2001. szeptember 11-én, 25 éve történt a világ egyik legismertebb terrortámadása, a World Trade Center ikertornyainak összeomlása pedig nemcsak az Amerikai Egyesült Államokat, de minden más országot is sokkolóan érintett. Az eseményeknek ráadásul nem csupán politikai hatásuk volt, hanem a kultúránkat is jelentősen befolyásolták.
A tragikus nap eseményei miatt filmeket és játékokat cenzúráztak, már meglévő projekteket töröltek, később pedig számtalan formában próbálta az amerikai nép feldolgozni a történteket. Cikkünkben olyan alkotásokat és popkulturális érdekességeket gyűjtöttünk össze, amelyekből jól kivehető, mekkora ereje is volt a 9/11-es terrortámadásnak.
Filmek:
Két film is érkezett a témában ugyanabban az évben, 2006-ban, amik közül Oliver Stone alkotása húzta a rövidebbet. A simán World Trade Center címmel ellátott film főszereplője Nicolas Cage és Michael Peña, akik a helyszínre kirendelt tűzoltóként a romok alá szorulva igyekeznek túlélni a nap történéseit. Limitált helyszínéhez mérten a film tempója rendkívül lassú és melankolikus. Stone nagyon szeretett volna emléket állítani azoknak, akik hősiesen az életüket áldozták, hogy megmentsenek másokat, ami végül a film veszte is lett kritikusi szempontból. A nézőket ez nem annyira zavarta, akik 163 millió dollárt hagytak ott rá világszinten.
A Greengrass által rendezett A United 93-ast a kritika jobban értékelte, és bevétel tekintetében sem volt szégyenkeznivalója. Ez a jóval alacsonyabb, 15 milliós költségvetésnek volt köszönhető, aminek sikerült nagyjából az ötszörösét visszatermelni.
Hogy miért lett sikeresebb A United 93-as? Főképp azért, mert Greengrass a 9/11-es támadást csak kontextusként használta arra, hogy elmesélje annak a repülőnek a történetét, ahol az utasok sikeresen megállították a fedélzeten lévő támadókat abban, hogy elérjék valódi célpontjukat, a Fehér Ház megsemmisítését. Greengrass stílusa remekül illett a dokumentarista thrillerhez, ráadásul a rendező képes volt rendkívül feszült pillanatokat is teremteni, arról nem is beszélve, hogy ehhez nem is volt szükséges olyan világsztárokra, mint Nicolas Cage. A kézikamerás megoldások és a nyers valóság bemutatása egyértelműen győzedelmeskedett a pátoszos megközelítés felett, ez addigra már Greengrass védjegyévé vált, aki előtte is, utána is számos valós eseményt dokumentált hasonló stílben.
Elhalasztott és módosított filmek:
A Pókember első részének kedvcsinálóját azonnali hatállyal visszavonták. Az azóta nyilvánosan is elérhető előzetesben a címszereplő egy helikoptert ejt csapdába a két torony között egy hatalmas pókhálóval, szóval nem csoda, hogy akkor gyorsan eltűntették.
Az Arnold Schwarzenegger nevével fémjelzett Az igazság nevében négy hónapot csúszott, így a tervezett 2001. október helyett 2002 februárjában látott napvilágot. A film középpontjában egy terrorcselekmény áll, ami annyira szerves részét képezte magának a történetnek, hogy annak megváltoztatására esély sem volt. Az eladhatóság érdekében a film komoly cenzúrán esett át, de marketingre azért így sem nagyon mertek költeni.
A 2002-es Rossz társaság is hasonlóan járt, amelynek premierjét hat hónappal tolták el a tervezett megjelenéshez képest. A Joel Schumacher által rendezett film középpontjában ugyanis egy Grand Central Station elleni robbantásos merénylet állt, amely így cenzúrázva, marketing nélkül került ki a mozikba.
Nicolas Cage háborús mozijára, A fegyverek szavára is hatással volt a támadás, ugyanis ott az akciójelenetek brutalitását kellett jóval lejjebb tekerni, aminek hála a filmet csak hét hónappal később mutatták be. Annak ellenére, hogy A fegyverek szava a II. világháborúban játszódik, az erőszak és annak megjelenítése ekkortájt nagyon érzékeny témának számított.
Változtatni kellett az Ütközésponton is, amelynek képsoraiból digitálisan távolították el az épületeket. A Men in Black II fináléját is átalakították, amelyben így már a Szabadság-szobor volt látható, a tornyok helyett. Barry Sonnenfeld rendezőnek egy másik filmje, a Totál káosz is érintett volt az eseményekben, abban ugyanis szerepelt egy repülőn elrejtett bomba, ezért a 2001 szeptemberére tervezett bemutatót 2002 áprilisára halasztották, és meg is bukott.
Játékok:
Videojátékok tekintetében is számtalan esetről tudunk, ahol a fejlesztők kénytelenek voltak megváltoztatni bizonyos elemeket vagy teljes történetszálakat, hogy azok egyáltalán a polcokra kerülhessenek.
Az egyik legismertebb ezek közül a Spider-Man 2: Enter Electro esete, amelynek utolsó pályája a World Trade Center tetején játszódott volna, miközben egy hatalmas vihar elpusztítja az épületek egyikét. Ezt teljes egészében ki kellett vágni a játékból, valamint az egyik átvezetőben látható Thor-cameo is ment a levesbe. A tornyokkal kapcsolatos összes utalás szintén a kukában végezte, valamint egy repülő felrobbanása is később módosításra került.
Szintén hatalmas fiaskó volt a Devil May Cry második része körül, amelynek fejlesztése egyébként is rendkívül kaotikus ütemben zajlott. A korai vázlatok alapján a játék eredetileg teljesen más lett volna, Dante helyett egy zöld dzsekis fazon volt a főszereplője, a helyszínként pedig New York szolgált. Aztán persze ezt az ötletet úgy ahogy van kukázták, amiben bizony szeptember 11-nek is fontos szerepe volt. Ennek ellenére a Devil May Cry 2-ben így is fellelhetők a korábbi változat bizonyos elemei, köztük a romos városi környezet és a katonai járművek, de az eredmény azért merőben más lett, mint ahogy azt eredetileg megálmodták.
Egy másik esetben az EA volt kénytelen változtatásokat eszközölni a Red Alert 2 kiegészítőjének, a Yuri's Revengenek a borítója kapcsán. Az eredeti alkotáson ugyanis egy lángoló Hollywood felirat, valamint a romokban álló New York látképe is látható volt, amiket nagyon gyorsan el is tüntettek a háttérből.
Popkultúra:
A Limp Bizkit - Rollin' című számának videoklipje teljes egészében a tornyokról szól, ugyanis azok egyikén forgatták azt. A terrortámadást követően az MTV levette a műsorról a klipet, ami helyett inkább a Break Stuff vagy a My Way került elő.
A Family Guy és az Amerikai Fater mögött álló Seth MacFarlane is majdnem életét vesztette 9/11 során, ugyanis aznap azon a repülőn utazott volna, amely elsőként csapódott a tornyokba. MacFarlane csupán annak köszönheti, hogy életben van, hogy 10 perces késéssel ért oda a reptérre.
Hasonlóan járt majdnem Mark Wahlberg is, aki ráadásul barátaival utazott volna ugyanazon a gépen, de egy nappal a felszállás előtt meggondolták magukat, és inkább Torontóba mentek.
A rádióállomások anno egy belsős lista alapján válogatták, hogy mely számok mehetnek le a támadásokat követően. A tiltólistán olyan dalok szerepeltek, mint a System of a Downtól a Chop Suey vagy a Slipknottól a Left Behind. Pár rendkívül ízléstelenül beválogatott szám is tiltólistára került, mint a Queentől az Another One Bites the Dust vagy Elton Johntól a Rocket Man.
