Forgassuk vissza az idő kerekét, és repüljünk vissza egy kicsit 2016-ba. Abba az esztendőbe, amikor a Netflix leszállította a Stranger Things zseniális első évadát, a mozikban a Deadpool és az Amerika Kapitány: Polgárháború döntögette a rekordokat, a közösségi médiát pedig elárasztották a Harambe-mémek, valamint a Mannequin Challenge- és bottle flip-videók.
2016 azonban nemcsak az imént felsorolt pillanatok miatt maradt kifejezetten emlékezetes. A videojáték-ipar is kivételes évet zárt, és talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évtized egyik legerősebb felhozatalát pakolta le az asztalra. Egymás után érkeztek azok a címek, amelyek közül jó néhányat a mai napig örömmel veszünk elő, és ugyanilyen szívesen emlegetünk.
Találunk itt méltó trilógiazárást, teljesen új franchise-t, minden várakozást felülmúló indie sikert, de még egy olyan projektet is, amely ugyan botrányosan rajtolt, később mégis az iparág egyik legnagyobb sikertörténetévé nőtte ki magát. Az alábbiakban tíz olyan játék következik, amely mind 2016-ban debütált, idén pedig már a tizedik születésnapját ünnepli.
Uncharted 4: A Thief's End
Óriási nyomás nehezedett a Naughty Dogra, amikor nekilátott a PlayStation egyik legfontosabb exkluzív sorozatának lezárásához. Nathan Drake a három fő résznek (és a PS Vitás mellékágnak) köszönhetően a kékek egyik legfontosabb arcává vált, így a stúdiónak egy olyan finálét kellett készítenie, amely méltó módon nyugdíjazza a legendás kincsvadászt. A csapat végül sikerrel vette az akadályt, mi több, egy olyan filmszerű akció-kalandjátékot tett le az asztalra, amely nemcsak a PS4 hardveres korlátait feszegette, hanem a történetmesélés terén is nagyot lépett előre. A kiemelkedő látványvilág és akció mellett ezúttal Nathan, Elena, illetve Sam kapcsolata került a középpontba, ennek köszönhetően pedig a történet jóval érettebb és emberibb hangvételt kapott, mint a korábbi epizódokban.
A Naughty Dog munkája kifejezetten jól öregedett, hiszen a grafika, az arcanimációk és a filmes rendezés ma is lazán felveszik a versenyt számos modern AAA produkcióval. Nathan utolsó kincsvadászata ráadásul úgy tett pontot a sztori végére, hogy közben nem hagyott hiányérzetet a játékosokban - ami egy ekkora sorozat esetében egészen ritkán mondható el. Egyébként egyes belsős információk szerint a Naughty Dognál jelenleg három játék készül, amelyek közül az egyik pont egy új Uncharted lehet, de ezen a ponton ez persze alig több mint puszta találgatás.
Overwatch
Ma már kifejezetten nehéz felidézni, mekkora szenzációnak számított az Overwatch megjelenése, hiszen a folytatást övező viták és a Blizzard megkérdőjelezhető üzleti döntései azóta alaposan megtépázták a franchise hírnevét. 2016-ban azonban egészen más volt a helyzet. A Blizzard egy teljesen új univerzumba ültette át a többjátékos címek terén felhalmozott tapasztalatát, és a hero shooter műfaj kvázi újragondolásával pillanatok alatt meghódította az erre fogékonyak szívét. Alig több mint egy héttel a premier után már hétmillió regisztrált játékosról számolt be a vállalat, amely máig a csapat egyik legerősebb rajtjának tekinthető.
Az Overwatch persze nem csak feszes és szórakoztató játékmenetének köszönhette sikerét. Nagymértékben járult hozzá ehhez a remek karakterdizájn, valamint a hősök képességeinek szinergiája. Tracer, Reaper, Winston vagy Widowmaker messze túlmutattak a műfaj unalomig járatott kliséin, így nehány menet után szinte mindenki megtalálta közöttük a kedvencét. Erre erősítettek rá a Blizzard animációs kisfilmjei, amelyek a hősök elmélyítésén túl fokozatosan építették fel az Overwatch világát. Bár az első rész mára teljesen átadta a helyét az ingyenesen játszható Overwatch 2-nek, kevés multiplayer játék tudott akkora lelkesedést kiváltani a megjelenése utáni hónapokban, mint a Blizzard hőslövöldéje. Nem véletlen, hogy az Overwatch - egy tiszta multiplayer címtől egészen szokatlan módon - még a Geoff Keighley által rendezett The Game Awards év játéka díját is behúzta 2016-ban.
Pokémon GO
Visszasírom 2016 nyarát, hiszen a telefonom galériájában mind a mai napig ott lapulnak a suli utáni portyázások emlékei - ezzel a nosztalgiával pedig valószínűleg egy teljes generáció osztozik. Ha van játék, ami abban az évben konkrétan megváltoztatta a városképet és tömegeket csalt ki az utcára, akkor az a Pokémon GO. A Niantic és a Nintendo közös kiterjesztett valóságra épülő projektje akkora jelenséggé nőtte ki magát, hogy hetekre megbénította és átformálta a parkok, terek és belvárosok megszokott ritmusát. Kishazánkban persze azért ez mind jóval kisebb léptékben történt, mint a tengerentúli barátainknál, de a Margit-szigeten és a vidéki nagyvárosok főterein powerbankkal a kezükben flangáló csoportokat így is élmény volt látni.
Boldog-boldogtalan a képernyőt bújva járta a környéket, vadidegen emberek verődtek spontán csoportokba egy-egy ritka zsebszörny felbukkanásakor, a franchise pedig sikeresen lépett át a virtuális térből a fizikai valóságba. Bár a kezdeti lelkesedés idővel alábbhagyott, a projekt sikere megmutatta, hogy a videójátékok egész közösségeket tudnak megmozgatni, sőt, akár még képesek azt is elérni, hogy emberek ezrei önszántukból sétáljanak kilométereket egy virtuális cél érdekében. A Pokémon GO egyébként még ma is él és virul, folyamatosan kapja a frissítéseket, és milliók pörgetik világszerte, de azt a bizonyos 2016-os nyarat - amikor szinte minden sarkon valaki Pokémont keresett - aligha lehet még egyszer megismételni.
Dark Souls III
2016-ra a FromSoftware már nemcsak egy sikeres fejlesztőstúdió volt, hanem egy komplett alműfaj névadójává avanzsálódott. A Dark Souls III-ra így a közösség sem egyszerű folytatásként, sokkal inkább egy meghatározó korszak méltó lezárásaként tekintett. A fejlesztők ennek megfelelően a trilógia záró felvonásában a korábbi részek legjobb ötleteit és legfontosabb tanulságait sűrítették egyetlen játékba. A Bloodborne gyorsabb és agresszívebb harcrendszeréből úgy emeltek át elemeket, hogy közben a Dark Soulsra jellemző megfontoltabb, kimértebb összecsapások sem vesztek el.
A Dark Souls III ugyan lezárta a trilógiát, de egyben megágyazott a stúdió jövőjének is. Számos ötlet és dizájnfilozófia később az Elden Ringben teljesedett ki, így tíz év távlatából a záró epizód egyfajta hídnak is tekinthető a két korszak között. Közben viszont maga a Dark Souls III sem veszített semmit a fényéből. A Nameless King és a Soul of Cinder elleni harcok ma is a zsáner legemlékezetesebb bossfightjai közé tartoznak, a játék pedig tíz év elteltével is pontosan azzal a könyörtelen, mégis piszok jutalmazó élménnyel várja a kihívásra szomjazókat, mint a premier napján.
No Man's Sky
Ti is emlékeztek még rá, mekkora hullámvasutat járt be a No Man's Sky? A Hello Games által hegesztett sci-fi kaland 2016 egyik legjobban várt megjelenése volt, amit Sean Murray premier előtti ambiciózus ígéretei még tovább fűtöttek. A végtelennek hirdetett, procedurálisan generált univerzum azonban a rajtkor messze elmaradt a várakozásoktól. A játék egyszerűen félkésznek érződött, számos korábban belengetett funkció hiányzott belőle, közben pedig technikai hibák sora árnyékolta be az egyébként is felemás élményt. A premiert követően óriási volt a csalódottság, így kevesen hitték volna, hogy pont a No Man's Sky lesz az, amely egy nap az iparág egyik legnagyobb megváltástörténeteként kerül majd újra reflektorfénybe.
A Hello Games ugyanis a siralmas megjelenést követően magyarázkodás helyett munkához látott. Az elmúlt tíz év során érkezett teljesen ingyenes frissítések és tartalmi bővítések révén nemcsak fokozatosan pótolták a hiányzó funkciókat, hanem messze túl is szárnyalták az eredeti elképzeléseket. Expedíciók, bázisépítés, járművek, települések és számtalan egyéb újdonság került a játékba, amelynek köszönhetően a No Man's Sky mára a műfaj egyik legtartalmasabb sci-fi túlélőjátékává nőtte ki magát. Bár a Cyberpunk 2077 is látványos fordulatot vett a botrányos rajtját követően, a Hello Games mindezt egy jóval kisebb, független stúdióként vitte véghez - és talán épp ettől lesz ennyire tanulságos ez a történet.
A cikk még nem ért véget, lapozz a következő oldalra!
