Tovább nőtt az európai videójáték-ipar 2024-ben, legalábbis ami a cégek számát és a forgalmat illeti. Az European Games Development Federation és a Video Games Europe közös jelentése szerint az ágazat több mint 24 milliárd eurós összesített forgalmat termelt, miközben már több mint 6600 játékstúdió működött az érintett országokban, és 95 ezernél is többen dolgoztak fejlesztőknél és kiadóknál. A stúdiók száma országonként eltérő ütemben, nagyjából 5-10 százalékkal emelkedett, a foglalkoztatás növekedése viszont megtorpant. A jelentés szerint a leépítések, a vállalati összevonások és a visszafogottabb munkaerő-felvétel miatt több országban már kisebb létszámcsökkenést is mértek, amire az elmúlt években nem volt példa.
Az Európai Unión belül Lengyelország foglalkoztatta a legtöbb embert játékfejlesztésben és -kiadásban, ráadásul innen érkezett a legtöbb új játék is: a lengyel stúdiók 2024-ben mintegy 450 címet adtak ki. Az EU-n kívül továbbra is az Egyesült Királyság számít az egyik legfontosabb központnak, ahol 28 516 ember dolgozott az iparágban.
A 2024-es összesítésbe Bulgária és Ciprus először került be. Utóbbi különösen látványos, 4,3 milliárd eurós forgalommal szerepelt, amivel a jelentés az egyik legfontosabb európai központként emelte ki. Bulgáriát elsősorban regionális szerepe miatt tartják jelentősnek, mivel a román és török fejlesztői piacokkal együtt egyre erősebb közép- és délkelet-európai klasztert alkot.
A kép tehát kettős, az európai játékiparban tovább nő a cégek száma és több országban a bevétel is, miközben a munkahelyek már nem bővülnek ugyanilyen ütemben. Az EGDF szerint ez az első olyan időszak, amikor a leépítések és konszolidációk már az európai összlétszámon is látható nyomot hagytak.
