Elgondolkodtató részletek kerültek nyilvánosságra a Valve ellen zajló amerikai trösztellenes perből. A Bloomberg beszámolója szerint a bírósági eljárás során felhasznált belső levelezések alapján a Steam üzemeltetője korábban komoly nyomást gyakorolhatott olyan kiadókra, amelyek saját platformjaikon kedvezőbb ajánlatokat kínáltak a játékosoknak.
A jelentés egyik legérdekesebb állítása szerint a Valve 2018-ban azzal fenyegethette meg az Ubisoftot, hogy eltávolítja a Steamről a Rainbow Six Siege összes kiadását, miután tudomást szerzett arról, hogy a kiadó saját digitális áruházában, az akkor még Uplay néven ismert szolgáltatásban egy kedvezőbb árú csomagot kínál a játékhoz. A dokumentumok szerint a Valve ultimátumot adott az Ubisoftnak, és a probléma rendezésre a következő nap végéig adott időt.
A Bloomberg szerint nem az Ubisoft volt az egyetlen nagyvállalat, amely összetűzésbe kerülhetett a Steamet üzemeltető céggel. A peranyagban szerepel a Warner Bros. Interactive Entertainment neve is. A dokumentumok alapján 2017-ben a Steam üzletfejlesztési csapatának egyik munkatársa arról tájékoztatta a kiadót, hogy a Middle-earth: Shadow of War előrendeléseit eltávolították a platformról, mert a játék ára a Steamen magasabb volt, mint más viszonteladóknál ugyanazon kiadás esetében.
A beszámoló szerint David Haddad, a Warner Bros. Interactive Entertainment akkori elnöke rövid időn belül személyesen próbálta rendezni a helyzetet telefonon a Valve képviselőjével.
A most napvilágra került információk új lendületet adhatnak azoknak a kritikáknak, amelyek szerint a Steam domináns pozíciója jelentős befolyást biztosít a Valve számára a PC-s játékpiacon, és ezzel láthatóan vissza is él. Egy nemrég készült felmérés szerint a megkérdezett fejlesztők 72 százaléka monopóliumként tekint a Steamre, bár a Valve vezetője, Gabe Newell korábban többször hangsúlyozta, hogy a játékosok számos alternatív platform közül választhatnak.
A per során kihallgatott Kassidy Gerber, a Steam üzletfejlesztési részlegének korábbi munkatársa ugyanakkor tagadta, hogy a Valve-nél létezne hivatalos szabályzat arra vonatkozóan, hogyan kell a fejlesztőknek és kiadóknak áraikat meghatározniuk különböző platformokon. Vallomásában úgy fogalmazott, hogy a vállalatnál általánosságban kevés formális szabály létezik, és a bürokratikus működés nem jellemző.
A felperesek ügyvédje ezzel szemben azt állította, hogy Gerber korábban egy fejlesztőnek azt mondta, a Steam régóta elvárja az úgynevezett árparitást, vagyis hogy a platformon értékesített termékek más digitális boltokban se legyenek lényegesen kedvezőbb feltételekkel elérhetők. Gerber erre úgy reagált, hogy nem emlékszik ilyen kijelentésre.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a Valve versenyellenes gyakorlatot folytatott, azzal nemcsak a konkurenseinek ártott, hanem a végfelhasználóknak is. Az ugyanis, ha árparitásra kényszerítette egyes partnereit, semmiképp sem szolgálhatta a játékosok érdekeit. Ami igazából sosem volt szempont, ez már a platform születésénél kiderült, hiszen az egyik első ígéretből, hogy a digitális játékok olcsóbbak lesznek a dobozosoknál, mivel nem rakódik rájuk egy sor extra költség a gyártástól a logisztikán át a bolti forgalmazásig, nem lett semmi.
