A Wikipédia sokak szemében a végső igazság, pedig valójában egy folyamatos vita lenyomata. Ezt tapasztalta meg testközelből Bérczesi Róbert is, amikor a Hiperkarma és a saját szócikkét próbálta rendbe tenni, majd falnak ütközött egy láthatatlan, de könyörtelen rendszerben. Bérczesi Róbert Facebook-posztja ritka pillanatot rögzít. Nem egy rajongói kommentháborút, nem egy bulvárbotrányt, hanem egy hosszan elnyúló, udvarias, mégis feszültséggel teli levelezést a Wikipédia szerkesztőivel. Azokkal az önkéntesekkel, akik a világ egyik legnagyobb tudásbázisát működtetik, és akiknek szemében nem létezik olyan érv, hogy "én tudom, mert rólam van szó".
A konfliktus gyökere banálisan egyszerű. Bérczesi évekkel ezelőtt úgy döntött, rendbe rakja az online jelenlétét, és ennek részeként frissítette a róla és zenekaráról szóló Wikipédia-szócikkeket. Kiegészítette a hiányzó információkat, pontosította az életrajzi adatokat, és minden új megjelenésnél frissítette a diszkográfiát. Logikus lépésnek tűnik, hiszen ki tudhatná hitelesebben, mikor mi jelent meg, ha nem ő maga. A Wikipédia logikája azonban egészen más. A szerkesztők válaszaiból kristálytisztán kirajzolódik az enciklopédia alapfilozófiája. Nem az számít, hogy egy információ igaz-e, hanem az, hogy ellenőrizhető-e. Nem az a fontos, hogy az állítást maga az érintett teszi, hanem az, hogy létezik-e róla független, külső forrás. Interjú, cikk, videó, nyomtatott vagy online publikáció. Bármi, amit nem a szócikk alanya mond magáról, hanem amit mások rögzítettek róla.
Ez a szemlélet vezet oda, hogy a szerkesztők szerint a szócikk "túl van méretezve", a diszkográfia túl hosszú, a drogügyről szóló részek pedig nem kezelik kellő távolságtartással az előadó saját nyilatkozatait. A Wikipédia nem adatbázis, nem teljes életmű-archívum, és végképp nem önéletrajz. Ezt a mondatot a levelezés során többször, különböző formában is megkapja Bérczesi. A helyzet abszurditása ott válik igazán kézzelfoghatóvá, amikor a zenész megkérdezi: hogyan tudja igazolni, hogy ő valóban ő. A válasz kíméletlenül wikipédiás. Sehogy. Az identitás itt nem releváns, csak a forrás. Az enciklopédia szemében Bérczesi Róbert nem több, mint egy felhasználónév, akinek az állításai pontosan annyit érnek, mint bárki másé, ha nincs mögöttük külső hivatkozás.
Ez a rendszer egyszerre védi a Wikipédiát és idegeníti el tőle az érintetteket. Megakadályozza az önfényezést, a PR-szövegeket és a legendagyártást, ugyanakkor képes teljesen figyelmen kívül hagyni az első kézből származó tudást. A konszenzus nem az igazság mentén alakul ki, hanem a szabályok betűje szerint, és ha ebben nincs megegyezés, jön a nyírbálás, a visszavonás, végső esetben a törlés.
Bérczesi végül udvariasan hátralép. "Vettem az adást. Többet nem írok." A szívemojik mögött azonban ott van az a keserű felismerés, amit sok alkotó előbb-utóbb megtapasztal. A Wikipédia nem rólad szól, hanem arról, amit rólad mások leírtak. Ha keveset írtak, kevés leszel. Ha összevissza írtak, az marad meg. Ha pedig te próbálod rendbe tenni, könnyen te leszel a probléma. A történet mellékszála, a Hiperkarma nevének kis- és nagybetűs írása már szinte groteszk levezetése ennek az egésznek. Egy művészi döntés, egy személyes félelem a nagy H-tól, majd egy későbbi bátorság, mindez egy olyan rendszerrel szemben, amely következetességet, szabványt és egységességet kér számon. A végén pedig ott a gesztus, hogy innentől úgy írja, ahogy kedve tartja. A Wikipédia pedig majd eldönti, mit kezd ezzel.
Ez az ügy nem csak Bérczesi Róbertről szól. Hanem arról az állandó feszültségről, ami a személyes tapasztalat és a kollektív tudás között húzódik. A Wikipédia szerkesztői nem gonoszak, nem rosszindulatúak, egyszerűen egy olyan szabályrendszert védenek, amelyben nincs helye az "én tudom"-nak. És aki ezt nem tudja vagy nem akarja elfogadni, annak előbb-utóbb el kell engednie a saját szócikkét. Ahogy Bérczesi tette. Puszi, szív, és kész.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
