Másvilág logó
Hirdetés
Másvilág

KÉPREGÉNYTÖRTÉNELEM 3. rész: Soha nem volt ennyi képregénykiadó Magyarországon, és ez teljesen átalakította a piacot

|

A kisebb kiadók és a magyar alkotók új korszakot nyitottak.

Hirdetés

Aki ma magyar képregényt szeretne vásárolni, egészen elképesztő választékkal találkozhat. Pókember és Batman mellett ott vannak az olasz horrorok, a francia-belga kalandképregények, a Star Wars történetei, a Transformers, a Tini Nindzsa Teknőcök és persze a magyar alkotók saját munkái. Ezek mögött ráadásul már korántsem néhány nagyvállalat áll. A hazai képregénykiadás egyik legnagyobb változása éppen az, hogy egyre több kisebb, specializált vállalkozás találta meg a maga közönségét.

A fordulat nem egyik napról a másikra következett be. A 2010-es években egyre fontosabbá váltak a független alkotói műhelyek, miközben a hagyományos kiadók közül többen is új irányba indultak. A következő években megjelentek a gyűjtőknek szánt nagyméretű képregénykötetek, új szereplők léptek be a Marvel és a DC piacára, a képregényfesztiválokból pedig egész rendezvényhálózat nőtt ki. Sorozatunk harmadik részében ezt az átalakulást és a jelenlegi magyar képregényes kínálat legfontosabb szereplőit mutatjuk be.

Hirdetés

A 2010-es években az 5Panels és a független alkotók új utat mutattak

A 2010-es évek egyik meghatározó magyar képregényes szereplője az 5Panels lett. A 2010-ben létrejött alkotócsoport többek között az Epicline magazinnal, a 5Pallos antológiával és számos önálló képregénnyel épített közösséget. A kezdeményezés jelentősége nem pusztán abban állt, hogy új történeteket jelentetett meg, hanem abban is, hogy az alkotók közös műhelyben dolgozhattak, tapasztalatot szerezhettek, és a rendezvényeken közvetlen kapcsolatot alakíthattak ki az olvasóikkal.

Ez a modell a hagyományos könyvkiadásban szokatlan lehet, a képregényes közegben azonban kifejezetten jól működhet. Egy alkotócsoport kisebb példányszámú kiadványokkal is folyamatos jelenlétet tarthat fenn, miközben a közösségi eseményeken és az interneten olyan vásárlókat érhet el, akik egy általános könyvesboltban talán soha nem találkoznának a munkáival. Az 5Panels 2025-ben nyolc képregénykiadvánnyal jelentkezett, ami jól mutatja, milyen jelentős szereplővé vált a magyar alkotói piacon. A Magyar Képregény Szövetség tevékenységében ugyancsak fontos szerepet játszó közösség ráadásul olyan környezetet biztosít, amelyben a kezdő és tapasztaltabb alkotók egymás munkájából is tanulhatnak.

A korszak másik jelentős magyar vállalkozása a Kittenberger volt. Somogyi György, Dobó István és Tebeli Szabolcs képregénye egészen sajátos módon nyúlt a magyar történelmi és kalandirodalmi hagyományhoz, miközben látványvilágában és történetmesélésében a modern nemzetközi képregényeket idézte. A 2016-ban elindított sorozat arra is példát mutatott, hogy egy magyar képregénynek nem kell feltétlenül külföldi licencre épülnie ahhoz, hogy ambiciózus és látványos legyen. Hasonlóan fontos kezdeményezés a Királyok és keresztek, amely a magyar középkor eseményeit dolgozta fel képregényes formában, és a Nimue kiadói tevékenységéhez kapcsolódott. A Képes Krónikák ugyancsak a történelmi és magyar alkotói képregények felé nyitott, miközben Futaki Attila munkái nemzetközi szinten is bizonyították, hogy magyar rajzolók a legnagyobb külföldi kiadók számára is érdekesek lehetnek.

A 2010-es években tehát már egyáltalán nem csak arról szólt a hazai képregényes élet, hogy milyen amerikai sorozatot sikerül lefordítani. Egyre fontosabbá vált, hogy milyen történeteket tudnak elmesélni maguk a magyar alkotók, és hogyan lehet ezeknek megfelelő kiadói hátteret teremteni.

A Star Wars története megmutatta, mennyire fontosak a kiadói jogok

A Star Wars különösen jó példa arra, hogy egy világszerte népszerű márka magyarországi története mennyire szorosan összefügg a kiadói jogok alakulásával. Fazekas Attila már a rendszerváltás előtt készített Star Wars-képregényeket, később pedig a Semic is rendszeresen foglalkozott a messzi-messzi galaxis történeteivel. A kétezres évek végétől azonban a Szukits vált a magyar Star Wars-könyvkiadás egyik legfontosabb szereplőjévé, és képregényeket is megjelentetett. A kiadó hosszú éveken át építette a kínálatát, amelyben a korábbi Legends-történetek és az új kánon képregényei egyaránt helyet kaptak. A vállalkozás azonban 2024-ben bejelentette, hogy nem folytatja a Star Wars-könyvek és képregények kiadását.

A jogokat később a Maxim szerezte meg, amely nemcsak új történeteket kezdett megjelentetni, hanem a korábban félbeszakadt sorozatok folytatására is vállalkozott. Ennek jó példája a Star Wars: A Köztársaság fénykora - Az Erő egyensúlya, amelyről korábban részletesen is írtunk. A Maxim ráadásul arra is odafigyelt, hogy az új kötetek formátuma illeszkedjen a korábbi Szukits-kiadásokhoz.

Ez apróságnak tűnhet, de a gyűjtők számára rendkívül fontos. Ha egy többkötetes sorozat kiadót vált, és közben teljesen megváltozik a könyvek mérete vagy megjelenése, az könnyen elégedetlenséget válthat ki azokból, akik hosszú évek óta követik a történetet. A Maxim 2026-os tervei között többek között A Köztársaság fénykora, az Ahsoka, a Darth Vader, a Doktor Aphra és más Star Wars-történetek is szerepeltek. A teljes kiadási tervről szóló összeállításunk jól érzékelteti, mekkora feladat egy ilyen szerteágazó univerzum magyar változatainak gondozása.

A Star Wars példája ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egy kiadó elveszítheti valamelyik legfontosabb sorozatát anélkül, hogy maga a vállalkozás megszűnne. A Szukits ugyanis a Star Wars elvesztése után sem hagyott fel a képregénykiadással. Éppen ellenkezőleg: más területeken egyre jelentősebb szereplővé vált.

Nem akarsz lemaradni semmiről?

Rengeteg hír és cikk vár rád, lehet, hogy éppen nem jön szembe a GSPlus.hu-n vagy a social médiában. Segítünk, hogy naprakész maradj, kiválogatjuk neked a legjobbakat, iratkozz fel hírlevelünkre!


A Szukits ma már a felnőtteknek szóló képregények egyik meghatározó kiadója

A Szukits jelenlegi kínálata egészen más képet mutat, mint a kilencvenes évek végének Aliens- és Predator-füzetei. A kiadó az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a látványos, gyűjtői kivitelű képregényekre, köztük számos olyan sorozatra, amely egyáltalán nem a hagyományos szuperhősös kalandokról szól.

A The Boys - A Fiúk Garth Ennis és Darick Robertson munkájának magyar kiadása különösen jó választásnak bizonyult, hiszen a Prime Video népszerű sorozata már szélesebb közönséggel is megismertette ezt a rendkívül kegyetlen világot. A képregény ugyanakkor számos ponton eltér a televíziós feldolgozástól, amit a második magyar kötetről írt kritikánkban is részletesen bemutattunk. Hasonlóan fontos a Legyőzhetetlen (Invincible), Robert Kirkman szuperhősös sorozata, amely szintén új lendületet kapott egy sikeres animációs feldolgozásnak köszönhetően. A Szukits azonban ennél sokkal messzebbre merészkedett. A Gideon Falls például Jeff Lemire és Andrea Sorrentino nyomasztó, különleges képi megoldásokat használó horrorja, amelynek teljes magyar kiadását is bemutattuk.

A Black Hammer ugyancsak Jeff Lemire alkotása, de egészen más irányból közelíti meg a szuperhősök világát. A történet középpontjában olyan egykori hősök állnak, akik egy vidéki farmon rekedve próbálnak együtt élni korábbi döntéseik következményeivel. A Szukits első két kötetét bemutató kritikánkban is kiemeltük, milyen sokat adnak hozzá az élményhez a nagyméretű, igényes kiadások.

A kiadó kínálatában emellett az Energon Universe révén a Transformers, a G.I. Joe és a Void Rivals történetei is szerepet kaptak, miközben a horror kedvelői a Wytches, a Neonomicon vagy a Providence felé is fordulhattak. A Szukits üzleti stratégiája jól mutatja, mennyit változott a képregénypiac. A ma már sokszor több száz oldalas, keménytáblás, gyűjtői kivitelben megjelenő képregények olyan vásárlókat céloznak meg, akik hajlandók jelentősebb összeget költeni egy-egy különleges kötetre. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kiadók nagyobb példányszámokkal dolgoznak. Sokkal inkább arról van szó, hogy egy kisebb, de elkötelezett közönség számára magasabb minőségű és drágább termékeket is érdemes lehet készíteni.

Az európai képregényeknek is kialakult a saját közönségük

A magyar képregénykiadás történetét nem lehet kizárólag az amerikai és japán sorozatokon keresztül bemutatni. A francia-belga képregényeknek már a rendszerváltás előtt is komoly hagyománya volt Magyarországon, ám az ezredforduló után hosszú ideig viszonylag kevés olyan kiadó akadt, amely rendszeresen foglalkozott volna velük.

A Pesti Könyv, a Vad Virágok, a Képes Kiadó, majd később több kisebb vállalkozás próbálta kitölteni ezt az űrt. A Lucky Luke, a Tintin, a Blacksad és más európai képregények révén olyan olvasók is találhattak kedvükre valót, akiket a Marvel és a DC világa kevésbé érdekelt. Az olasz képregények esetében különösen fontos szerepet játszott a Frike Comics és a CSA Comics.

A Frike 2016 körül jelent meg a piacon, és azóta olyan sorozatokkal vált ismertté, mint a Dylan Dog, a Dampyr, a Morgan Lost, a Tex és a Conan, a barbár. A kiadó kínálatában ráadásul amerikai szuperhősök is megjelentek, többek között az Ezüstkor hősei és a Fantasztikus Négyes köteteinek formájában. A Dylan Dog például különösen érdekes választás. Az olasz horror-képregények egyik legismertebb figurája Magyarországon soha nem rendelkezett akkora tömegközönséggel, mint Pókember, de a rendszeres megjelenések révén mégis kialakulhatott körülötte egy elkötelezett olvasótábor. A CSA Comics ugyancsak az olasz képregények hazai terjesztésében vállalt szerepet, és a két kiadó együtt már számottevő részesedést képvisel ebben a műfaji szegmensben.

A klasszikus képregénymagazinok területén a Vitanum számít meghatározó szereplőnek. A Kockás és a Fekete-Fehér Kockás révén a kiadó olyan olvasási formát tart életben, amely különösen erősen kötődik a magyar képregényes múlthoz. A Kockásban a francia-belga képregények, míg a Fekete-Fehér Kockásban különféle európai, köztük brit történetek is fontos szerepet kaptak. A kiadó 2025-ben összesen 23 antológiajellegű kiadványt jelentetett meg, ami jól mutatja, hogy az újságos képregénynek a modern könyvpiac mellett is van létjogosultsága. A Vitanum és a Frike működése egy fontos különbségre is rámutat. Míg az amerikai szuperhősös piacot néhány hatalmas nemzetközi márka uralja, az európai képregények gyakran önálló sorozatokhoz, szerzőkhöz és műfaji hagyományokhoz kötődnek. Ezen a területen egy kisebb kiadó is képes lehet saját, jól körülhatárolható közönséget építeni.

A gyűjteményes sorozatok új vásárlókat hoztak

A 2010-es évek második felének egyik legfontosabb újítása a nagyméretű, keménytáblás, számozott képregénygyűjtemények megjelenése volt. Az Eaglemoss a DC-képregények gyűjteményes köteteivel, a Hachette pedig többek között a Nagy Marvel-képregénygyűjtemény révén próbálta meghódítani a magyar piacot.

Ezek a sorozatok egészen más vásárlói logikára épültek, mint a hagyományos képregényfüzetek. A gyűjtők rendszeresen megvásárolhatták az új köteteket, amelyek egységes külsővel, sokszor különleges gerincképpel kerültek a könyvespolcra. A gyűjtemény teljessége önmagában is vásárlásra ösztönözhetett, hiszen egy hiányzó kötet nemcsak a történetből jelentett kimaradást, hanem a polcon is feltűnt. A Hachette magyar képregényes gyűjteményei különösen fontosak voltak abból a szempontból, hogy sok olyan történet jutott el szélesebb közönséghez, amelyet korábban csak a képregények iránt már eleve érdeklődő olvasók kerestek volna.

Az Eaglemoss magyarországi képregényes programja azonban később megszűnt, ami ismét rámutatott a gyűjteményes sorozatok sebezhetőségére. Az ilyen kiadványoknál ugyanis nemcsak az egyes kötetek eladása számít, hanem az is, hogy a vásárlók hosszú távon kitartanak-e a teljes sorozat mellett.

A Hachette és az Eaglemoss ugyanakkor nem magyar tulajdonú kiadók voltak. Helyüket mégis mindenképpen meg kell említeni a magyar nyelvű képregénykiadás történetében, hiszen a hazai vásárlói szokásokra és a keménytáblás képregények elfogadottságára is hatással voltak.

A 2020-as években már szinte mindenki megtalálhatja a saját képregényét

A jelenlegi magyar képregénypiac egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy a nagyobb kiadók mellett egyre több kisebb, specializált vállalkozás is képes megmaradni. A Bubi Bolt például az utóbbi években a Marvel-képregények egyik legfontosabb hazai kiadójává nőtte ki magát. A kiadó Határtalan Hősök, Mutánsok Kora és Bubi Extra sorozatai mellett számos klasszikus és modern szuperhőstörténetet jelentet meg. A kínálatban a Holdlovag, a Doktor Strange, a Rozsomák, az X-Men, a Fantasztikus Négyes, a Fenegyerek, a Szellemlovas és a Bosszú Angyalai egyaránt megtalálhatók. A Bubi Bolt 2026-os megjelenési terve különösen jól mutatja, mekkora választékot képes ma előállítani egy célzottan a képregényrajongókra építő kiadó. A Bubi ráadásul nemcsak az új történetekre koncentrál, hanem a Marvel történetének korábbi korszakait is rendszeresen előveszi.

A Magnum Opus más irányt képvisel. A kiadó többek között a Blade Runner 2029 révén a sci-fi és a felnőtteknek szóló képregények közönségét igyekszik megszólítani. A 2026 szeptemberében megjelent második Blade Runner-kötet jól mutatta, hogy a korábban szűkebb réteget érdeklő címek is helyet kaphatnak a magyar piacon.

A Holdkelte Stúdió a Tini Nindzsa Teknőcök képregényeivel vált a rajongók számára fontos szereplővé. Az, hogy a sorozat 2026 szeptemberében már a tizenharmadik köteténél tartott, azt jelzi, hogy a népszerű karakterekre építő, folyamatosan gondozott kiadói programnak továbbra is lehet közönsége.

A Multiverzum Kiadó európai és amerikai képregényekkel egyaránt foglalkozik. A kínálatában olyan címek szerepeltek, mint az Elric, a Life is Strange, illetve a képregényipar történetével foglalkozó Jack Kirby - A képregények királyának grandiózus élete. A kiadó honlapján látható választék a magyar piac egyik fontos sajátosságát tükrözi, ma már nem feltétlenül kell egyetlen műfajra építeni ahhoz, hogy egy kisebb vállalkozás megtalálja a közönségét.

A V26 Képregénykiadó a klasszikus magyar képregények és az archív kiadványok területén is szerepet vállal, míg a KépregényDepóhoz kapcsolódó Depo Comics, a RetroHun Comic, a Panel Kalandor és a Comicsmania szintén hozzájárult a kínálat bővüléséhez. Ezeknek a vállalkozásoknak a jelentőségét nem feltétlenül a megjelenések puszta számával lehet mérni. Egy-egy régebbi amerikai sorozat, ritka európai album vagy hazai alkotói munka magyar kiadása olyan rést tölthet be, amelyre egy nagyobb könyvkiadó valószínűleg nem vállalkozna.

A Books & Stuff többek között a The Walking Dead és más amerikai képregények révén szerzett ismertséget, míg az Ukkó például a Keanu Reeves nevével is fémjelzett BRZRKR megjelentetésével csatlakozott a jelenlegi kínálathoz.

A kisebb szereplők között ott találjuk a Nero Blanco Comix, a Linea Comix, a GooBoo, az Infinity, a ZSIGER.hu, a Vadkelet Comics és más műhelyek történetét is. Nem mindegyikük jelentet meg jelenleg rendszeresen új képregényeket, de a hazai piac különböző korszakainak fontos szereplői. Ezek a nevek arra emlékeztetnek, hogy a képregénykiadás történetét nemcsak a ma is működő vállalatok sikerein keresztül érdemes vizsgálni.

A hagyományos könyvkiadók is egyre nagyobb szerepet vállalnak

A 2020-as évekre már az sem számít különlegességnek, ha egy hagyományos könyvkiadó saját képregényes programot épít. A Gabo és a hozzá kapcsolódó Ciceró Könyvstúdió például a DC-képregények és a mangák területén is egyre jelentősebb szerepet vállalt. A Méregcsók, az All-Star Superman és más képregények révén olyan kínálatot építettek ki, amely egyszerre szól a régi rajongóknak és a műfajjal most ismerkedőknek. A Gabo mangás terjeszkedése különösen fontos fejlemény, hiszen azt mutatja, hogy az ázsiai képregények kiadása már nem kizárólag a specializált, kisebb vállalkozások területe. A Vinland Saga és más címek révén a hagyományos könyvkiadásban is egyre nagyobb figyelmet kap a manga.

A Kolibri a gyermekeknek és fiataloknak szóló képregények, valamint a Star Wars és a Disney-világhoz kapcsolódó kiadványok területén játszik szerepet. A Móra az Asterix és más klasszikusok révén továbbra is fontos, miközben a Maxim Star Wars-programja már önmagában is komoly képregényes kínálatot jelent.

Az Agave Könyvek 2026 szeptemberében a Dungeon Crawler Carl képregényével bővítette a hazai választékot, míg a Helikon ugyancsak 2026-ban jelentette meg Peter Kuper Kafka rémálmai című művét. Az ilyen megjelenések azért érdekesek, mert azt bizonyítják, hogy a képregények iránti érdeklődés már túlnőtt a hagyományos rajongói közegen. A műfaj egyre inkább része a könyvkiadás egészének, legyen szó fantasztikus irodalomról, klasszikus szerzők újraértelmezéséről vagy gyermekeknek szóló történetekről.

A magyar alkotók helyzete is rengeteget változott

A jelenlegi képregénypiac egyik legörömtelibb fejleménye, hogy egyre több eredeti magyar képregény jelenik meg. A Master-Lab Comics például saját magyar sorozatokkal és különleges projektekkel építi a kínálatát. A Red Line Comics a Doro révén tett szert ismertségre, míg az 5Panels továbbra is az egyik legfontosabb magyar alkotói közösségnek számít.

A magyar képregényes életben emellett a Varga Tomi Comics, az Eper Comics, a Csirimojó, a Betű és kép, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány és több más kisebb műhely is megjelent. Ezeknél a kiadóknál vagy alkotói vállalkozásoknál sokszor szorosabb a kapcsolat a szerző és az olvasó között, mint a nemzetközi licencekre építő nagyobb vállalatoknál. A közvetlen kapcsolat ráadásul üzleti szempontból is rendkívül fontos. Ha egy magyar alkotó a képregényét egy fesztiválon vagy a saját webshopján keresztül adja el, a hagyományos könyvterjesztéshez képest más költségszerkezettel dolgozhat. Közben viszont magának kell megoldania a reklámot, a készletezést, az értékesítést és sokszor a szállítást is.  A lehetőségek tehát bővültek, de a képregénykiadás ettől még nem vált könnyű megélhetéssé.

A 2025-ös adatok mindenesetre kifejezetten biztatók. Abban az évben 81 magyar alkotókhoz köthető képregénykiadvány jelent meg, ezek közül pedig 65 teljesen új, eredeti magyar munka volt. Utóbbi új rekordot jelentett. Az 5Panels nyolc, a Master-Lab Comics hét kiadványt jelentetett meg, a Red Line Comics pedig nyolc Doro-epizóddal és négy másik képregénnyel jelentkezett. Az eredeti magyar képregények számának növekedése azért különösen fontos, mert ez már nem pusztán a külföldi kínálat bővülését jelzi. Azt mutatja, hogy a hazai alkotói közeg is egyre termékenyebb, és többféle módon tud eljutni az olvasókhoz.

A képregényfesztiválokból mára egész rendezvényhálózat nőtt ki

A magyar képregénypiac fejlődésében a rendezvények szerepét sem lehet eléggé hangsúlyozni. A 2005-ben elindított képregényfesztivál idején még viszonylag kevés olyan esemény létezett, ahol a kiadók, az alkotók és az olvasók kifejezetten a képregények miatt találkozhattak. Ma már egészen más a helyzet. 

A Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál, a Hungarocomix, a Szegedi Képregényfesztivál, a különféle budapesti és vidéki képregénybörzék, valamint a MondoCon mellett egyre több képregényes program kap helyet a Budapest Comic Conon, a Fantasy Expón, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és más kulturális rendezvényeken is.

A 2026 októberében megrendezett könyvfesztiválon például külön Képregényzóna várta a látogatókat. A résztvevők között szerepelt az 5Panels, a Ciceró, a Frike Comics, a Képes Kiadó, a Lingea, a Multiverzum, a Panel Kalandor, a Pesti Könyv, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, a V26, a Vad Virágok és a Varga Tomi Comics is. A rendezvények ma már nem egyszerűen vásárok. Sok kisebb kiadó számára ezek jelentik a legfontosabb lehetőséget a vásárlókkal való személyes találkozásra, az új kiadványok bemutatására és a közönség bővítésére. Bayer Antal 2025-ös piaci összesítésében a megkérdezett kiadók arról számoltak be, hogy egyetlen év alatt akár 10-20 rendezvényen is részt vettek. A programok száma olyan gyorsan nőtt, hogy esetenként már választaniuk kellett az egymással ütköző események között.

Mindez azt is jelenti, hogy a magyar képregénykiadás fokozatosan önálló kulturális közeggé vált. A kiadók mellett rajzolók, fordítók, kereskedők, gyűjtők, szakírók és rendezvényszervezők tartják életben, miközben a közönség már nem kizárólag Budapesten találkozhat velük.

A magyar képregénykiadás jelenlegi állapotát tehát már nem lehet néhány nagy kiadó teljesítményével leírni. A hagyományos füzetek, a gyűjtői kötetek, a japán mangák, a francia-belga albumok és a magyar szerzői munkák különböző közönségeket szolgálnak ki, miközben a kiadók egy része a könyvesboltokra, mások a saját webshopjukra és a személyes rendezvényekre építenek.

A választék minden korábbinál gazdagabb, de ettől még korántsem biztos, hogy minden szereplő ugyanolyan sikeres. A képregénykiadás mennyiségi növekedése, a vásárlók számának alakulása és a valódi piaci bevételek egészen különböző kérdések. Sorozatunk záró részében ezért a legfrissebb megjelenési adatokat lessük meg közelebbről, megnézzük, mi áll a magyar mangák újbóli fellendülése mögött, és azt is megvizsgáljuk, milyen jövő várhat a hazai képregénypiacra.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)