Hónapok finomításai után végre kiderült, hogy miért kezdte el a Microsoft játékidőhöz kötni a Cloud Gaming szolgáltatását. Megérkezett a reklámokkal támogatott verzió, amit ingyenesen bárki elérhet, de a reklámmentes játékidőért már fizetni kell: vásárolhatunk extra órákat Game Pass előfizetéssel vagy önmagában is, de ha kifutunk belőlük, akkor jönnek a hirdetések.
Azt érdemes megjegyezni, hogy a reklámok nem meccsek közben fognak berobbanni, hanem a tényleges élmény indulása előtt, de sokaknál ez is kiverte a biztosítékot. Jonathan Stringfield, a Microsoft általános menedzsere azonban úgy gondolja, hogy a hirdetések nyújtanak megoldást az ipar jelenlegi nehézségeire.
Amikor valaki ezzel nyitja a mondandóját, akkor érdemes gyorsan tisztáznia mire gondol. Ezzel Stringfield is tisztában van, gyorsan le is szögezte a következőt:
"Egyáltalán nem áll szándékunkban - sem írásban rögzítve, sem kifejezetten vagy burkoltan - minden játékba reklámokat integrálni. Sőt, még az sem biztos, hogy a konzol összes funkciójában megjelennek majd hirdetések. Olyan helyeken szeretnénk bevezetni őket, ahol valóban van értelmük, és pozitív módon képesek értéket teremteni a felhasználók számára. Ha emiatt végül kevesebb embert érünk is el, mintha mindenhová erőltetetten bevezetnénk a reklámokat, az sem probléma."
Stringfield szerint az ipar jelenleg egy válaszút előtt áll, és mihamarabb döntéseket kell majd hoznia, ha meg akarja tartani a jelenlegi működési modelljét. Vannak, akik szerint erre nem lesz képes (és nem is kellene, hogy így történjen), de Stringfield úgy gondolja, hogy ez csak a játékok árának drámai megemelésével lesz lehetséges vagy másfajta mechanizmusok beépítésével, melyek egészségesen tarthatják az ipar üzleti ágát.
"Amikor reklámokról beszélünk (vagy olyan más megoldásokról, mint az előfizetések, melyek folytonos bevételi forrásként funkcionálhatnak), akkor valójában egy alternatíváról beszélünk."
Az Xbox stratégiai vezetője, Matthew Ball is megerősítette, hogy eszük ágában sincs reklámokat préselni mindenbe, de ahogy a Disney+ és a Netflix féláron kínálhat előfizetéses csomagokat hirdetések fejében, úgy a játékoknál is így lesz lehetőségük olcsóbb hozzáférést biztosítani.
"Játékbeli reklámok fel sem merültek. Szerintem káros lenne, ha megzavarnánk a játékélményt."
A játékipari vezetők nem hazudnak, amikor azt állítják, hogy a termékek árai nem változtak jelentősen a 60 dolláros alap meghatározása óta, és az inflációkövetéstől ténylegesen messze vagyunk. A GTA V 2013-ban 60 dollárért került piacra, ami ma 86 dollárt érne, de a GTA VI így is "csak" 80 dollárba kerül, és a produkciók többsége még mindig 60-70 dollárért érkezik. A PlayStation korábbi elnöke, Shawn Layden szerint ez jelentősen hozzátesz az ipar jelenlegi helyzetéért.
Ugyanakkor kérdéses, hogy amennyiben mindenki ugrana egy nagyot, és elkezdené 100 dollárért (és az ezzel megegyező regionális valutáért) kínálni a játékait, akkor eltűnnének-e a battle passek, mikrotranzakciók, addikciót kiváltó dizájnelemek, gacha zászlók és egyebek. Azt is nehéz elképzelni, hogy egy esetleges áremelést követően elapadnának a folyamatosan érkező leépítési zuhatagok. Jó eséllyel maradna minden változatlan, csak a végfelhasználóknak lenne drágább az élete, ők pedig 2025-ben egyébként is összehoztak 200+ milliárd dollárnyi bevételt, és 9,1 százalékos pénzügyi növekedést a piacnak.
