Magyarország az elmúlt években Európa egyik legfontosabb filmes központjává nőtte ki magát, ahol nemcsak a kamerák forogtak, hanem bizony a pénztárgépek is durván pörögtek, ám a kormány friss döntései most komolyan veszélybe sodorhatják ezt a pozíciót - számolt be róla a Telex. A korábban kiszámítható, 30 százalékos adó-visszatérítésre épülő rendszer ugyanis finoman szólva megingott, ami egyre több nemzetközi produkciót késztethet arra, hogy más országok felé vegye az irányt. Az elmúlt évtizedben Budapest és környéke London után Európa második legnagyobb filmes bázisává vált. Káel Csaba filmügyi kormánybiztos szerint 2023-ban a hazai filmes költések elérték az egymilliárd dollárt, Orbán Viktor pedig korábban azzal büszkélkedett, hogy a Covid utáni években az itt forgatott produkciók évente több mint 250 milliárd forintot hagytak az országban. A siker kulcsa a nemzetközi szinten is kiemelkedő, 30 százalékos adó-visszatérítés volt, amelyre minden Magyarországon forgató produkció jogosult, legyen szó hazai művészfilmről vagy hollywoodi szuperprodukcióról.
Ez a stabil rendszer azonban 2025 nyarán megingott, amikor a kormány 407 milliárd forintban maximálta az adókedvezményben részesíthető filmek összköltségét, és ezzel párhuzamosan befagyasztotta az új produkciók regisztrációját. A döntés azonnali visszaesést hozott a hazai filmgyártásban, mivel a producerek nem tudtak biztos választ adni külföldi partnereiknek arra, hogy számíthatnak-e a támogatásra.
A bizonytalanságot egy december 23-án megjelent új rendelet sem oszlatta el teljesen, ahogy arra a Telex anyaga is rávilágít. Eszerint 2026-ban a 30 százalékos adó-visszatérítések összköltsége legfeljebb 70 milliárd forint lehet, és az első félévben csak 140 milliárd forintnyi költségvetésű produkció kaphat jogosultságot, amelyből mindössze 21 milliárdot különítettek el magyar filmekre és koprodukciókra. Bár ezek az összegek első hallásra jelentősnek tűnnek, a szakma szerint valójában jóval több, mintegy 300 milliárd forintnyi projekt várakozik már most a sorban.
Balika Gergő, a Mid Atlantic Films producere szerint nem tragikus a helyzet, de korántsem megnyugtató. Úgy látja, az első féléves keret akár enyhülhet is a második félévben, a gondot inkább az okozza, hogy a korábbi felfüggesztés miatt felgyülemlett projektek miatt egyre csúsznak a regisztrációk és kifizetések. Ez pedig aláássa Magyarország megbízhatóságát a nemzetközi piacon.
A szakma egyik legnagyobb félelme nem is a pénz nagysága, hanem a kiszámíthatatlanság. Korábban a forint árfolyama, az infláció vagy a politikai botrányok jelentettek kockázatot, de az adó-visszatérítés egy masszív, biztos pont volt. Most ez is megingott, ami komoly bizalomvesztést okoz a külföldi producerek körében. Ennek pedig nem is kérdés, a nap végén ki issza meg a levét.
Radnai Károly, az Andersen Magyarország ügyvezetője szerint adminisztratív fék került a rendszerbe. Bár optimistábban látja a helyzetet, és úgy véli, végül minden jogos produkció megkapja a támogatást, ez akár 2027-ig is elhúzódhat, ami nem kevés idő. A gond csak az, hogy a filmgyártás nem működik ilyen lassú tempóban. Egy nagy nemzetközi produkció könnyen dönthet úgy, hogy inkább Csehországba vagy más környező országba viszi a forgatást, ahol szintén létezik hasonló adókedvezmény, és a szabályozás jelenleg messze kiszámíthatóbb.
A magyar producerek többsége szerint a változások kommunikációja is súlyosan félresikerült. Nem volt egyeztetés a szakmával, nem kaptak világos iránymutatást, miközben a forgatásokat gyakran egy-másfél évvel előre kell tervezni. Ez a bizonytalanság különösen a külföldi produkciókat riaszthatja el, amelyek eddig a magyar rendszer stabilitása miatt választották Budapestet. A filmipar az elmúlt húsz évben ezermilliárdos nagyságrendben hozott adóbevételt az országnak, így a mostani lassítás könnyen többe kerülhet, mint amennyit a költségvetés rövid távon megspórol. Ha a jelenlegi helyzet tartós marad, akkor a Telex cikkének konklúziója szerint Magyarország elveszítheti azt az előnyét, amely az elmúlt évtizedben Európa egyik legvonzóbb filmes célpontjává tette.
A kamerák tehát egyelőre még forognak, de a háttérben már hallatszik a fék csikorgása. Ha nem sikerül gyorsan visszaállítani a bizalmat, Hollywood legközelebb nem Budapestre, hanem más európai fővárosokra állíthatja a reflektorfényeket.
(A cikk nyitóképén az Alien: Romulus forgatási fotója látható, ez a produkció is Magyarországon készült)
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
