Még csak néhány nap telt el a 007 First Light megjelenése óta, de már látszik, hogy az IO Interactive legjobban rajtoló alkotásának nem a játékmenet vagy a történet lesz az egyik legmegosztóbb eleme, hanem az, ahogyan a valós márkákat kezeli. Bár az Omega órák, a Land Rover járművek vagy éppen a Coca-Cola automaták elsőre illeszkednek James Bond világához, ebben hűen követi a filmek hagyományát, egyes játékosok szerint a megvalósítás mégis túl direkt, már-már reklámfilm-szerű hatást kelt.
A játék egyik jelenetében például Q a Patrick Gibson alakította Bondot engedi válogatni egy doboz különböző szín- és szíjváltozatú Omega Seamaster óra közül, miközben a játékos szinte egy termékbemutató közepén találja magát. Hasonlóan hangsúlyos szerepet kapnak az autómárkák is. Az Aston Martin Valhalla és a különböző Land Rover modellek aktívan részei a játékmenetnek is, például vezetéstámogató rendszerekkel vagy küldetésekhez kapcsolódó interakciókkal. Miközben ez a fajta integráció természetesnek hat a Bond-univerzumban, szokatlanul intenzívvé teszi a valódi cégek jelenlétét egy egyjátékos címben, ugyanakkor személy szerint egyszer sem éreztem közben kellemetlenül magam, nem úgy, mint az indokolatlanul szerepeltetett celebek és influenszerek felbukkanásánál Khaby Lame-től Shroudon át Dimitri Vegasig. Ezek számomra rombolták az immerziót, míg a luxusérzést hangsúlyozó márkák nem, mert azok egyszerűen sokkal természetesebbnek hatnak ebben a közegben, ráadásul kezdettől végigkísérik a James Bond franchise történetét.
A felhördülést természetesen megértem, hiszen a tripla-A kategóriás single-player játékokban eddig viszonylag ritka volt az ilyen szintű márkamegjelenítés. Míg többjátékos címekben régóta bevett gyakorlat a crossover és a szponzoráció, addig a narratív fókuszú játékok inkább kerülni szokták a direkt reklámokat. Nemrég azonban Mike Darrah, a Dragon Age-széria korábbi vezető producere beszélt arról, hogy komolyan fontolóra kellene venni szélesebb körben alkalmazott termékelhelyezést a nagy költségvetésű játékokban, mivel nem lehet mindegyiket szolgáltatásalapú üzleti modellben megvalósítani.
A felvetése ráadásul még logikus is, hiszen ha a filmekben elfogadjuk a valódi márkák jelenlétét, akkor a játékokban miért találnánk zavarónak? Minden azon múlik, hogy sikerül-e organikusan beépíteniük a világba anélkül, hogy az az élmény rovására menne. Ha ez kell ahhoz, hogy továbbra is készüljenek a 007 First Lighthoz fogható, vagy akár még ambiciózusabb single-player címek, felőlem nyugodtan kerülhet megint márkás elem Alan Wake zseblámpájába, és bátran tukmáljanak Bondra drága szivarokat egy afrikai piacon.
