Hirdetés

10 ellentmondás a Star Wars Legendák idővonaláról

|

Minél nagyobbra nő egy világ, annál nehezebb konzisztensen tartani. Harminc év pedig igencsak hosszú idő, főleg, ha közben három új film gyakorlatilag mindent átír.

Hirdetés

Nemrég hoztunk nektek egy részletes betekintést a Star Wars kontinuitásának történeti fejlődésébe, és a kánon jelenlegi rendszerének működésébe. Szó esett arról, hogy a régi Bővített Univerzum, mai nevén Legendák egy szintes rendszert alkalmazott, mely meghatározta, hogy mely történetek írhatnak felül másokat, míg az új kánon idővonalán elméletben minden történet egyenlő.

A Legendák szintes rendszerének kialakítására azért volt szükség elsősorban, mert az előzménytrilógia számos információt és történeti elemet átírt ahhoz képest, ahogyan a Bővített Univerzum írói eredetileg azt lefestették, és számos ponton ellentmondások alakultak ki. A szintezéssel egy olyan szisztéma jött létre, melyben ezek a kontinuitást érintő törések követhetők voltak, és meg lehetett teremteni legalább egy bizonyos szintű kohéziót a történetek között. A kánon egy szintes szisztémája éppen ennek szükségességét próbálta kiküszöbölni, ám az új idővonalon is megjelentek már itt-ott úgynevezett retconok. Ez a szó annyit tesz, mint retroaktív kontinuitás, ami azt jelenti, hogy utólag megváltoztattak valamit a történet eredetileg lefektetett folyásában. Ezúttal 10 ilyen ellentmondást hoztunk a régi Bővített Univerzumból, következő alkalommal pedig a Kánon idővonal kerül majd terítékre.

Hirdetés

A clone elleni háború

Az egyik legnagyobb és legszembetűnőbb ellentmondás, melyet maga George Lucas generált az előzménytrilógiával. A kilencvenes évek írott Star Wars történetei megpróbáltak valamiféle képet festeni arról a bizonyos, az eredeti trilógia előtt zajló "clone wars" nevű eseményről, ám a regények szerzőinek egészen más elképzelése volt a dolgokról, mint Lucasnak. A könyvek arról írtak, hogy a háború rosszfiúi klónozó mesterek voltak, akik arra használták technológiájukat, hogy háborút indítsanak a Köztársaság ellen, innen származik néhány korai magyar fordítás is ezen regények esetében, melyek clone-i háborúként, vagy clone elleni háborúként hivatkoztak az eseményre.

A korai történetek szerint ráadásul a Birodalom nem a klónok háborújának végén, illetve annak következtében emelkedett fel, a háború lezárása után évekig béke honolt. A filmek végül egészen másképp mesélték el a történetet: a klónok nem a Köztársaság ellen, hanem annak oldalán harcoltak, Palpatine pedig kifejezetten a háború okozta zavart (melyet egyébként ő generált) használta ki arra, hogy teljhatalmat ragadjon magához.

Boba Fett eredettörténete

Szintén az előzménytrilógiából származik Boba Fett előtörténetének megváltozása is. A The Last One Standing: The Tale of Boba Fett című kisregény tanúsága szerint a fejvadász eredeti neve Jaster Mereel volt, és már gyermekkora óta rivalizált Han Solóval. A klónok támadásából aztán kiderült, hogy Boba valójában egy Jango Fett nevű fejvadász nyers klónja, akit fiaként nevelt haláláig. Ugyanakkor a Bővített Univerzum nem vetette el teljesen a Jaster Mereel nevet, új funkciót találtak ki neki, mégpedig Jango Fett eredeti mentoraként és apafigurájaként, aki a mandaloriak közé fogadta őt, miután elárvult. Ezt a sztorit a Jango Fett: Open Seasons című képregény bontotta ki.

Jango Fett és a klónhadsereg

Ha már az Open Seasons képregénynél tartunk, egy meglehetősen furcsa és érthetetlen ellentmondás alakult ki ekörül a sztori körül is. A széria ugyanis feldolgozza annak történetét is, hogy hogyan választotta ki Dooku gróf Jangót a klónhadsereg mintaalanyául. Eszerint Dooku a Galidraan nevű bolygón találkozott először Jangóval, még jediként, amikor is egy félreértés következtében lemészárolták a férfi teljes klánját, ő maradt az egyedüli túlélő. A csata során Fett jónéhány jedit puszta kézzel intézett el, később pedig Dooku emlékezett még erre, és nyomozásba kezdett, hogy megtalálja őt. Mikor ez sikerült, fogadta Jangót egy, a Bogden egyik holdján lévő kastélyában (ahogyan azt maga is kifejti Obi-Wannak A klónok támadásában), a férfi pedig elfogadja a megbízatást.

Ez mind szép és jó, a bökkenő csak az, hogy nagyjából ezzel egy időben megjelent egy Star Wars: Bounty Hunter című videójáték is, mely szintén annak történetét meséli el, hogy hogyan lett Jango Fett a klónhadsereg mintaalanya, csak éppen teljesen másképp történik az egész. Eszerint a történet szerint Dooku egy versenyt hirdet fejvadászok között, hogy ennek révén találja meg a legalkalmasabb jelöltet. A célpont a Bando Gora nevű bűnszervezet feje, Komari Vosa, aki egykoron jedi, sőt Dooku tanítványa volt, míg ki nem lépett a Rendből és amolyan Erő-használó gengszter nem lett belőle. Természetesen a versenyt Jango nyeri, megöli Vosát a Bando Gora főhadiszállásán, a Bogden egyik holdján, Dookuval való megállapodása pedig szintén itt, a nő holtteste fölött történik. Ez az ellentmondás amióta csak ismerem ezt a két történetet, teljesen érthetetlen volt számomra. Egy relatíve fontos melléksztoriról van szó, hiszen a klónhadsereg születése az egyik kulcsmozzanata az előzményfilmeknek (mégis rendkívül zavaros, még a rendelkezésre álló információk birtokában is). Amikor két sztori között évek, vagy akár évtizedek telnek el, akkor érthető, hogy bizonyos dolgokat másképp értelmeznek az írók annak érdekében, hogy adott esetben mozgásteret csináljanak egy új történetnek. Ez a képregénysorozat és videójáték viszont gyakorlatilag egyszerre jelent meg, kvázi ugyanazt a történetet mégis teljesen másképp mesélik el.

A sithek eredete

A Tales of the Jedi, magyarul az animációs sorozathoz hasonlóan Jedihistóriák című képregény volt a Star Wars első kikacsintása az univerzum régmúltjának idejébe, még a 90-es években. A történet említés szintjén már foglalkozott azzal a nagy szakadással, melyet a későbbiekben százéves sötétségnek neveztek, és amelynek következtében a Jedi Rendből kivált egy sötét oldali csoport, akik rátaláltak a Korriban bolygón a sith fajra, és velük közösen létrehozták a Sith Birodalmat. A sorozat a sithek és a jedik első, legrégebbi háborúit mutatja be, mint például a nagy hiperűr háborút Naga Sadow vezetésével, vagy az Exar Kun ellen vívott nagy sith háborút.

A képregénysorozatban a sithek és a jedik első érintkezése a yavini csata előtt 5 ezer évvel történik, melyből értelemszerűen következik az, hogy a százéves sötétség és a Sith Birodalom létrejötte ennél korábban történt. Ezzel szemben a Baljós árnyak regényváltozata szerint a sithek rendje a filmeket megelőzően kb. 2 ezer évvel jött létre, ami egy meglehetősen nagy különbség, különösen azt tekintetbe véve, hogy a későbbi történetek, mint például a Knights of the Old Republic mind korábban játszódnak ennél az idővonalon.

A kettő szabálya

Szintén a Baljós árnyakhoz és a sithekhez köthető egy másik ellentmondás. A film végén, Qui-Gon temetésén Yoda azt állítja, a sithekből mindig kettő van, egy mester és egy tanítvány. Ez az úgynevezett kettő szabálya, mely egy fontos alapelv a yavini csatát megelőző egy évezred sithjei számára. A Baljós árnyak regényváltozatának ugyanazon fejezete, melyet az előző ellentmondásnál is emlegettünk, fejti ki először, hogy ezt a szabályt egy Darth Bane nevű sith fejlesztette ki annak érdekében, hogy megszüntesse a sitheket gyengítő belső ellentéteket és folyamatosan árulások hullámait. Pár évvel később Drew Karphyshyn tollából egy teljes regénytrilógia született, mely elmesélte ennek történetét, ám felmerült egy komoly bökkenő. A jedik ugyebár a Baljós árnyakban úgy gondolják, hogy a sithek immár egy évezrede kihaltak. Ha Yoda tud a kettő szabályáról, az azt feltételezné, hogy a törvény már életben volt akkor, mikor a jedik utoljára megküzdöttek a sithekkel. Ám a Bane regények tanúsága szerint az utolsó csata, melyet a jedik a sithekkel vívtak a Ruusanon zajlott, ahol még egy hadseregnyi sith volt. Bane bevetett egy gondolatbomba nevű szörnyű rituálét, melynek következtében szó szerint minden sith meghalt rajta kívül, a kettő szabályának mentén pedig titokban szervezte újjá a rendet, hogy egyszer majd a szálakat a háttérből irányítva, belülről vehessék át az uralmat a galaxis felett. Ha viszont a kettő szabályának az volt az egyik legfontosabb eleme, hogy a jedik intézményes szinten nem tudnak a sithek túléléséről, akkor mégis honnan tud erről a szabályról Yoda a Baljós árnyakban?

Ez a kérdés a Bővített Univerzum történeteiben sosem nyert kielégítő választ, Lucas viszont megpróbált valamiféle magyarázatot adni, ami egy újabb kontinuitást érintő problémát is felvet. Ez pedig nem más, mint hogy Lucas szinte évről évre változtatja bizonyos dolgokkal kapcsolatban az álláspontját. Terry Brooks, a Baljós árnyak regényváltozatának szerzője szerint az a fentebb említett jelenet, melyben Maul a sithek eredetéről elmélkedik, egyenesen Lucastól származik, aki egy 4 órás telefonbeszélgetésben magyarázta el neki, hogy hogy s mint volt a sithekkel. Évekkel később viszont George már úgy nyilatkozott, hogy az ő elképzelése szerint sosem volt olyan, hogy egy hadseregnyi sith létezzen, a kettő szabálya pedig annyit tesz, hogy a puszta természetük miatt idővel mindig kettőre redukálják a létszámukat, tehát ez kvázi egy mindig is érvényben lévő szabály volt.

Ezer generáción át a béke őrei

Lucas maga is számos apróbb inkonzisztenciát generált az eredeti és az előzménytrilógia között is, mint például az, hogy A Jedi visszatérben Leia azt állítja, emlékszik édesanyjára, miközben A Sith-ek bosszúja alapján ez nem igazán tűnik lehetségesnek. Ám egy olyan ellentmondás is született, mely talán csak egy kis túlzással tekinthető annak, az EU mégis megkísérelte áthidalni a problémát. Egész pontosan arról van szó, hogy az Egy új remény eredeti szövege szerint a jedi lovagok több mint ezer nemzedéken át voltak a béke és az igazság őrei a Köztársaságban. Ehhez képes Palpatine A klónok támadásában azt mondja, hogy a Köztársaság ezer év óta áll fenn. Ezer év és ezer generáció pedig nem éppen ugyanaz.

A Bővített Univerzum végül a fentebb már említett Darth Bane trilógiában oldotta fel ezt a kis inkonzisztenciát, mely szerint a Köztársaság egy komoly politikai reformon ment keresztül a ruusani csata után, a yavini csata előtt ezer évvel, mely egyfajta választóvonalat jelentett. Így a Köztársaság, mint államforma ezer évnél régebb óta állhatott fenn, ám az előzménytrilógiában látott verziója csupán ezer éve létezik. Reméljük, ezután nyugodtan fogtok tudni aludni.

Halálcsillag

A Birodalom bolygópusztító fegyverének története is sokat változott az évek alatt. Az sztori első változata szerint a Halálcsillagot Raith Sienar, a birodalmi flotta mögött álló vállalat egyik képviselője tervezte és adta át Tarkin nagymoffnak, de A klónok támadása itt is beleköpött a levesbe. A második számozott epizódban ugyanis azt láthatjuk, hogy az állomás terveit a geonosisiak készítették és még a Birodalom születése előtt. Később ezt az ellentmondást úgy sikerült valamelyest áthidalni, hogy Raith Sienartól csak a fegyver ötlete származik, és végül ez alapján a kezdeti elképzelés alapján alkották meg a bogarak a tényleges tervet.

A tervek ellopása

Annak a sztorinak is több változata született, hogy ki és hogyan lopta el a Halálcsillag tervrajzait. A legismertebb történet, a Dark Forces című videójáték első pályájához és Kyle Katarn nevéhez fűzi a bevetést, ám például az első, 1993-as X-Wing videójátékban is van egy pálya, ahol ez a feladatunk.

Starkiller és a lázadás

Ahogyan a Halálcsillagnak, úgy a lázadás megalakulásának is többféleképp mesélték el a történetét. Már elég korán voltak említések a ghormani mészárlásról, melyet nemrég az Andor révén a kánon is átvett. Ennek során a Legendákban Tarkin nagymoff egy csoport békés tüntető feje tetején landolt hajójával, aminek következtében rengetegen meghaltak. Ennek az atrocitásnak a hatására számos szenátor, például Mon Mothma kiléptek a szenátusból és szervezkedni kezdtek a Birodalom ellen. Ehhez képest a The Force Unleashed című videójáték története szerint egészen későn, a yavini csata előtt 2 évvel sem volt még egységes felkelés, hanem Vader titkos tanítványa, Starkiller hívta őket össze amolyan kettős ügynökként, hogy az összes birodalomellenes kollaboránsra egyszerre lehessen lecsapni. Végül a fiú viszont a lázadók mellé állt és feláldozta magát annak érdekében, hogy kiszabadítsa a politikusokat és hadvezéreket az Uralkodó fogságából, és csak ezután született meg a Lázadók Szövetsége. Ez a sztori ráadásul még a lázadás szimbólumát, a tűzmadarat is Starkiller családjához, a Marek klánhoz köti, míg korábbi történetek szerint a Régi Köztársaság emblémáját idézték meg vele a felkelők.

A GS már a TikTokon is vár

Hírek, érdekességek, tippek, ajánlók, unboxing, hardveres videók, minden, ami 1-2 percbe belefér. Kövess minket TikTokon is!

Darth Malgus komplett karakterábrázolása

A Régi Köztársaság korának egyik legismertebb karakteréről beszélhetünk, akit viszont legtöbben nem tényleges történetekből ismernek, amelyekben szerepelt, hanem a játékhoz készült CGI előzetesekből. Éppen emiatt népszerűségét személy szerint kissé meg nem érdemeltnek tartom, egyrészt azért, mert megjelenése rendkívül fantáziátlan (gyakorlatilag a sisaktalan Darth Vader és a Knights of the Old Republic első részében lévő Darth Malak külsejét gyúrták össze), másrészt pedig azért, mert a személyisége és a motivációi teljesen inkonzisztensek.

Az Árulás című regényben a Sith Birodalom és a Köztársaság fegyverszünetet kötnek egymással, melynek következtében egyfajta hidegháborús állapot alakul ki. Malgus viszont úgy gondolja, ez nem jó a Birodalomnak, mert a fejlődés csak a folyamatos, akár cél nélküli harcok árán érhető el. Most függetlenül attól, hogy ennek mennyi értelme van (körülbelül semennyi), a The Old Republic játékban gyakorlatilag egy ezzel teljesen ellentétes álláspontot vesz fel. Mindegy, melyik kasztot választjuk, az alapsztori végén, az epilógusban minden karakternek Malgusszal kell szembenéznie, akinek állítása szerint elege van az Uralkodó végeérhetetlen, pusztító háborújából, és egy az idegenek felé inkluzív, reform Sith Birodalmat kíván létrehozni. Ha mindez nem lenne elég, ennek a sztorinak a végén a játékos kinyírja őt, csak azért, hogy néhány DLC-vel később a lehető legnevetségesebb módon hozzák őt vissza az életbe: ledobják az Ossus sivatagában egy hűtőszekrényben, amit a játékosnak be kell gyűjtenie, majd a bázisra visszaérve előmászik a még nagyobb, még erősebb, még félelmetesebb Malgus. Mindezt úgy, hogy előző három DLC mindegyikében az újra és újra a halálból visszatérő Vitiate császárral kellett megküzdenünk, majd mire végre lezajlott az a borzasztóan elcsépelt és önismétlő fejezet, ahelyett, hogy egy új, érdekes antagonistát hoztak volna be, megint egy feltámasztáshoz nyúltak. Modern BioWare dolgok…

A Legendák belső kánonjának működését figyelembe véve magától értetődő, hogy relatíve sok ellentmondást találunk ebben a kontinuitásban, így valószínűleg még többet is össze lehetne szedni, viszont szerintünk ezek a legérdekesebb kis inkonzisztenciák. Annak ellenére, hogy az új kánon idővonalát elméletileg egységesnek tervezték, mostanra itt is összegyűlt annyi kis retcon vagy ellentmondás, hogy immár összeállítható egy hasonló lista, még akkor is, ha nem feltétlenül ilyen horderejű "problémákról" van szó. Legközelebb ez a téma kerül majd terítékre.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)