Ez egy olyan a fogadás, ahol a kedvenced akár hátrafelé is sprintelhet

A Hot Streak alapötlete annyira egyszerű, hogy elsőre szinte már-már gyanús is. Négy kabala fut egy pályán, a játékosok pedig fogadnak rájuk, aztán végignézik, ahogy ezek a szerencsétlen figurák teljesen kiszámíthatatlan dolgokat művelnek. Van, aki rossz irányba indul, van, aki felborul, van, aki másokat lök ki a versenyből, és van, aki egyszerűen annyira lemarad, hogy a pálya rövidülése miatt kiesik a buliból. Ez elsőre sima véletlenszerű káosznak hangzik, de a Hot Streak ügyesen épít erre. A játék értelemszerűen nem azt akarja, hogy mindent kézben tarts, hanem azt, hogy közösen nézzétek a versenyt, közben mindenki próbáljon egy kicsit belenyúlni a történésekbe, és végül mindenki hangosan magyarázza, miért nem az ő hibája volt a bukás.

A játék három futamból áll. Minden kör ugyanarra az egyszerű ritmusra épül: először fogadtok, aztán lefut a verseny, majd jön a kifizetés, és indulhat a következő futam. Mindenki 3 kártyával és 10 dollárral kezd. Gyors döntések, gyors veszteségek és gyors visszavágási kísérletek követik egymást. A pakli lapjai pedig eldöntik, az egyes kabalák mit csinálnak, mennyiit haladnak előre vagy hátra, kitérnek-e valamelyik oldalra, netán felbuknak a saját lábukban, esetleg megfordulnak és az ellenkező irányba rohannak tovább. A végén pedig nincs bonyolult pontszámolás, csak megnézitek, kinek mennyi pénze maradt három futam után - és elolvastok egy gyors, egy-két mondatos, mókás sztorit arról, hogy mi lett a sorsotok a nyeremény felmarkolása után. A fogadás adja a játék egyik legjobb részét. Minden futam előtt fogadószelvényeket választotok, és el kell dönteni, hogy a biztonságosabb vagy a kockázatosabb oldalt használjátok. A kockázatos oldal többet fizethet, de rossz tipp esetén pénzt is bukhatsz vele. Emiatt a döntés tényleg fogadásnak érződik, nem csak egy sima választásnak. A harmadik futam még rá is tesz erre: ilyenkor az egyik szelvényed duplán fizethet, de a negatív kifizetés is duplázódik. Vagyis a játék a végén is rávesz, hogy nagyot akarj nyerni, miközben pontosan tudod, hogy nagyot is lehet vele bukni.

A verseny előtt minden játékos titokban betesz egy kártyát a versenypakliba. Ez az egyetlen igazán közvetlen belenyúlás a futamba, és ettől lesz a Hot Streak több puszta nézelődésnél. Nem mutathatod meg a lapodat, de beszélhetsz róla, alkudozhatsz, blöffölhetsz, vagyis a játék kifejezetten támogatja, hogy a társaság egymást hergelje. Mindenki próbálja elhitetni, hogy ő csak ártatlanul drukkol, miközben valójában mindenki azon dolgozik, hogy a saját fogadása jöjjön be. A játék közben az is fontos, hogy a versenypakli nagy része előre látható. Nem teljesen vakon fogadsz, mert tudod, milyen mozgások és fordulatok kerülhetnek elő. Csak azt nem tudod, mikor, milyen sorrendben  jönnek ezek, és milyen titkos lapokat raktak be a többiek. Ettől lesz meg az a kellemesen bosszantó érzés, hogy elvileg volt információd, mégis csúnyán átverhetett a helyzet. A Hot Streak pont ebből él, nem ad teljes kontrollt, de annyit igen, hogy utólag mindig legyen min vitatkozni.

A fizikai pálya is jó ötlet. A versenytábla a doboz része, kihúzható, és amikor a versenypakli elfogy, nem csak újrakeveritek a lapokat, hanem a pályát is rövidebbre hajtjátok. Ez megakadályozza, hogy a futamok elnyúljanak, és közben egyre nagyobb nyomást rak a lemaradókra. Aki túl hátul van, könnyen kieshet, mert a rövidülő pálya egyszerűen levágja a versenyből. Ettől a futamoknak tényleg van tétje, és a végük mindig egyre pörgősebb. Az ütközések és kiesések szabályai szintén a közös röhögésre vannak kihegyezve. Ha egy kabala olyan mezőre lép, ahol már áll valaki, ütközés történik, a másik felborul, és ha egy már felborult figurát újabb baj ér, kiesik A futam akkor ér véget, amikor a négy kabalából három már vagy célba ért, vagy kiesett, tehát nincs végtelen toporgás. Mindig történik valami, és szinte mindig van valaki, aki látványosan rosszul jár.

Külön jó, hogy a játék többféle társaságra is gondolt. Ketten is játszható, saját módosításokkal, több kezdőkártyával és több titokban bekevert lappal, így megmarad az érzés, hogy tényleg bele tudsz nyúlni a versenybe. Nagyobb társaságnál pedig jöhet a lazább változat, ahol a tippeket papírra írjátok, a futamok pedig inkább közös eseményként működnek. Ez jól mutatja, hogy a Hot Streak nem szigorú stratégiai párbaj akar lenni, hanem egy könnyen alakítható, társasági versenynézés. Fontos viszont tudni, hogy ez nem kontrolljáték. A futam alatt már nincs döntési lehetőséged. Ott már csak nézed, mi történik, drukkolhatsz, bosszankodhatsz, nevethetsz, és remélheted, hogy a korábbi fogadásod nem volt teljesen ostoba. Aki minden körben pontosan irányítani akarja a saját sorsát, annak ez könnyen frusztráló lehet. A Hot Streak nem ebből él, hanem a fogadás pszichológiájából, a blöffből, a többiek rábeszéléséből és abból, hogy a játék néha kegyetlenül kirántja a szőnyeget mindenki alól.

Éppen ezért a Hot Streak akkor működik igazán jól, ha a társaság vevő erre a hangulatra. Nem az nyer benne feltétlenül, aki a legjobban számol, hanem az, aki jól olvassa a helyzetet, meri vállalni a kockázatot, és néha szerencséje is van. Ez nem hiba, hanem a játék lényege. A Hot Streak egy gyors, hangos, vicces és kifejezetten gonosz fogadós társas, ahol a legjobb pillanatok nem abból jönnek, hogy tökéletes tervet hajtottál végre, hanem abból, hogy mindenki egyszerre üvölt az asztal fölött, mert egy kabala megint pontosan azt csinálta, amit senki sem akart.

Hot Streak

Eredeti cím: Hot Streak

Tervező: Jon Perry

Grafika: Cécile Gariépy

Eredeti kiadó: CMYK 

Magyar kiadó: Reflexshop

Játékosszám: 2-8 fő

Korhatár: 6+

Időtartam: 20 perc