A firenzei European University Institute médiakutató központjának új jelentése lesújtó képet fest a magyar médiahelyzetről: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely a legmagasabb kockázati kategóriába került a médiapluralizmus szempontjából. Európán belül csak Törökország áll rosszabbul nálunk. A 2025-ös Médiapluralizmus Monitor nem csupán a politikai befolyást, hanem a gazdasági koncentrációt, a közönség polarizáltságát és a jogi környezetet is súlyosan aggályosnak találta. A jelentés alapján a magyar hírfogyasztók körében a legalacsonyabb a bizalom az újságírás iránt: mindössze 23 százalékuk hiszi el azokat a híreket, amelyekkel találkozik. A sajtószabadság 2010 után kezdett gyors hanyatlásnak, amikor az Orbán-kormány a többi demokratikus intézmény mellett a médiát is fokozatosan ellenőrzése alá vonta. A legnagyobb veszélyt a közvetlen politikai nyomásgyakorlás jelenti, de a piaci folyamatok sem kedveznek a független médiumoknak. A közönség egyre inkább csak a saját nézeteit visszatükröző forrásokat fogyasztja, így a média és a társadalom is kettészakadt.
A sajtó védelme már csak nevében létezik: a korábbi szabályozások megkoptak, az újságírókat egyre több per fenyegeti, a megfigyelések pedig már nemcsak kivételes esetek. Az Emberi Jogok Európai Bírósága tavaly elmarasztalta Magyarországot, amiért a hatóságok napokon át hallgatták le egy újságíró telefonját, hogy forrásait azonosítsák. A lehallgatásokhoz nincs valódi jogorvoslat, így az állam túl könnyen nyúlhat ezekhez az eszközökhöz. Az információhoz jutás is egyre nehezebb. A független sajtót gyakran kizárják hivatalos eseményekről, és a közérdekű adatigénylések rendszerét a jogszabályi és adminisztratív korlátok szinte működésképtelenné tették. A hatóságok gyakran semmit nem válaszolnak, vagy kereshetetlen, használhatatlan formában küldenek adatokat. Az adatok titkosítása akár két évtizedre is lehetséges, ami aláássa az átláthatóságot.
A Médiatanács függetlensége látszólagos: tagjait kizárólag a kormánypárt delegálja, kilencéves mandátummal, politikai felelősség és ellenőrzés nélkül. A testület döntéseit gyakran tekintik politikailag motiváltnak, különösen a rádiós piacon, ahol a Klubrádió frekvenciavesztését is jogsértőnek minősítette az EU. A magyar társadalom különösen fogékony az álhírekre és összeesküvés-elméletekre, ami súlyosbítja a problémát, hogy gyakran maga a közmédia és a kormányhoz közel álló orgánumok terjesztik a dezinformációt, olykor orosz forrásokra támaszkodva. A "szuverenitásvédelmi" törvény újabb eszközt ad a kormány kezébe a neki nem tetsző szerkesztőségek ellehetetlenítésére, még ha egyelőre nem is tudni, mennyire alkalmazzák a gyakorlatban.
A piaci koncentráció is elérte a kritikus szintet. A média bevételeinek közel 82 százaléka négy kézben összpontosul: a közmédián kívül a Mediaworks, a TV2 és az RTL dominálják a piacot. Az RTL bár formálisan független, egyre közelebb kerül a kormányzati érdekszférához. A digitális térben pedig a globális technológiai cégek uralkodnak: a Google és a Facebook több látogatót vonz naponta, mint bármelyik hazai portál, miközben a reklámbevételek többsége hozzájuk vándorol. A kormányzattól független média túlélése így egyre nehezebb. Bár sok szerkesztőség próbál alternatív bevételi forrásokat találni - olvasói támogatás, előfizetések, rendezvények -, a külföldi támogatások is bizonytalanná váltak. A politikai függetlenség gyakorlatilag megszűnt: a KESMA, a TV2, az MTI és a közmédia mind kormányzati irányítás alatt állnak, és gyakran aktív szerepet vállalnak az ellenzék és a független média elleni kampányokban.A helyi sajtó sincs jobb helyzetben: szinte minden önkormányzati vagy KESMA-tulajdonban van, a kevés független kiadvány pedig nehezen tartja fenn magát. A kisebbségek és a nők továbbra is alulreprezentáltak, az LMBTQ embereket pedig a kormánypárti sajtó nyílt ellenségességgel ábrázolja.
Magyarország így ma nemcsak az EU, hanem Európa egyik leginkább problémás médiahelyzetét mutatja. A jelentés tanúsága szerint a független tájékozódás jogát súlyosan korlátozza az állami beavatkozás, a politikai lojalitás alapján működő rendszer és a piaci torzulások. A sajtó nem őrködik a hatalom felett, hanem gyakran annak eszközévé vált.
