Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt azoknak az adathalász támadásoknak a száma, amelyek látszólag önkormányzat vagy közüzemi szolgáltató nevében érkeznek, valójában azonban személyes és pénzügyi adatok megszerzését célozzák. Tavaly világszinten 360 százalékkal több ilyen kísérlet történt, és a jelenség Magyarországon is egyre gyakoribb. A kisebb települések különösen sérülékenyek, mivel az erőforrások és a digitális védelem szintje a település méretével arányosan csökken, így a lakosság - főként az idősebbek - könnyebb célponttá válhatnak.
A támadók gyakran nyilvánosan elérhető önkormányzati adatokat használnak fel, hogy megtévesztően hitelesnek tűnő üzeneteket küldjenek, vagy akár közvetlenül behatoljanak a kevésbé biztonságos rendszerekbe.
A szakértők szerint a megoldás a zárt, hitelesített kommunikációs csatornák kiépítése lehet, amilyen például az okostelefonos értesítési rendszerek, amelyekben az üzenetek forrása ellenőrzött, és az adatkezelés teljes mértékben megfelel a GDPR-előírásoknak. Ezek kizárják a hirdetési vagy magánjellegű tartalmak megjelenítését, és garantálják, hogy a lakosság adatai kizárólag az önkormányzatnál maradjanak.
Mivel a digitális tudatosság szintje településenként és korosztályonként eltérő, a közszféra intézményeinek felelőssége, hogy kommunikációjuk ne hagyjon kiskaput az adathalászok számára.
