A Napster.com című híres zeneletöltő-oldal ingyenessé vált. De szép is lenne :) A teljes történet szerint a Napster ingyenessé vált a napokban, valamint bővült két új szolgáltatással is. Mától bárki szabadon meghallgathatja kiválasztott zenéjét a Napster oldalán. Azt azonban nem töltheti le, vagy mentheti el; tehát csak online hallgathat muzsikát. Egy kiválasztott számot viszont mindösszesen csak ötször, ugyanis az ötödik alkalom után a rendszer 99 cent befizetésére kötelez. Arról is gondoskodtak, hogy ne ügyeskedhessenek a fájlokkal. Az ingyenes zeneszámok egy speciális, flashalapú formátumban lesznek kódolva, amelyek kizárólag a Napster beépített lejátszójával szólalnak meg; és nem menthetőek PC-re vagy más eszközre. Aki viszont az ingyenes lehetőségek után szeretné megkaparintani a fájlokat, annak havi 10 dollár ellenében erre lehetősége nyílik; valamint felhasználójává válhat az új Napsterlinks és Narchive fedőnévre keresztelt szolgáltatásoknak is. Irány a Napster.com!

A Google kiadott egy ingyenes verziót SketchUp nevű alkalmazásából, amellyel háromdimenziós képeket lehet készíteni, szerkeszteni és módosítani. Mindezt a márciusban felvásárolt @Last Software fejlesztőcég tette lehetővé. Már beindult a 3D Warehouse nevű weboldal is, ahol a SketchUp felhasználói tárolhatják és megoszthatják egymással az általuk készített vázlatokat, s így azokon akár közösen is dolgozhatnak. A tervezőprogram a Google Earth térképes szolgáltatásba is, így az ott készített 3D-s objektumok megjelenhetnek a térképen. A SketchUp ingyenes verziója kizárólag egyéni felhasználók számára érhető el, s ez gyakorlatilag a már létező SketchUp Pro 5-ös verziójára épül, ami jelenleg fizetség ellenében használható némileg bővített funkcionalitással. A Google szerint az alkalmazás elsősorban házak, berendezési tárgyak megalkotására használható. Jelenleg a SketchUp Windows 2000, valamint XP Home és Professional operációs rendszereken futtatható verziója érhető el, de már készül a Mac OS-re optimalizált változat is. A futtatáshoz szükség lesz 80 megabájt merevlemez területre, egy OpenGL támogatással rendelkező grafikus gyorsító kártyára, Internet Explorer 6 böngészőre, valamint Windows Media Playerre, vagy QuickTime 5-re. Kapcsolódó linkek:

A Nokia bemutatta két újabb, csúcskategóriába szánt mobiltelefonját. Természetesen mindkettő pucol krumplit is :) Az alábbiakban vessünk rájuk egy rövid pillantást.

Néhány kínai internetező nem túl boldog a Google nemrég bemutatott kínai neve kapcsán. Már online petíciót is indítottak annak lecserélésére. "Szeretjük a Google-t, de nem tetszik a Guge név" - áll a NoGuge.com weboldalon, utalva a kereső kínai elnevezésére. Eddig több mint nyolcezren írták alá a petíciót, ami elenyésző a kínai internetezők száztízmilliós táborához képest. Maga a Guge két kínai jelből áll, melyek jelentése völgy és dal, utalva ezzel azokra a hagyományos dalokra, amelyek a gazdag termést ünneplik. Számos kínai internetező azonban úgy véli, nem hangzik jól ez a kifejezés. "A Guge név rossz érzéseket kelt, csalódottságot tükröz." - írja a weboldal. A petíciós honlap alternatívákat is felajánl a vállalat számára. A legnépszerűbb a Gougou, mint a szolgáltatás legelterjedtebb szleng kifejezése, ami nagyjából "kutya kutyát" jelent. A második legnépszerűbb maga a Google, amit a Goule, vagyis "elég" követ. A Google a hivatalos kínai blog oldalán keresztül reagált április 21-én a név problémákra. Az ominózus hozzászólást egy ottani Google alkalmazott, Cui Jin írta, aki szerint a vállalat angol neve nem tükrözi a Google arculatát. Példának saját édesapját hozta fel, aki képtelen volt megjegyezni a lánya munkahelyének nevét, ám a Guge már sokkal "fülbarátabb" volt számára. Egyelőre nem tudni, változtatnak-e ezen a vezetők...

A legfrissebb értesülések szerint a Microsoft új levelező szolgáltatása, a Windows Live Mail már júniusban beindulhat - fiókonként 2 gigabájt tárhellyel. A webes levelezés terén igencsak népszerű Hotmail a riválisokkal szemben több ponton is gyengébben szerepel. Az egyik tulajdonság a tárhely: a Google ebben lényegesen lekörözi a Gmail-lel. A Windows Live Mail kezelőfelülete nagyon emlékeztet az Outlook kinézetére. A Desktop Live Mail kliens használatával az üzeneteket akár kapcsolat nélkül is megtekinthetjük, függetlenül attól, hogy IMAP vagy POP protokollt használunk. A szolgáltatás ingyenes, de teli lesz hirdetésekkel. Ám állítólag az Outlook-ba történő integrálásért 19 dollárt kell majd fizetni éves szinten. Várhatóan az azonnali üzenetküldő program (Windows Live Messenger) legújabb verziójával egy időben debütál majd a levelező rendszer is. Az MSN Messenger márkanév ugyanúgy feledésbe merül, min a Hotmail.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

A Microsoft elhintette, hogy idén júniusban érkezik meg médialejátszójának legfrisebb változata, a Windows Media Player 11. Mint az már ismert, ez kap majd helyet beépített médiamindenesként a Windows Vistában is. A 11-es fedőnevű programban előtérbe kerül a mobilkészülékekkel való szinkronizáció. Könnyedén tölthetünk majd át PC-k között, avagy PC és más eszköz (PDA, HPC, telefon, MP3-lejátszó) között videófájlokat, hanganyagokat. Sőt mi több, egy beépített szolgáltatásnak köszönhetően ezeket konvertálhatjuk is, így a kisebb méretnek hála több anyag fér el azon a mobil eszközön, amelyen annak kijelzője mérete okán nem olyan fontos a hiperszuper felbontás. Fel lesz szerelve a program egy bizonyos Urge szolgáltatással, amely a Microsoft és az MTV közös fejlesztésű zeneletöltő-központja. (Itt az új vetélytárs az Applenek?!) Elégedetlenségre adhat okot bizonyos körökben azonban az, hogy ez a program sem fogja támogatni a kívánt mértékben az Apple iPodját, így aki bizonyos anyagokat szeretne ezen keresztül áttölteni, annak peche lesz. További hiánypontnak tekinthető a személyem által is nagyban hiányolt mobilplatformokra optimizált microsoftos lejátszóverziók elmaradása. A Windows Mobile operációs rendszerekben mindez megoldott, azonban sem Windows CE, sem pedig Palm-alapú mobil eszközökön nem megoldott a vállalat részéről a wmv fájlok lejátszása. Az XP és a Vista új médialejátszójáról, a Windows Media Player 11-ről részletesebben itt olvashatnak az érdeklődők.

Hihetetlen, de a Google rendszerén átfutó minden egyes keresés 12 centet hoz a vállalat számára. Ez a szám akkor válik igazán megdöbbentővé, ha hozzátesszük, hogy csak Amerikában, 2006. januárjában 2,7 milliárd keresést kezdeményeztek. A Nielsen/NetRatings piackutató cég szerint a fent említett időszakban az összes Amerikából indított webes keresés (5,7 milliárd) 48%-át a Google rendszere szolgálta ki. Egy évvel korábban 39%-kal kevesebb volt az összes keresések száma. "A webes felhasználók nem azért keresnek sokkal többet, mert nem találják meg, amit keresnek, hanem azért, mert az információgyűjtés sokkal inkább a hétköznapi élet részévé vált azóta." - mondta Ken Cassar elemző. Egyesek szerint a Google azért képes folyamatosan megőrizni, illetve növelni piaci részesedését, mert mindig új szolgáltatásokkal áll elő, amelyek sok esetben meggyőznek egy-egy újabb felhasználói csoportot. A termékkapcsolás következtében aztán végül is növekszik az összes keresés száma is. Adrian Cox, az Ask Jeeves vezetője szerint már nem a keresési találatok számával mérik az egyes keresőmotorok népszerűségét és hatékonyságát. A legtöbb felhasználó az első öt találattal megelégszik, hiszen meg is találja, amit akart. A többletszolgáltatásokkal igyekeznek az egyes vállalatok magukhoz csalogatni az internetezőket, amiket egy csokorba kötve tálalnak, hírekkel, webmaillel, stb. Mindenesetre ezen a téren is óriási fölénnyel rendelkezik a Google, amit igyekszik ki is használni. Legújabban például a Calendar naptárfunkcióval bővítették portfoliójukat.

Az Euclid Discoveries vállalat bejelentette, hogy kifejlesztett egy olyan video-tömörítési technológiát, amely az egész filmipart felrázhatja, Hollywooddal együtt. A sokatmondó kijelentésnek az ad alapot, hogy a jelenleg leginkább alkalmazott MPEG-2 és MPEG-4 tömörítési eljárásoknál sokkal hatékonyabb megoldást kínál. Előbbit jelenleg a DVD-k esetében használják, míg utóbbi még csak most van terjedőben, és bár lényegesen jobb minőséget képes produkálni kisebb helyigény mellett, az EuclidVision technológia még ezen is túlmutat. Richard Wingard, a cég vezetője szerint a filmstúdióknak ezáltal lehetősége nyílik az egyszerűbb digitális disztribúcióra, hiszen a legális úton megvásárolt filmek sokkal rövidebb idő alatt tölthetők le, ráadásul a képminőségre sem lehet panasz. Az eljárást már több helyen is szabadalmaztatták, és jelenleg is folynak a nagyobb vállaltokkal a tárgyalások. A digitális zeneletöltő központok óriási sikere miatt a múlt héten beindult az első, direkt filmekre specializálódott letöltő szolgáltatás. A cég reményei szerint ezt segítheti elő az új technológia azzal, hogy az MP3 fájlokhoz hasonló letöltési idővel szerezhető be majd egy egész estés mozifilm. Az EuclidVision úgynevezett objektum alapú tömörítést használ, vagyis a képeken az objektumok mozgását rögzíti, azok változásával együtt. A jelenlegi változat főként videokonferenciákra van optimalizálva. A bemutatón egy 25 megabájtos konferencia videót MPEG-4 kódolással 8000 bájtosra tömörítettek, majd az EuclidVision eljárást használva négyszer kisebbre, mindössze 1800 bájtosra. Wingard szerint a technológia hosszabb és jobb minőségű filmeknél is ugyanígy működik. Sőt, az elért hatásfok még jobb is. Így pedig egy átlagos 700 megabájtos CD-re optimalizált, MPEG-4 tömörítésű film nagyjából 50 megabájt méretűre csökkenthető, vagyis akár 14 film is elférhet egy egyszerű CD-n. Letöltés esetében az adatátvitelre szánt idő így lényegesen lecsökkenthető. Az Amerikai Mozgókép Szövetség szóvivője egyelőre úgy nyilatkozott, hogy az új technológiát is egy lehetőségnek tekintik a tartalomszolgáltatás szempontjából, de Hollywood attól fél, hogy a könnyebb és gyorsabb letölthetőség tovább növeli majd a kalózkodást.

Az ingyenes szoftvereket támogatók érthetően neheztelnek a Microsoftra, amiért az arra kényszeríti a PC gyártókat, hogy ne értékesítsenek olyan számítógépeket, amelyeken nincs előre telepített operációs rendszer. A Microsoft ezúttal az angliai PC gyártóktól kérte azt, hogy ne adják meg a lehetőséget a vásárlóknak, hogy operációs rendszer nélküli gépeket vegyenek. Michala Alexander, a Microsoft kalózkodás elleni részlegének vezetője szerint az alaprendszerek, vagy "meztelen" PC-k szállítása elszalasztott lehetőség. Véleménye szerint az Egyesült Királyságban eladott számítógépek 5%-án nem található előre telepített operációs rendszer. A Microsoft nem titkolt célja ezt a számot redukálni. Mindezt tennék annak ellenére, hogy a felhasználók jelentős hányada direkt szűz gépet keres, hogy aztán például Linuxot telepítsenek arra. A másik lehetőség, hogy egy olyan cég vásárolna, amely már rendelkezik Windows licensszel. "Azt szeretnénk minden rendszerépítőnket és partnerünket, hogy ne értékesítsenek operációs rendszer nélküli gépeket, ez ugyanis felesleges kockázat a felhasználók és az üzleti érdekek szempontjából. Ráadásul legalább 5%-kal kevesebb esélyük van szoftvereket és szolgáltatásokat értékesíteni." A Linux és egyéb ingyenes programok támogatói ellenben úgy gondolják, hogy igen is fontos szerepe van a szűz rendszereknek a nyílt forráskódú piac bővítésében és népszerűsítésében. Egyelőre nem tudni, hogy a gyártók hogyan döntenek, mindenesetre az az öt százalék már igazán nem mérvadó. Arra azonban figyeltek a Microsoft képviselői, hogy véletlenül se javasolják a Windows-t, mint alapértelmezett operációs rendszert - bár eléggé magától értetődő, hogy azt választanák a gyártók.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

Egy hónapja sem volt, hogy hírt adhattunk arról, mely szerint a Microsoft a Volkswagennel együttműködve beépített PC-kkel felszerelt járművön dolgozik. Az óriásvállalat most még merészebb tervvel állt elő. A Microsoft az Abrams M1A1 típusú tankok számára készít komplett irányítórendszert, amely a teljes elektronikáért és mechanikáért felel majd. A fejlesztések már előrehaladott stádiumban vannak, ugyanis a jelenleg tudni vélt információk szerint nyárra készülnek el az első Windows rendszerrel szerelt M1A1-ek. Az amerikai hadsereg 200 darabra adta le előrendelését - a tankokat elsőként Irakban tennék próbára, ahol az ottani rendfenntartó erők használnák azokat.

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

Tegnap számoltunk be arról, hogy a Majesco játékkiadót üzérkedéssel vádolta egy részvényes csoport. A fejleményekre a vállalat nyílt levélben reagált. A Trinad részvényes csoport - mely jelenleg a Majesco tulajdonjogainak 12%-át birtokolja - nem első esetben ajánlotta fel a kiadónak, hogy részvényeinek egy részét áron felül megvásárolná, hogy segítsen annak nehéz anyagi helyzetén. Első esetben a csoport vonta vissza az ajánlatát, most azonban a kiadó utasította azt el. Az ajánlat ma járt le - ha elfogadták volna, további tíz százalékos tulajdonjogot veszítettek volna. A Trinad csoportnak, különösképp annak egyik irányító tagjának, Robert Ellinnek címzett levélben leírják, hogy az ajánlat, bár nagyon csábító, nem fogadhatják el. Ugyanakkor megjegyzik, hogy ügyes kísérlet arra, hogy anélkül szerezzen befolyást a kiadó irányításában, hogy tulajdonjogilag többsége lenne benne. "Önök gyakorlatilag irányítást szeretnének vásárolni a vállalatban, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, hátrahagyva a vezetési prémiumot a többi részvényesünkre." - írják a levélben, amiben egyébként azt is tagadják, hogy a vállalat likviditási krízishelyzetben lenne. "Megvannak a kellő erőforrásaink, amelyek kedvezőbb helyzetet teremthetnek", mint amit a Trinad ajánlott. Válaszul arra a vádra, hogy a Majesco elnök-vezérigazgatója, Morris Sutton saját fiait üzleti megfontolások nélkül helyezte magas pozícióba, a levélben megkérdőjelezték a Trinad vezetőségi tagjainak illetékességét. Továbbá azzal vádolták meg a csoportot, hogy az olyan üzleti politikát alkalmaz, melynek során igyekszik nagyobb vállalatokból annyi tulajdonjogot vásárolni, hogy az így szerzett befolyásolási lehetőségeket aztán továbbadhassák más érdekeltségű csoportoknak.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A Game Developers Conference több érdekfeszítő előadásnak, tanácskozásnak adott helyet idén is. Az egyik ilyen "Mi a digitális disztribúció következő állomása" címmel megrendezett konferencián olyan nagyok vettek részt, mint Greg Canessa Xbox Live Arcade menedzser; Ray Muzyka a BioWare-től; Gabe Newell, a Valve Software alapítója; Thomas Arundel, az Introversion Software társalapítója; Tom Mustaine, a Ritual Entertainment alelnöke; valamint Lars Brubaker, a Reflexive Entertaniment elnök-vezérigazgatója. Gabe Newell meglepve tapasztalta a Day of Defeat: Source ingyenes hétvégi promóciójának eredményét. A kampány után megduplázódott a hagyományos bolti forgalomba került játékváltozat iránti kereslet. "Óriási meglepetéssel fogadtuk, hogy a rugalmasság, és a sajátosságok, amit a digitális disztribúció közvetlensége kínál, nagy hatással van a hagyományos bolti forgalmazásra is, miközben önmaga is bevételt termel. Emellett remek promóciós hatékonysággal is rendelkezik." - mondta. Ray Muzyka szerint egyszerre van szükség mindkét forgalmazási módszerre, a kettő ugyanis kiegészíti egymást - s ez az elkövetkezendő jó néhány évben így lesz. A digitális letöltések elsősorban az epizodikus játéktartalmak szolgáltatására alkalmasak, alacsonyabb díjazással, esetleg havidíjjal. A lényege a frissesség és a bolti változathoz adható többletlehetőségek. A tanácskozás végére mindenki egyetértett abban, hogy a digitális disztribúciónak nagyobb teret kell hagyni a jövőben, ahogy egyre több fejlesztő és kiadó is felismeri ezt, de még évek kérdése, mire megfelelően kiépül az infrastruktúra.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A Microsoft kategorikusan elutasított minden olyan feltételezést, amelyek szerint újra kellene írniuk a Windows Vista kódjának 60%-át. A pletykák a múlt héten kaptak szárnyra. „A leírtak csak spekulációk, és mindenféle hitelességet vagy alapot nélkülöznek” – mondta a Microsoft szóvivője az internetnews.com riporterének. A kérdéses publikáció egy ausztrál üzleti oldalon, a SmartHouse.com-on jelent meg és meg nem nevezett Microsoft forrásokra hivatkozott. Azt állították benne, hogy a Microsoft az Xbox részlegről csoportosított át erőforrásokat, hogy a Windows Vista kódjának 60%-át újraírják. Az operációs rendszert pedig a 2007-es las vegasi CES kiállításon újra bemutatnák, jövő januárban. A Microsoft tehát a fenti találgatásokat elutasította. A vállalat jelenleg biztonsági, tesztelési és finomhangolási munkálatokat végez, és „nem írnak új kódot”. Megerősítették azt is, hogy a mostani helyzet szerint a Vista időben elkészülhet novemberre, amikor is annak nagyvállalati verzióinak meg kellene jelenniük, amit 2007. januárjában a kisfelhasználói kiadások követnek. Leszögezték azt is, hogy egyetlen Xbox fejlesztőt sem csoportosítottak át a Vista csapatához. A múlt hét teljesen a Microsoft körüli termékkésések körül forgott. Alig, hogy bejelentették a Windows Vista halasztását, rögtön követte azt az Office 2007 irodai programcsomag októberről szintén januárra történő csúszása – ám már ekkor elmondták azt is, hogy a nagyvállalati partnerek időben megkapják a szoftvert, már októberben. Az ezt követő napon bejelentették Jim Allchin, a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlege társelnökének lemondását is. Kevin Johnson, a másik társelnök egy hosszú levélben tárta fel ennek okait és felvázolta a divízió jövőbeli terveit is. A szoftverek és szolgáltatások terén egyértelműen a tavaly év végén bemutatott Windows Live kapja majd a legfontosabb szerepet; ám emellett az általános növekedésre helyezik a hangsúlyt, elsősorban az online hirdetések, az új piacok nyitása, és a nagyvállalati számítástechnikai infrastruktúra terén.

Kínában a technikai fejlődés sokszor még mindig a politika alárendeltje. Az ország egy igen drasztikus lépésre szánta el magát: vezetékes telefonhálózatának védelme érdekében a kormány egyszerűen betiltotta az ingyenes internetes telefonszolgáltatásokat, legalább két évre. Wang Leilei, a Tom Online kínai internetes portálcsoport vezetője úgy nyilatkozott, hogy Kína nem kíván semmilyen számítógépről telefonhálózatra irányuló engedélyt kiadni 2008-ig. A Tom Online egyébként vegyesvállalattal rendelkezik a luxemburgi székhelyű Skype telefonszolgáltatóval. A kormány nem ad ki VoIP licenszeket 2008-ig. Ez leginkább a Skype számára lehet rossz hír: még tavaly megkezdték ugyanis a tárgyalásokat a nagyobb kínai távközlési vállalatokkal, hogy abban a régióban is elindíthassák SkypeOut nevű telefonos szolgáltatásukat. Wang, akinek vállalatát Hong Kong leggazdagabb üzletembere, Li Ka-Shing birtokolja, úgy véli, hogy e döntés nem olyan fontos, mint amilyennek beállítják. "A stratégiánk az előfizetői bázisunk folyamatos növekedésre épül. Minél nagyobb ez a szám, annál többre vagyunk képesek. A SkypeOut-ból esetlegesen érkező profit nem számottevő, ezért nem is ölünk bele semennyit." - mondta. A Skype jelenleg piacvezető a VoIP terén, egyre növekvő előfizetői számmal rendelkeznek, akiknek szokatlanul olcsó percdíjakon vagy legtöbbször ingyen tesznek lehetővé telefonhívásokat internetes kapcsolaton keresztül. A China Telecom egyszerűen illegálisnak nevezte a Skype által nyújtott szolgáltatásokat, és már a múlt évben nyílt hadjáratot hirdetett ellene, hogy azokat a lehető legszélesebb körben elérhetetlenné tegye. A Verso Technologies ezt követően bejelentette, hogy egy meg nem nevezett kínai távközlési vállalat részére olyan szoftveres megoldásokat adott el, amelyek lehetővé teszik a VoIP blokkolását.

A Windows Vista operációs rendszer megjelenését áttolták 2007. januárjára – ezt a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlegének társelnöke, Jim Allchin jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ettől függetlenül a nagyobb üzleti partnerek számára egy tömeges licenszelési program keretein belül a már korábban bejelentett 2006. novemberi kezdettel kezdenék meg a Vista leszállítását, így biztosítva lehetőséget számukra, hogy időben elkezdhessék a telepítési eljárások előkészítését. Allchin egy januári interjújában úgy nyilatkozott, hogy habozás nélkül eltolná a Vista megjelenési időpontját, ha úgy látja, hogy a megszabott határidő a végtermék minőségi romlásához vezetne. A keddi sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy a Microsoft szeretett volna végre egy pontos dátumot adni a vásárlói számára a Vista széleskörű megjelenését illetően, így aztán a biztonság kedvéért inkább januárra csúsztatták az időpontot. Hozzátette, hogy az operációs rendszer összes fő kiadásának sorozatgyártásra alkalmas változatát (összesen hat ilyen van) november folyamán szeretnék kiadni, de olyan komplett számítógépek, amelyeken előre telepített Vista található, januárig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kisfelhasználói változatok (Windows Vista Starter, Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium és Windows Vista Ultimate) tartalmilag nem változnak. Az üzleti változatok (Windows Vista Business és Windows Vista Enterprise) pedig a fentiek alapján már november folyamán elérhetővé válik a tömeges licenszelés keretein belül. Allchin nem adott pontos indokot a késésre, csupán annyit mondott, hogy minőségi kérdések alapján döntöttek így, ugyanis partnereik számára ez a legfontosabb. A Microsoft szerette volna megtisztelni őket azzal, hogy tiszta, kézzelfogható dátumot ad, mert a jelenlegi helyzet szerint nem úgy tűnik, hogy sikerülhet novemberre előtelepített Vistával rendelkező számítógépek forgalomba állítása. Ekkor kezdődik a karácsonyi vásárlási szezon, és eredetileg erre időzítették volna az egészet. „Szeretnénk készségesek lenni partnereink aggodalmai iránt, és őszintén megmondani, hogy néhány hét további minőségjavításra mindenképp szükség van.” – mondta. Nem aggódnak a rivális Apple esetleges válaszlépései miatt, véleményük szerint ugyanis vásárlóik a gazdag szolgáltatások és temérdek újítás miatt így is, úgy is beszerzik majd a Vistát. Elemzők azonban ezt nem így látják. „Ha lekésik a karácsonyi főszezont, az óriási károkat okozhat, a további eladásokat pedig drasztikus mértékben lelassíthatja.” – mondta Sam Bhavnani, a Current Analysis legfőbb elemzője. „A kár ráadásul hosszú távú, és közvetve a számítógépgyártók, a viszonteladók és az alkatrész árusítók is megérzik a hatását.” A Wall Street is negatívan reagált a fejleményekre. Nem csak a Microsoft, hanem annak hardverpartnerei, a Dell, és a Hewlett-Packard részvényárfolyama is lezuhant, bár az esés nem volt annyira számottevő. Júniusban a tervek szerint kiadnak még egy CTP béta verziót a Vistából. Akkorra már minden funkciót beleépítenek az operációs rendszerbe, és onnantól kezdve valóban azok minőségének javítására koncentrálhatnak. A Microsoft leszögezte, hogy az Internet Explorer 7 Windows XP-re szánt változatának megjelenési időpontja nem változik, vagyis még 2006 második felében kiadják. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az XP-s IE7 egy időben jelenik meg a Vistával.