Az Európai Űrügynökség (ESA) szerződést kötött a francia-olasz Thales Alenia Space vállalattal az első európai holdra szálló egység, az Argonaut megépítésére. Az eszköz fejlesztése 2030-ig fejeződik be, és várhatóan az évtized során több küldetésben is részt vesz majd. Az Argonaut leszállóegységet újrahasználhatónak tervezik, és akár öt éven át működőképes maradhat a Hold extrém körülményei között. A tervek szerint 1500 kilogrammnyi rakomány szállítására lesz képes, beleértve űrhajósok ellátmányát, holdjárókat vagy akár egy kis erőművet. A rendszer teljesen autonóm lesz, és rendkívüli, 100 méteres pontossággal tud majd landolni a Hold felszínén.
A leszállóegység kulcsszerepet kap az Artemis-program támogatásában is, amelynek célja egy tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. Az ESA szerint az Argonaut bármelyik holdi helyszínre képes lesz eljutni, így stratégiai szerepet tölthet be az európai és nemzetközi űrkutatásban.
Az első küldetés, az ArgoNET, várhatóan 2031-ben indul egy Ariane-6 rakétával. A következő évtized során összesen öt küldetést terveznek az Argonaut számára. Az ESA ambiciózus terveket sző a jövőbeli űrkutatás terén: 2028-ban a Rosalind Franklin nevű marsjárót küldenék a vörös bolygóra, amely akár 2 méteres mélységből is képes mintát venni a talajból. 2035-re egy leszállóegység indítását is előirányozták a Marsra, amelynek részletei még nem ismertek.
Az ESA űrkutatásért felelős igazgatója, Daniel Neuenschwander szerint az Argonaut jelentős előrelépés Európa számára:
"Európa úton van a Hold felé, és megteremtette az alapokat az európai autonómia felé a felfedezés terén."
