Olyan időket élünk, amikor a tudomány szabadsága már nem magától értetődő, és Európa most épp erre próbál emlékeztetni mindenkit. A héten Párizsban indították útjára a "Choose Europe for Science" kezdeményezést, amely egyértelműen üzen az elbizonytalanodott kutatóknak: ha máshol szorul a hurok, Európa tárt karokkal vár. Emmanuel Macron a Sorbonne falai között nem is kertelt: szerinte néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy a világ egyik legnagyobb demokráciája egyik napról a másikra törli a tudományos programokat pusztán azért, mert azok a sokszínűség szót használták.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pedig mindezt megtoldotta egy konkrét ígérettel: 2025 és 2027 között félmilliárd eurót pumpálnak az Európai Kutatási Tanács költségvetésébe egy új "szuperösztöndíj" formájában, hogy a világ legjobb elméi hosszabb távon is Európát válasszák. De nem csak a pénzről van szó - új jogszabállyal szentesítenék a tudományos kutatás szabadságát is, hogy világosan jelezzék, az öreg kontinensen az elvek nem képezik alku tárgyát.
Miközben a Fehér Ház DEI-kezdeményezéseket bélyegez diszkriminatívnak, és már több száz kutatási támogatást kaszált el Trump rendeleteinek köszönhetően, Európa úgy döntött, épp a sokszínűséget tekinti erőforrásnak. Von der Leyen nem finomkodott: szerinte óriási tévedés gyengíteni a szabad és nyitott kutatást.
A politikai üzenet mögött persze gazdasági realitás is húzódik, ha ugyanis Amerika önként szűkíti a saját tudományos bázisát, Európa szívesen fogadja a lehetőség és támogatás nélkül maradt tudósokat.
