A Telex és az Egyensúly Intézet közös műsorában Lannert Judit oktatáskutató és Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora beszélgetett Joób Sándor műsorvezetővel a magyar oktatási rendszer állapotáról. A szakértők szerint a legnagyobb baj, hogy az iskola ma nem képes felzárkóztatni, csak szelektálni: a jómódú, városi családok gyerekei szinte automatikusan elitgimnáziumokba kerülnek, míg a hátrányos helyzetűeknek jó eséllyel már a szakképzés is zsákutcát jelent. Lannert Judit hangsúlyozta, hogy Magyarország évek óta a PISA-felmérések élvonalában szerepel abban a mutatóban, amely azt méri, mennyire határozza meg a családi háttér a tanulói teljesítményt.
"Ez nem a családok hibája, erről a rendszer tehet"
- mondta. A műsorban szó esett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok káros hatásairól is, amelyek a korai szelekcióval tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket. Gloviczki szerint az oktatási rendszer így önmagát zárja el a társadalmi sokszínűségtől, pedig a munka világában éppen a kooperáció és a különböző tudások találkozása viszi előre a gazdaságot.
"Minél homogénebb egy iskola, annál szegényebb tud lenni a diákok tapasztalata"
- fogalmazott Lannert. Az Egyensúly Intézet részéről Boros Tamás és Filippov Gábor a tudás fogalmának újragondolását sürgették. Filippov szerint az iskola feladata már nem a rend és fegyelem megtanítása, hanem a tanulni tudás, az alkalmazkodóképesség és a rugalmasság fejlesztése, hiszen "a 2020-as években elérhető állások kétharmada 2000-ben még nem is létezett". A lexikális tudás helyett tehát a pedagógiai szemlélet számít, a tanárnak meg kell tanítania a diákot arra, hogyan szeressen tanulni, ne csak arra, mit tanuljon.
A beszélgetés egyik legmegrázóbb pontja a pedagógusképzés válságát érintette. Gloviczki Zoltán szerint ma "a legmélyebb ponton van a tanárképzés", és egyre kevesebb fiatal érkezik valódi hivatástudattal.
"Eleve egy kicsit beteg rendszerben nő föl ez az új generáció"
- fogalmazott, utalva arra, hogy a legtöbben már egy olyan oktatási környezetből jönnek, amely maga is elnyomja a kritikus gondolkodást. Lannert Judit hozzátette: a tanárképzésnek éppen a belső motivációt kellene erősítenie, ehelyett gyakran kiöli azt, ami a jó tanításhoz elengedhetetlen lenne.
A PISA-tesztek kapcsán a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az eredményeket nem önmagukban kell nézni: hiába teljesítenek jól az ázsiai országok, ezekben a társadalmakban a fiatalok mentális egészsége súlyosan sérül. Boros Tamás szerint
"nem az a cél, hogy a diákok lelki rokkantak legyenek, csak azért, hogy jól szerepeljenek a PISA-teszteken".
Inkább olyan példákra kellene figyelni, mint Lengyelország vagy Észtország, ahol az oktatási reformok a társadalmi párbeszédre és a tanári autonómiára épültek.
A Telex videója nemcsak az oktatás állapotáról, hanem arról is képet ad, hogy a jövő Magyarországának milyen tanárokra és milyen iskolákra lenne szüksége.
