Mindent megkapott Phil Spencer és csapata a kilencedik konzolgeneráció érkezése előtt, pénzt, fegyvert, paripát. Úgy készülhettek a 2020-as ünnepi szezonra, hogy az övék volt a legjobb ár-érték arányú ajánlat az Xbox Series S, valamint a legerősebb hardver az Xbox Series X képében. Ezzel párhuzamosan megerősítették a fejlesztői kapacitást a Compulsion Games, a Double Fine, az inXile Entertainment, a Ninja Theory, a Playground Games, az Obsidian Entertainment és az Undead Labs felvásárlása, továbbá két új stúdió, a The Initiative és a World's Edge létrehozása révén, de ami még fontosabb, elindították a folyamatot, amelynek végén bekebelezték a Bethesdát a ZeniMax Media teljes portfóliójával együtt, tehát már az Arkane Studios, az id Software, a MachineGames, a Tango Gameworks és a ZeniMax Online Studios projektjei is a redmondiak felhozatalát erősítették.
Mindez együtt egy olyan, exkluzív címekben gazdag jövőképet festett fel, amely sokakat meggyőzött, így kezdetben tartani tudta eladások tekintetében a Series konzolcsalád a lépést a rivális PlayStation 5-tel. Még úgy is, hogy egyetlen új belsős cím sem készült el időben a novemberi rajtra, ami miatt lehet ugyan a koronavírus-járványt okolni, de a Sony valahogy mégis leküzdötte ugyanezt az akadályt. Ezt követően bő és szűk esztendők váltották egymást, míg az évtized közepéhez közeledve stabilizálódott a helyzet, megnyitották a zsilipeket, és tényleg áradni kezdtek a játékok.
A sors iróniája, hogy időközben drámaian visszaesett az érdeklődés az Xbox konzolok iránt, hiába tette rá a kezét a Microsoft a Bethesdánál egy nagyságrenddel drágább Activision Blizzardra. A redmondi központban ugyanis egy sor olyan döntés született, amelyek aláásták a brandbe vetett bizalmat:
- az exkluzivitás ügyében évekig ment a terelés, a vegyes üzenetek pedig összezavarták és elbizonytalanították a potenciális játékosokat;
- mesterségesen szűkítették a konzolkínálatot azzal, hogy a boltok helyett az adatközpontokat szolgálták ki az Xbox Cloud Gamingre fókuszálva;
- növekvő forgalom és nyereséges működés mellett is tömeges elbocsátásokra, stúdióbezárásokra, projektek törlésére került sor;
- több hullámban megemelték a konzolok, a kiegészítők és a szolgáltatások árát;
- elindították a "This is an Xbox" kampányt, azt sugallva, hogy mindegy, milyen eszközön játszunk, az is lehet Xbox, és ezzel még inkább alávágtak a konzoleladásoknak.
Kívülről szemlélve egyértelműen az látszott, hogy Spencerék kapkodnak, mintha előzetesen nem mérték volna fel, hogy melyik lépés hova vezet. Ennek pedig csak későbbi sajtóértesülések fedték fel a lehetséges okát, amit, pontosabban akit úgy hívnak, hogy Amy Hood. Hood a Microsoft pénzügyi igazgatója, Satya Nadella után a legbefolyásosabb vezetője a techóriásnak, és ő az, aki 2023 végén lehetetlen helyzetbe hozta az Xbox Game Studiost, a ZemiMax Mediát és az Activision Blizzardot összefogó Microsoft Gaminget azzal, hogy 30 százalékos profitrátát tűzött ki célul. Ez teljesen irreális elvárásokat támasztott, mivel még a sokkal több konzolt és játékot eladó PlayStationé is 20 százalék alatt van, és kizárólag a Nintendo képes megugrani ez a szintet úgy, hogy a játékait tizedannyi pénzből fejleszti. Közben a Game Pass is befékezett, nem növekedett olyan ütemben az előfizetői bázis, ahogy azt Spencerék feltételezték, de cserébe kimutathatóan ártott a játékeladásoknak. Ezért emelkedtek az árak, ezért kezdek karcsúsításba és faragtak le a kiadási oldalon, valamint ezért lett a kísérleti Project Latitude-ból általános stratégia, melynek keretében minden belsős címet igyekeznek amilyen gyorsan csak lehet átportolni elsősorban PS5-re, de a Switch 2-vel is komoly terveik vannak. Vagy talán célszerű lenne már múlt időben fogalmazni ezen szándékok kapcsán, mert a Microsoft egészen váratlanul vezércserét hajtott végre néhány hete. Phil Spencer bejelentette nyugdíjba vonulását, és ugyancsak távozott az Xbox ökoszisztémáért és hardverfejlesztésekért felelős Sarah Bond, akire mindenki Spencer potenciális utódjaként tekintett. Ehelyett a stúdiókat menedzselő Matt Bootyt léptették elő tartalmi felelőssé, míg a Microsoft Gaming élére a vállalat AI-üzletágából érkezett Asha Sharma került. Ezzel hivatalosan is lezárult egy korszak az Xbox életében, amiről már tudjuk, hogy nem az utolsó, azt ellenben még nem, hogy az utolsó előtti-e.
Egy új remény
Miközben Phil Spencer döntéseinek 90 százalékával nem értek egyet, az volt az első gondolatom utódja kinevezésekor, hogy cseberből vederbe került az Xbox-játékosok közössége. Már magam előtt láttam azt a jövőt, amikor az Xbox AI-slopot ad el játékként, amivel a mesterséges intelligencia térhódítása miatt munkanélkülivé vált emberek helyett AI-ügynökök játszanak. Nos, egyelőre úgy fest, még nem kell szögre akasztanom a kontrollert, mert Sharma épp azokat a húrokat kezdte el pengetni, amelyet már nagyon rég nem hallott az a tábor, amelyik a kudarcos One generáció után sem ült be a legközelebbi mentőcsónakba, és hagyta magára teljesen a süllyedő hajót, végérvényesen átigazolva más platform(ok)ra. Nekem nem fáj, ha egy játék nem exkluzív, önmagáért fogom szeretni, utálni vagy figyelemre se méltatni, ha egyértelműen nem nekem készült. Az Xbox brandnek azonban igenis fáj, bebizonyosodott ez akkor, amikor a redmondiak sok év után ismét keblükre ölelték a PC-t, most pedig újra, amikor már ugyanezt teszik a Sony és a Nintendo konzoljaival. Az Xbox platform vagy ha megengedőbbek vagyunk, az Xbox ökoszisztéma identitásához kellenek azok a címek, amelyek máshol nem érhetők el, és bár ilyen irányú bejelentést Sharma nem tett, a játékosok reménykedő tweetjeire úgy válaszolt, hogy hallja őket, figyel rájuk.
A helyükben azért nem venném még ki a pezsgőt a hűtőből, mert egy ilyen stratégiai irányváltás nem következik be egyik napról a másikra. Biztos, hogy nem fogják lelőni a fejlesztés alatt álló portokat (a South of Midnight a hónap végén válik multiplatformmá, a Forza Horizon 5, a Fable Reboot és a Halo: Campaign Evolved is az lesz, de régóta beszélnek a Starfield átiratáról, és őszintén meglepne, ha a Gears of War: E-Day elkerülné a Sony konzolját). Ezzel együtt már vannak jelei annak, hogy Sharma és Booty nem kívánnak továbbhaladni azon az úton, amit Spencer és Bond kiköveztek. Úgy tűnik, hogy kihátrálnak a "This is an Xbox" kampányból, az ugyanis nehezen egyeztethető össze az új vezetés deklarált céljai közül azzal, hogy ismételten a konzolt helyezik az Xbox-élmény középpontjába. Ráadásul már elkezdtek megágyazni az új generációs Xbox, a Project Helix érkezésének, aminek biztosan nem tenne jót, ha közben folyton azokkal az üzenetekkel bombáznák a célközönséget, hogy igazából nincs is szükségük rá, ne vegyék meg.
Az utolsó esély?
Apropó, Project Helix, a konzol-PC hibridként leírt gépről a közelmúltban több iparági szereplő is kimondottan negatív kontextusban, de minimum jó adag szkepticizmussal nyilatkozott. Seamus Blackley, az eredeti Xbox megalkotóinak egyike szerint Sharmáék feladata valójában az, hogy segítsenek az üzletágnak befeküdni a koporsójába, szögeljék rá a fedelét, eresszék le a gödörbe, majd lapátolják rá a földet. Véleményét arra alapozza, hogy mivel a Microsoft fókuszában jelenleg az AI áll, minden egyebet ennek rendel alá, a játékipari jelenlétét is. Ugyanakkor ennek ellentmondanak Sharma kijelentései, aki világossá tette, hogy jó játékokat szeretne és nem AI-slopot. Ezzel párhuzamosan dr. Serkan Toto, a Kantan Games vezető elemzője azt fejtegette, hogy a Project Helix lehet az utolsó próbálkozása a Microsoftnak a konzolos üzletág megmentésére. Nincs kristálygömböm, ami megmutatja a jövőt, ám azt lehet biztató jelként értelmezni, hogy Satya Nadella az Xbox állománygyűlésén megerősítette, hosszú távon terveznek a gaminggel, továbbra is be fog fektetni a vállalat ebbe a területbe, dacára a kockázatoknak és annak, hogy a videójátékok médiumának versenyeznie kell a felhasználók figyelméért a streamingszolgáltatókkal és a YouTube-hoz, TikTokhoz hasonló platformokkal.
Mike Ybarra, aki két évtizedet töltött a Microsoftnál, volt a Windows és az Xbox divíziók alelnöke is, majd a Blizzardnál ült vezető pozícióban, szintén hozzátette a témához a maga két fillérjét, és arra jutott, hogy a Steam Machine inkább lesz a majdani PlayStation 6 riválisa, mint a Project Helix. Amit még komolyan is lehetne venni, ha kizárólag az Xbox jelenlegi, egyértelműen vert helyzetéből indulnánk ki, és nem vennénk figyelembe, hogy a memóriahiány miatt elhalasztott Steam Machine hardverére köröket vernek majd a 10. generációs konzolok, sőt igazából a mostaniak is, és az évtized legjobban várt játéka, a Grand Theft Auto VI garantáltan nem fog elindulni rajta. Hogy miért nem? Mert abból nem létezik PC-s port, és ismerve a Take-Two és a Rockstar stratégiáját, még sokáig nem is lesz. Arra ellenben akár mérget is vehetünk, hogy a Project Helix (akárcsak a PS6) már a megjelenése napjától futtatni fogja a GTA6-ot.
A Project Helixszel a Microsoft nem titkoltan az élre akar törni teljesítmény tekintetében, ebből azóta nem hajlandó engedni, hogy csúnyán megégette magát, amiért az Xbox One-t a PlayStation 4-nél gyengébb, drágább és több korlátozással sújtott hardverként dobta piacra. A GDC 2026-on már kiderült pár technikai részlet a hibridről, amelynek a szíve az AMD fejlesztette, kifejezetten a DirectX következő generációjához tervezett egyedi rendszerchip. A megnövekedett nyers teljesítményt új technológiák és megoldások (AMD FSR Diamond, neurális renderelés, gépi tanulás alapú felskálázás, többképkockás generálás, ray generation sugárkövetés és path tracing esetén, DirectStorage-támogatás, Zstandard veszteségmentes adattömörítés stb.) egészítik ki. A projektet vezető Jason Ronald szerint mindez lehetővé teszi, hogy valósághűbb, dinamikusabb világokat építsenek a fejlesztők, amelyek könnyebben elmerülhetnek a játékosok.
Adódik a kérdés, hogy mikor és mennyiért. Ami az árat illeti, Sarah Bond korábban prémium kategóriás eszközként hivatkozott az új Xboxra, és mivel az Asus ROG Xbox Ally X-re simán rákerült az 1000 dolláros árcédula, nem tűnnek túlzónak azok az iparági becslések, amelyek 1000 és 2000 dollár közé lövik be a végösszeget. Azzal bizonyára a Microsoft is tisztában van, hogy ha túl sokat kér, akkor már az elején kinyírja a gépet, a mozgásterének azonban határt szab, hogy minden iszonyatosan megdrágult, amin adatot lehet tárolni. Hogy esélyt adjon a Project Helixnek, benyelheti a költség egy részét, vagy későbbre is halaszthatja az állítólag 2027 végére belőtt premiert. Ez utóbbi akkor következhet be, ha a Sony sem hozza ki jövőre a PlayStation 6-ot, azt ugyanis semmiképp sem engedhetik meg maguknak a redmondiak, hogy másodikként lépjenek piacra a gépükkel. Ellenben ha sikerül megelőzniük, akkor abban bízhatnak, hogy az lesz, ami 2005-ben, amikor az Xbox 360 akkora előnyre tett szert a PS3-mal szemben, hogy a japánok konzolja csak a generáció végén tudta megelőzni. Mindenesetre a Microsoft 2027 elején tervezi kiküldeni Project Helix alfa verzióit a fejlesztőknek. Fontos, hogy ezek nem devkitek, azok már rég a stúdióknál vannak, hanem olyan, már működő verziói a boltokba kerülő gépnek, amelyeket a nyitócímek tesztelésére használhatnak.
Jöjjön bár végül 2027-ben vagy később, a Project Helix sokkal inkább fog hasonlítani a PC-re, mint a Microsoft bármely korábbi konzolja, és az eddigi információnk szerint nem elmossa, hanem egyenesen lebontja a határokat a korábban jól elkülöníthető platformok között. Sarah Bond erősen utalt arra, hogy egy Windows-alapú gépről van szó, így nyugodtan tekinthetjük az Asusszal közösen fejlesztett kézi konzolokat az előfutárának. A hibrid gép előnye amellett, hogy natívan futtatja a PC-s játékainkat, a nyitottsága, vagyis hogy nem kizárólag az Xbox áruházából indíthatjuk el a címeket, hanem potenciálisan a Steam, az Epic Games Store, a Battle.net launcherét használva azok katalógusához is hozzáférünk. Ez egyfelől iszonyatosan sok játékot jelent, másfelől a Windows átok is egyben. Zabálja az erőforrást, nem konzolos navigációra tervezték, de ezen javíthat a beígért Xbox mód, amelyet idén áprilisban kezd el aktiválni a Microsoft a Windows 11-es eszközökön. Az sem tisztázott még, hogy a Project Helix használható lesz-e játékon és médiafogyasztáson felül más egyébre is egy tradicionális PC-hez hasonlóan. Amennyiben igen, akkor az nyilván sokak szemében vonzóbbá tenné, és egy durvább árcédulával is ki tudnának békülni. Ha meg nem, akkor valahogyan meg kell majd indokolnia a Microsoftnak, hogy mégis mégis miért érdemes az ember egy konzolnak álcázott, funkcionalitásában korlátozott gamer-PC-re költenie, ha vehetne gamer-PC-t is teljes funkcionalitással.
Itt jön képbe az a csapda, amibe minden konzoltulajdonos belesétál azóta, hogy a játékok terjesztése már elsődlegesen digitális csatornákon zajlik, a dobozos verziók egyre ritkábbak, és még az AAA költségvetésű címek esetében is előfordul, hogy elmaradnak. Aki ugyanis súlyos százezrekért, milliókért kiépített egy játékkönyvtárat, az oda is láncolta magát az adott ökoszisztémához, mert nem tudja megtenni, hogy váltáskor simán eladja a konzollal együtt a játékokat is, hacsak nem válik meg a felhasználói fiókjától is. A Microsoft teljes kompatibilitást ígér, tehát a meglévő, Xbox Series X|S-en futtatható Series-, One-, 360-n és OG-játékaink jönnek velünk. Arról azonban egy árva szó sem esett, hogy ez például érvényes-e a lemezen megvett játékokra is. Márpedig aki az első Xboxszal vagy az Xbox 360-nal kezdte, az gyaníthatóan nem digitális vásárlásokkal alapozta meg a gyűjteményét, és nem vált meg azoktól a daraboktól, amelyek sosem láttak napvilágot se PC-n, se modern konzolokon, és esetleg még mindig arra várnak, hogy bekerüljenek az újra felélesztett Back Compatibility programba. Nálam ilyen többek között az Army of Two trilógia, a Condemned 2: Bloodshot, a Dante's Inferno és a The Darkness. Aggodalmamat fokozza, hogy a Microsoft az utóbbi években látványosan visszavett a lemezes játékok támogatásából, ami nyilvánvalóan azzal áll összefüggésben, hogy évről évre csökken a tradicionális értékesítésből származó bevétel. Értem, hogy a redmondiaknak előnyösebb, ha az eladási ár 100 százaléka az övék (most az Xbox boltjáról beszélek), és jól hangzik a Play Anywhere program "egyet fizet, többet kap" üzenete, de ha tényleg komolyan veszi a cég, hogy felelősséget kell viselnie a a játékok megőrzéséért, hogy azok ne vesszenek el a technológiai generációváltások során, akkor nem feledkezhet meg rólam és a hozzám hasonlókról sem.
