Egy korszak érhet véget a magyar fesztiváltörténelemben: Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a fővárosi közgyűlés döntése nyomán nem rendezik meg a Sziget Fesztivált. A javaslat, amely a fesztivál fennmaradását segítette volna, nem kapta meg a szükséges támogatást, miután a Tisza- és a Fidesz-frakciók tartózkodtak a szavazáson.
Karácsony a Facebookon reagált a döntésre, és élesen bírálta az ellenzéki és kormánypárti képviselők magatartását. Szerinte a Sziget hiánya nemcsak a fővárosnak, hanem az egész országnak komoly gazdasági veszteséget jelent, hiszen a fesztivál évente több tízmilliárd forinttal járult hozzá a turizmushoz és Budapest bevételeihez.
"Nem lesz fővárosi bevétel, a nemzetgazdaság is elesik több tízmilliárd forinttól, és a budapestiek is a kedvezményektől. Ez mind nem lesz, mert a két legnagyobb frakció így döntött"
- fogalmazott.
A főpolgármester szerint a történtek túlmutatnak egyetlen döntésen, és súlyos kérdéseket vetnek fel a város irányításával kapcsolatban.
"Le kell vonni a tanulságot arról, mit mond el mindez a felelősségről, a szakértelemről és a jövőről"
- írta. A IX. kerületi polgármester, Baranyi Krisztina ennél jóval keményebben fogalmazott, amikor közösségi oldalán annyit írt:
"A Tisza kinyírta a Sziget Fesztivált."
A Tisza Párt azonban visszautasította a vádakat, és közleményben Karácsony Gergelyt tette felelőssé a kialakult helyzetért. Álláspontjuk szerint a főpolgármester nem a város, hanem politikai háttéralkuk és magánérdekek mentén cselekedett. Mint írták, konkrét, garanciákat tartalmazó kompromisszumos javaslatot terjesztettek elő, amely egyensúlyt teremtett volna a fesztivál jövője és a főváros pénzügyi stabilitása között, ám Karácsony ezt nem engedte szavazásra bocsátani.
"Ha valóban a fesztivál megmentése lett volna a célja, elfogadja a Tisza garanciáit. A mai döntés után már senki sem hivatkozhat félreértésre. A főpolgármester világossá tette, hogy nem a budapestiek oldalán áll"
- fogalmazott Magyar Péter pártja.
A döntés komoly hullámokat vetett a közéletben és a kulturális szférában is. A Sziget Fesztivál több mint három évtizeden át Magyarország egyik legfontosabb nemzetközi rendezvénye volt, amely évről évre százezreket vonzott a világ minden tájáról. Most azonban úgy tűnik, a politikai megosztottság végképp elnémította a Hajógyári-sziget színpadait.
A Sziget Fesztivál alapítójaként ismert Gerendai Károly a szavazás után azt nyilatkozta:
"Most azt kell végiggondolnom, hogy van-e még miről gondolkodni. Teljesen értetlenül állok a helyzet előtt."
De hogyan jutottunk idáig?
Az egész történet lényege, hogy a Sziget Fesztivál megmentésének lehetősége adott volt, de a politikai játszmák teljesen megbénították a folyamatot. A brit-amerikai tulajdonosok távozása után Gerendai Károly és a szakmai csapat már készen állt a fesztivál újraindítására, új koncepcióval és tulajdonosi struktúrával, ami garantálta volna a Sziget fenntarthatóságát és nyereségességét. Csak a Főváros jóváhagyása hiányzott, amit Karácsony Gergely három ülésen is próbált elérni.
A helyzet papíron egyszerű volt: ha a szerződést felbontják a brit tulajdonosokkal, lehetőség nyílt új megállapodást kötni a magyar szervezőkkel, és a város bevételhez juthatott volna. Ehelyett a Fidesz-frakció minden javaslatot elutasított, a Tisza Párt kivárt, Vitézy Dávid pedig politikai tőkét kovácsolt, miközben a pártok a háttérben egymást zsarolták. A kormány is nyomást gyakorolt a fővárosra, ahelyett, hogy a közös érdeket szolgálta volna.
Így a Sziget nem a gazdasági környezet vagy a csökkenő látogatószám miatt bukott el, hanem mert a politika képtelen volt félretenni önérdekeit és a rövid távú játszmákat. Gerendai és csapata készen állt volna több ezer munkahely, a budapesti turizmus és a kultúra védelmére, de a döntéshozók inkább hagyták veszni az eseményt, mintsem kompromisszumot kössenek. A Sziget halála így politikai tragédia lett, nem gazdasági.
