A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aktuális kutatása melehetősen ijesztő statisztikákat is tartalmazott a magyar médiafogyasztók tájékozottságával kapcsolatban. Ezek közül is kiemelkedik az az adat, miszerint a magyaroknak közel a fele nincs tisztában azzal, hogy a kereskedelmi és állami televíziók miből finanszírozzák a működésüket.
A kutatásból kiderül, hogy a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák pénzügyeiről sokaknak még mindig pontatlan elképzeléseik vannak. A válaszadóknak csak a fele tudta, hogy a közmédia főként az államtól kapja a pénzét, egész pontosan a központi költségvetésből, ami valójában a működésük több mint 90%-át fedezi. A statisztika szerint minden negyedik ember úgy gondolja, hogy reklámokból élnek meg, pedig ez csak a bevételeik kis részét teszi ki.
A válaszadók adatait böngészve egy másik jól ismert, de komoly problémával is szembesülünk, miszerint a fővárosi, diplomával rendelkező emberektől érkezett a tájékozottabb válaszok nagy része, ami egyértelműen mutatja az információ terjedésének országon belüli egyenetlenségét.
A kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban a helyzet még érdekesebb. A válaszolóknak csak kétharmaduk tudta, hogy a fő bevételi forrásuk a reklám. Meglepő módon minden hatodik válaszadó, a fiatalok közül pedig minden ötödik azt gondolta, hogy a kereskedelmi csatornák is kapnak állami támogatást, ami ugyan indirekt módon egyes csatornák esetében még valahol igaz is lehetne, de az állami hirdetések nem számítanak direkt állami támogatásnak. Több mint tíz százalék pedig egyáltalán nem tudta, hogy ezek a csatornák miből működnek, vagy legalábbis nem akarta megtippelni.
A keresőmotorok és a YouTube finanszírozási hátterével kapcsolatban a megkérdezettek között még nagyobb a bizonytalanság, a válaszadók negyede - a 60-75 évesek körében pedig közel fele - nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Teljesen érthető, hogy az idősebb korosztály körében különösen kevesen mozognak otthonosan az internetes platformok működési modelljében, a fiatalok viszont jobban képben vannak.
A többség helyesen az oldalakon megjelenő hirdetésekből származó bevételeket jelölte meg elsődleges finanszírozási forrásként, ami megfelel a valóságnak. Ugyanakkor a Google és a YouTube egyéb bevételi forrásait, például a felhőalapú szolgáltatásokat vagy a YouTube prémium előfizetéses változatát jóval kevesebben említették, mint amilyen arányt ezek ténylegesen képviselnek a vállalatok teljes bevételén belül. Ez alapján kijelenthető, hogy a válaszadók nagy része csak a legismertebb, "szem előtt lévő" bevételi típust ismeri, míg a komplexebb formáival nincs feltétlenül tisztában.
Pedig nagyon fontos, hogy az ember tudja, hogy milyen üzleti vagy egyéb érdekek húzódnak meg az általa fogyasztott tartalom mögött. A médiapluralizmus problémájának magyar vonatkozásáról nemrégiben írtunk nektek, amiben egy másik kutatás rakta kontextusba a hazai média helyzetét. Szintén tanulságos olvasmány, ami aláhúzza, hogy miért fontos körültekintően tájékozódni, főleg amikor valóban lényeges dolgokról van szó.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
