Hirdetés

Vaiana kritika – ezt a műsort már láttuk egyszer

|

Mondjátok el ti, hogy milyen, hisz mind láttátok már.

Hirdetés

Ez most már a sokadik alkalom, hogy a Disney különböző élőszereplős feldolgozásairól én adhatok nektek hírt. Csak tavaly kettőt is hoztam nektek ezek közül, a Hófehérkét és a Lilo és Stitchet, melyek minőségben elég más színvonalat képviselnek, abban viszont egyeznek, hogy többé kevésbé eltértek az adaptált alkotástól, változtattak, hozzáadtak itt-ott, noha nem minden esetben vált ez előnyükre.

Az efféle adaptációk során újra és újra az a kérdés merül fel, hogy mi a jó eljárás, ami valamelyest szubjektív megítélés tárgyát is képezi. Az a jó megközelítés, ha teljes egészében lemásoljuk az eredetit, csupán átültetjük azt egy új megvalósításba, vagy az, ha megpróbáljuk új kontextusban átértelmezni, korszerűsíteni a művet. Véleményem szerint a legjobb irány ezekben az esetekben az, ha megőrizzük az eredeti alkotás mondanivalóját és alapvető gondolatiságát, de közben kibővítjük olyan dolgokkal, melyek még inkább elmélyítik az alapgondolatot és/vagy új rétegeket ad a karakterekhez és a köztük lévő kapcsolatrendszerhez.

Hirdetés

Ez egy olyan film esetében sokkal egyszerűbb, ami 40-50-60 évvel ezelőtt született, hiszen ezeket sokkal több létjogosultsága van aktualizálni, vagy egyszerűen csak egy olyan új köntösben tálalni, amelynek révén az új, fiatalabb nézők is megismerhetik az adott történetet. A Lilo és Stitch esetében már rezgett a léc, hiszen ez volt az első olyan élőszereplős feldolgozás, mely egy már a kétezres évek után született animációs filmet adaptált, a Vaiana esetében pedig még erőteljesebben fogalmazódhat meg ez a gondolat, hiszen egy mindössze tíz éves filmről beszélhetünk.

A nagy előd

A Vaina az elmúlt húsz évben született, belsős Disney animációs filmek közül az egyik legjobb, leginkább azért, mert egy remek formulát követ, amit a stúdió azóta valamelyest elfelejtett, pedig a legsikeresebb filmjeik jószerivel erre szoktak épülni. Egy adott kultúra sajátosságaira épít, azt amennyire lehet, autentikusan, de a gyermekek számára is befogadható és a klasszikus mesék tanulságait idéző módon próbálja megjeleníteni. Hasonlóan járt el például a Mulan, a Herkules és A hercegnő és a béka is, a polinéz szigetvilág, mint háttér és setting viszont egy még egyedibb és különlegesebb ízt ad az egész történetnek.

Mindez kiegészül szerethető karakterekkel, átérezhető, logikus motivációkkal, egy csavaros befejezéssel, fantasztikus humorral az egészet pedig a remek dalok húzzák alá. Népszerűtlen véleményem, hogy a Jégvarázs egy rettenetesen túlértékelt film a zenéivel együtt, és mind az előtte megjelent Aranyhaj és a nagy gubanc, valamint a Vaiana is sokkal jobb mint film és mint musical is, sokkal emlékezetesebb dalokkal és általános soundtrackkel is. Azzal viszont, hogy a Vaiana egy az európai ember számára sokkal kevésbé ismert, mégis rendkívül érdekes kultúrát mutat be a különböző polinéziai népek szokásainak és hitvilágának vegyítésével, számomra még értékesebbé teszi.

És akkor még nem beszéltünk az animációról, ami a Disney 3D-s filmjei közül az egyik leggyönyörűbb. A tenger megjelenítése valami egészen elképesztő, az élénk, meleg színvilág pedig eléri, hogy a néző szinte az arcán érezze a napsütést és az orrában az óceán sós illatát. Egy szinte tökéletes alkotásról van szó, mely abszolút egy lapon említhető a stúdió legnagyobb klasszikusaival is.

Miről van itt szó?

Na jó, ez mind szép és jó kedves újságíró úr, gondolhatjátok, de miért tetszik immár közel 4 ezer karakter óta csak az animációs változat érdemeiről írni, miközben ez a kritika elméletileg az élőszereplős változatról szól? Ez egy remek meglátás, drága olvasó, és nagyon jó okom van erre, amit máris kifejtek.

A kritika elején a kelleténél talán még részletesebben is taglaltam azt, hogy szerintem milyen megvalósítás mellett van különösebben értelme egy efféle élőszereplős adaptációnak. Na ez a film nem ilyen. Ez a film néhány nagyon apró és teljes mértékben elhanyagolható vizuális módosítástól eltekintve az utolsó képkockáig pontosan ugyanaz, mint az eredeti, csak a főhősök nem animáltak. Egyetlen perc extra jelenet sincs benne, ami a karakterek motivációit, a köztük lévő kapcsolatot, a háttérül szolgáló mitológiát és/vagy kultúrát, vagy bármi mást egy kicsit elmélyített volna, vagy legalább valamit hozzáadott volna, ami miatt érdemes lenne ezt a filmet megnézni az eredeti helyett. Mivel egy 10 éves filmről van szó, aminek ráadásul csak egy pár éve jött ki az egyébként nem túl jól sikerült folytatása, mostanáig teljes mértékben benne van a köztudatban, egy modern Disney alkotás, ami semmilyen mértékben sem öregedett úgy, hogy újra be kellene robbantani egy kicsit.

Hogy ez probléma vagy sem, azt mindenkinek a szubjektív megítélése eldönteni, de nekem ez itt ebben az esetben egy kissé kevés volt. Valamelyest magammal is szembe megyek azzal, hogy ezt mondom, hiszen az Így neveld a sárkányodat feldolgozása is hasonló elvet követett, arról mégis pozitívan nyilatkoztam. Ennek viszont az elsődleges oka az, hogy az egy olyan fantasy történet, mely akár eredetileg is tökéletesen működött volna élőszereplős formában, és ez a megvalósítás sok tekintetben még látványosabbá is tette a film egyes részeit.

A Vaiana esetében viszont az eredeti film egy olyan sajátosan stilizált stílusban és az élőszereplős formátumban nem különösebben működő színskálával készült, ami egészen különlegessé tette a megjelenését, ezen pedig egy efféle feldolgozással csak rontani lehet. Nem látom tehát értelmének annak, hogy miért nézném meg teljesen ugyanannak a sztorinak azt a változatát, amelyik egész egyszerűen csúnyább?

Akkor most ez rossz?

És félreértés ne essék nem arról van szó, hogy a CGI, a környezet, a karakterek megjelenése vagy bármi hasonló kifejezetten rossz lenne. Kiemelkedőnek nem nevezném egyiket sem, de korrektül teljesíti, amit kell. A korrekt viszont össze sem hasonlítható azzal a vizuális orgiával, amit az animációs változat képvisel.

Mivel gyakorlatilag a film csak ebben az egy tekintetben különbözik az alapműtől, így ezen kívül nehéz bármit hozzátenni. A történet teljes egészében ugyanaz, sehol nem tettek hozzá, vettek el belőle, vagy változtatták meg, ami figyelembe véve azt, hogy ezek rendszerint hogyan szoktak sikerülni, nem is feltétlenül olyan nagy baj. A jó hír, hogy ahogy a sztori jó volt 2016-ban, jó most is. Ami ott működött, az itt is működik, beleértve a humort és a dalokat is.

Ami lényegi, pusztán a más megvalósításból fakadó különbség a hús-vér színészek játéka, amin igazából el is hasalhatott volna a film (rád nézek, Rachel Zegler), de igazából ahogy a látvány tekintetében, itt is azt tudom mondani, hogy korrekt. Senki nem játssza le a plafont az alakításával, de mindenki hoz egy olyan oké, szintet, ami által egyszer sem éreztem azt, hogy bármelyik karakter kidobott volna a sztori élvezetéből. Dwayne Johnson hosszú, göndör fürtjei valószínűleg a legrosszabb rémálmaimban fognak legközelebb visszatérni, de egyébként egész jól hozta Maui figuráját. Érdekesség e tekintetben, hogy míg az animációban a félisten a maori hakára emlékeztető mozdulatokat hajtott végre több ízben is, mivel Johnson szamoai származású, így olyan harci táncot hajtott végre, ami inkább a rájuk jellemző siva taura emlékeztet, ami egy egészen figyelmes kis részlet volt.

A mellékszereplők is rendben vannak, de relatíve keveset szerepelnek így túl sok szót nem érdemelnek, Johnson mellett a legtöbbet értelemszerűen a címszereplőt alakító Cathrine Laga'aiát nézzük a legtöbbet. Nála néhol kissé rezgett a léc, előfordult, hogy a kissé szélsőségesebb érzelmi reakciót kívánó jelenetekben nagyon művivé vált az alakítása, de egyébként végig elhittem róla, hogy az animációs karaktert látom, csak épp hús-vér formában.

Nehéz tehát összegezni azt, hogy milyen ez a film. Rossznak semmiképp sem mondanám, hiszen az egyik legjobb Disney animációs film egy az egybeni másolata, ez viszont egyben a legnagyobb hátránya is. Az eredeti Vaiana ugyanis a remek sztori, karakterek és dalok mellett vizuálisan is egy zseniális alkotás, amit egész egyszerűen a stilizáltsága miatt nem tud egy efféle élőszereplős adaptáció megközelíteni. Így hiába teljesít mindenki teljesen korrekt munkát és érződik, hogy szeretettel nyúltak az alapanyaghoz, egyszerűen nem látom az indokot arra, hogy 2-3-4 év múlva miért ezt a változatot vegyem elő az animációssal szemben.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)