Dafne Keen elég fiatalon került a tűz közelébe. A színésznő mindössze 11 éves volt, mikor eljátszotta X-23-at a Logan című filmben. És emlékezeteset alakított annak ellenére, hogy szinte végig meg se szólalt, és olyan színészekkel szemben kellett állnia a sarat, mint Hugh Jackman vagy a néhai Patrick Stewart. Hollywood is felfigyelt rá, hisz olyan sorozatokban láthattuk, mint Az Úr sötét anyagai vagy a Star Wars: Az akolitus, hamarosan pedig a Percy Jackson és az olimposziakban fog feltűnni.
Szóval már egy ideje ott sertepertél az Álomgyárban, pedig még csak 21 éves. És simán megégethette volna magát. Erről beszélt az Inside of You című podcastben - elég sokkoló dolgokat mondva -, illetve arról, hogy tudott mindig is ellenállni a kísértésnek.
"Nem hiszem, hogy valaha is annyit ittam volna, hogy másnapos lettem volna tőle. Ebben a dologban igazi kontrollmániás vagyok. Ráadásul szerintem gyerekszínészként már egészen kicsi koromban annyi mindent láttam ebből, hogy egyszerűen nem érdekelt… A forgatás utáni bulikon kokóval kínáltak. Méghozzá nagyon kicsi koromban. 11, 12, 13 évesen. Szóval láttam, miről van szó, és azt mondtam: 'Ez engem egyáltalán nem érdekel…' Szerencsére nemet mondtam."
Keen azóta is kerüli az alkoholt és más tudatmódosító szereket is.
"Igazából nincs rájuk szükségem. Eljárok bulizni, simán bírom reggel 6-ig, de józan maradok. Szeretem a bulik hangulatát, szeretem a zenét, szeretek táncolni és szeretem az embereket. Tini koromban még tereltem, hogy ne erőszakoljanak rám valamit a körülöttem lévők. Azt mondtam: 'Nem kérek, köszi. Nem akarok inni. Már bevettem valamit.' Teljesen józan maradtam. Mintha én lennék a világ legjobb kis szentje."
A színésznő nem csupán a Loganben játszotta el X-23-at, a 2024-es Deadpool és Rozsomákban is visszatért hozzá, ahol ismét Hugh Jackman voltak közös jelenetei. Logan megformálójával kapcsolatban csak pozitív emlékei vannak.
"[Hugh Jackmantől] rengeteg bátorítást és jó tanácsot kaptam. És mindig olyan kedves volt. Ő a legjobb színésztárs, akit csak kívánni lehet. És ő a legjobb filmes apa. Tényleg olyan volt, mintha egyfajta apafigura lett volna… Gondoskodott róla, hogy senki ne éljen vissza a munkaidőmmel, hogy jól érezzem magam a forgatáson, és hogy kimaradjak minden feszültségből, ami a kulisszák mögött esetleg kialakult. Hihetetlenül gondoskodó és csodálatos volt."
