Tavaly Orbán Ráhel hiányolta Budapest kulturális kínálatából az immerzív színházat, vagyis azt a sajátos műfajt, amelyben a néző nem csupán passzív szemlélője, hanem aktív résztvevője is lehet az előadásnak. A forma egyik előnye, hogy elsősorban nem a verbális kommunikációra épít, így nyelvtől függetlenül élvezhető, ez különösen hasznos lehet a városba látogató turisták számára. Az ötlet most testet ölt, méghozzá nem akármilyen keretek között: a Walk My World című előadás a Millenáris B csarnokában fut majd heti öt alkalommal, és egyértelműen a Recirquel Társulat és vezetője, Vági Bence nevéhez köthető.
A jegyárak már most sokatmondóak: az alapbelépő 18 ezer forint, a VIP-élmény pedig 29 ezerbe kerül. A díszleteket, kellékeket és cirkuszi elemeket hivatalosan nem a Recirquel, hanem a Budapest Art Center Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja, de az előadás minden kommunikációs anyagban egyértelműen a társulathoz van kötve. Az NKA 100 millió forinttal támogatta a projekt vizuális világának kialakítását, de ez csak a jéghegy csúcsa.
A produkció teljes költségvetése 1,5 milliárd forint, amit a Millenáris biztosít, ugyanakkor nem vesz részt sem az előadás művészeti megvalósításában, sem a jegyértékesítésben. A csarnokot negyedévente 105 millió forintos bérleti díjért adják át, ami önmagában is szokatlanul kedvező - más rendezvényeknél ennek többszörösét kérik el.
A produkciót végül az Immerzív Művészet Nonprofit Kft. jegyzi, amely korábban néhány százezer forintos nyereséggel működött, ám tavaly hirtelen 2,3 milliárd forintot kapott, részben a Millenáristól. A Mol-Új Európa Alapítvány 900 millió forinttal támogatta őket, míg a Szerencsejáték Zrt. további 50 millióval szállt be. Így áll össze az a több mint 2,5 milliárd forintos közpénzes támogatás, amely egy nem piaci alapon működő, de kifejezetten magas árkategóriás kulturális termék létrehozásához vezetett.
A kérdés az, hogy egy ilyen volumenű állami és államközeli szerepvállalás indokolt-e egy olyan projekt esetében, amely szűk közönséghez szól, és amely körül a személyes kapcsolatok hálója is erősen kitapintható. Az immerzív színház kétségtelenül új színfolt lehet Budapest kulturális térképén, de a köré épített konstrukció minden eddiginél plasztikusabb példája annak, hogyan válik egy kulturális ötletből állami projekt, és hogyan épül belőle többmilliárdos látványosság, ha megvan hozzá a megfelelő háttér.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
