Hideo Kojima sem ment el szó nélkül amellett, hogy a PlayStation 2028-tól leállítja az új játékok fizikai lemezgyártását. A Sony döntése már önmagában is komoly felháborodást váltott ki a játékosok körében, de most különösen érdekes megszólalás érkezett, hiszen Kojima nemcsak kívülről figyeli a PlayStation történetét, hanem évtizedek óta annak egyik legfontosabb alkotópartnere. A japán játékkészítőt a római Il Cinema in Piazza filmfesztiválon kérdezték a Sony döntéséről. Kojima elmondta, hogy fizikai adathordozókon nőtt fel, ezért számára "nagyon szomorú" látni, merre tart a piac. Hozzátette, hogy az utóbbi időben ő maga is bővíti a fizikai gyűjteményét, vagyis nem pusztán elvi kérdésként tekint a témára, hanem személyes kötődése is van a lemezekhez, kazettákhoz, filmekhez és játékokhoz.
Kojima ugyanakkor nem állította, hogy a digitális játékok pontosan ugyanazt a problémát jelentik, mint a streaming. Rámutatott, hogy a letöltött játékok bizonyos értelemben továbbra is a játékos saját hardverén vannak, tehát nem teljesen ugyanarról beszélünk, mint amikor minden tartalom távoli szerverekről érhető csak el. A valódi félelme inkább az, hogy a piac hosszabb távon a streaming felé mozdul, ahol a felhasználók teljesen kiszolgáltatottá válhatnak a szolgáltatóknak. A Kojima által felvetett aggodalom nem új, de most különösen erősen rezonál. Ha egy játék, film vagy sorozat kizárólag egy felhős szolgáltatáson keresztül érhető el, akkor a hozzáférés már nem csak a vásárlótól függ. Elég lehet egy üzleti döntés, licencprobléma, technológiai váltás, politikai vagy szabályozási változás, és a tartalom egyszerűen eltűnhet a kínálatból. Kojima szerint ez az, ami igazán ijesztő, és arra is figyelmeztetett, hogy ami most a játékoknál történik, később a filmiparban is még látványosabban megjelenhet.
A Sony július 1-jén jelentette be, hogy 2028 januárjától megszünteti az új PlayStation-játékok fizikai lemezeinek gyártását. A döntés a jövőben megjelenő címekre vonatkozik, a korábban kiadott lemezes játékokat nem érinti közvetlenül. A vállalat azzal indokolta a lépést, hogy a játékosok vásárlási szokásai és a szórakoztatóipar egésze egyre inkább a digitális terjesztés felé mozdult el. A Reuters szerint a Sony teljes játékértékesítésének nagyjából 80 százaléka már digitális volt a 2025-ös pénzügyi évben.
A játékosok egy része viszont nem csak a nosztalgia miatt tiltakozik. A lemezes kiadások eltűnésével gyengül a használtjáték-piac, nehezebb lesz gyűjteni, ajándékozni, kölcsönadni vagy hosszú távon megőrizni a játékokat. A digitális vásárlás kényelmes, de a tulajdonjog érzete sokkal törékenyebb, hiszen a hozzáférés fiókokhoz, boltokhoz, szerverekhez és licencfeltételekhez kötődik.
Kojima megszólalása azért üt nagyobbat az átlagos kommentárnál, mert a PlayStation múltja szinte elképzelhetetlen nélküle. A Metal Gear Solid-sorozat több fontos része hosszú ideig PlayStationhöz kötődött, a P.T. a PS4-korszak egyik legendás, törölt projektből kinőtt horrorjelensége lett, a Kojima Productions pedig a Konami utáni korszakban a Death Strandinget és a Death Stranding 2: On the Beachet is PlayStation-exkluzívként vagy időleges exkluzívként indította. A következő nagy Sony-együttműködése, a Physint pedig kifejezetten a taktikai kémakciós műfaj szellemi örökösének ígérkezik.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
Éppen ezért nem arról van szó, hogy Kojima kívülről odaszúr a Sonynak. Inkább arról, hogy egy olyan alkotó mondja ki a kényelmetlen érzéseit, aki nagyon sokat adott a PlayStation márkának, és akinek a munkássága maga is szorosan kapcsolódik a fizikai kiadások, különleges dobozok, gyűjtői emlékek és kézzelfogható játékélmény világához.
A digitális átállás gazdasági szempontból érthető. Olcsóbb a terjesztés, kevesebb a logisztika, nincs gyártási és raktározási kockázat, a platformtulajdonos pedig sokkal közvetlenebbül irányíthatja az értékesítést. A kérdés inkább az, mit veszít közben a játékos és a játékkultúra. Kojima válasza erre világos, nem csak egy műanyag korongról van szó, hanem arról, hogy mennyire marad kézzelfogható, megőrizhető és független a média, amelyhez kötődünk.
A PlayStation döntése valószínűleg visszafordíthatatlan, és 2028-ra a piac még digitálisabb lesz, mint most. Kojima reakciója viszont emlékeztet arra, hogy a technológiai fejlődés nem mindig csak kényelmet hoz. Néha csendben eltüntet olyan dolgokat is, amelyekről csak akkor derül ki, mennyit jelentettek, amikor már nem lehet őket levenni a polcról.
