Az Azul mára a modern családi társasjátékok egyik legismertebb darabja lett, de az eredeti játék pontozása és taktikai mélysége egy ötéves gyereknek még sok lehet - legalábbis a legtöbb ötévesnek. Az Azul Kids viszont éppen ezen változtat. Michael Kiesling saját játékát egyszerűsítette le úgy, hogy a csempék kiválasztása és a közös készletből való építkezés megmaradjon, a masszív számolás és a büntetőpontok viszont eltűnjenek. Az eredmény egy kifejezetten gyerekeknek készült Azul lett, amely nem csak kisebb játékosoknak szánt gyerekkompatibilis grafikával próbálja eladni ugyanazt a rendszert.
A játék 2-4 főre készült, nagyjából 20 perces, és már ötéves kortól játszható. Hat kétoldalas mozaiktáblát kapunk, összesen tizenkét különböző képpel, valamint 120 színes mozaiklapkát. A színekhez külön formák tartoznak, így a gyereknek nem kizárólag a színekből kell kitalálnia, hogy hová kerülhet egy elem. A doboz betétje egyben központi tartóként is működik, külön tálkákkal a csempék számára, ami kifejezetten praktikus megoldás.
Maga a játékmenet végtelenül egyszerű. A körödben kiválasztasz egy tálkát, majd elveszed belőle az összes azonos színű és formájú lapkát. A maradék a közös középső részbe kerül, a megszerzett darabokat pedig a saját mozaikodon próbálod elhelyezni. Ha többet vettél el, mint amennyit fel tudsz használni, a fölösleg a melletted ülő játékoshoz kerülhet. Már ettől megmarad valamennyi abból az érzésből, ami a nagy Azulban is fontos, ugyanis nemcsak azt nézed, neked mi kell, hanem azt is, milyen lehetőséget hagysz vagy éppen adsz a többieknek.
A játék talán legjobb ötlete a két nehézségi szint. A kezdő változatban egy nagy képet kell kitölteni, és az nyer, aki elsőként rakja a helyére az összes mozaikdarabot. Nincs pontszámolás, nincs különösebb büntetés, a gyerek szinte azonnal megérti, mit kell csinálnia. Ez tényleg belépőmód, arra jó, hogy megtanítsa a csempék kiválasztását, a formák felismerését és azt, hogy egy döntés után mi történik a megmaradt elemekkel.
A haladó oldal már sokkal érdekesebb. Itt a tábla több kisebb képre oszlik, ezek külön-külön érnek csillagokat, a játék pedig meghatározott számú újratöltés után ér véget. Nem az győz, aki elsőként betömi az összes üres helyet, hanem az, aki a legtöbb csillagot érő kész mozaikokat fejezi be. Ettől rögtön megjelenik valamennyi tervezés, mivel nem biztos, hogy érdemes minden képet egyszerre építeni, és az sem mindegy, melyik tálkából viszed el a csempéket.
Ez a különbség azért is fontos, mert az Azul Kids így valamennyire együtt tud nőni a gyerekkel. Az alapváltozat egy felnőttnek nagyon hamar egyszerűvé válik, és kisebb gyerekek között is sokszor inkább a kezdőjátékos vagy a szerencsésebb húzások dönthetnek. A haladó módban viszont már érdemes figyelni a többiek tábláját, a még szükséges formákat és azt, hogy melyik képet lehet reálisan befejezni a parti végéig. Nyugi, nem lesz belőle mini Ark Nova, de legalább már valódi döntések születnek.
A játék tapintása és látványa sokat számít, különösen ennél a korosztálynál. A színes lapkák jól kezelhetők, a mozaikok állatokat és más könnyen felismerhető motívumokat rajzolnak ki, az elkészült kép pedig önmagában is egyfajta jutalom. A felnőtt Azul-játékosoknak ugyan hiányozhat az eredeti nehezebb, kellemesen súlyos csempéinek érzése és a pontozásból születő gonoszkodás, de az Azul Kidsnek nem is az a feladata, hogy kiváltsa a nagy testvért.
A legnagyobb erénye inkább az, hogy nem próbálja erőből ráerőltetni az Azul szabályait az ötévesekre. Megtartja a felismerhető alapötletet, majd arra koncentrál, amit ebben a korban már élvezni lehet:
választani kell, mintákat és színeket kell felismerni, előre lehet gondolkodni néhány lépéssel, és közben szépen megtelik a saját képed.
A két játékmód miatt a kezdő azulos elsőre is sikerélményt kap, később pedig már több gondolkodást kérhet tőle ugyanaz a doboz.
Az Azul Kids azoknak a családoknak lehet igazán jó választás, ahol a gyerek már érdeklődik a "nagyok társasai" iránt, de még nincs szüksége komoly pontszámolásra vagy hosszú szabálymagyarázatra. Felnőtteknek egymás között természetesen mindez kevés, az eredeti Azul helyett pedig végképp nem ezt érdemes választani. Gyerekek első absztrakt társasaként viszont kifejezetten ügyes átirat. Egyszerű, látványos, gyors, és a haladó oldalon már azt is elkezdi tanítani, hogy nem mindig az a jó döntés, amelyik azonnal kitölt egy üres helyet.
Azul Kids
Eredeti cím: Azul Kids
Tervező: Michael Kiesling
Grafika: Iris Wincker (Lemonjuiceday)
Eredeti kiadó: asmodee
Magyar kiadó: Gémklub
Játékosszám: 2-4 fő
Korhatár: 5+
Időtartam: 20 perc
