A NASA 2016-ban indított OSIRIS-REx szondája 2020. október 20-án gyűjtött anyagmintát a Bennu felszínéről, és most három független kutatócsoport is közzétette első eredményeit. A vizsgálatok szerint a Bennu nem csupán egy apró kozmikus kavics, hanem valódi időkapszula, amely az univerzum korai korszakainak emlékeit hordozza.
Az egyik kutatócsoport a Bennu ősére, egy jóval nagyobb aszteroidára próbálta visszavezetni a minták eredetét. Megállapították, hogy a bennük található szemcsék között akadnak olyanok, amelyek a Naprendszer kialakulása előtti csillagok maradványaiból származnak. "Csillagpor szemcséket azonosítottunk, amelyek összetétele a Naprendszert megelőző korszakra utal, továbbá olyan szerves anyagokat, amelyek valószínűleg a csillagközi térben keletkeztek, és magas hőmérsékletű ásványokat, amelyek a Naphoz közelebb formálódtak" - mondta Ann Nguyen, a tanulmány egyik vezetője.
Egy másik kutatócsoport arra jutott, hogy a Bennu anyagai vízzel kerültek kapcsolatba, ami alapvetően átalakította a kémiai szerkezetüket. A feltételezések szerint a Bennu őse port és jeget gyűjtött magába, amely később megolvadt, a folyadék pedig elkeveredett a szemcsékkel, létrehozva azokat a komplex struktúrákat, amelyeket ma is megfigyelhetünk.
A harmadik csoport a felszíni mintákban ütközési olvadékokat fedezett fel, amelyek mikrometeorit-becsapódások nyomai. Mivel az aszteroidáknak nincs légkörük, a felszínt közvetlenül éri a mikrometeoritok záporának és a nap szélviharainak hatása, ám a Bennun a felszíni erózió a vártnál sokkal gyorsabb ütemben zajlik.
Az OSIRIS-REx eközben új néven, OSIRIS-APEX-ként folytatja útját az Apophis aszteroida felé, amelyet a tervek szerint a Ramses küldetéssel párhuzamosan vizsgál majd. A tudósok szerint az ilyen égitestek vizsgálata kulcsfontosságú: az általuk hordozott, több mint 4,5 milliárd éves anyagok révén pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan formálódott a Naprendszer, és milyen kozmikus hozzávalókból épült fel a Föld, amelyen végül élet is kialakult.
