A több képernyőidő okosabbá teheti a gyereket? Egy nyolcéves finn kutatásban a többet képernyőző fiatalok bizonyos kognitív teszteken jobban teljesítettek. Csakhogy az eredmény nem azt bizonyítja, amire elsőre gondolnánk.

Egy új kutatás árnyalja azt a széles körben elterjedt szülői félelmet, mely szerint a képernyőidő automatikusan és azonnal tönkreteszi a gyerekek alvását.

Sokkal fontosabb kérdés, hogy a gyereked mivel foglalkozik a monitor előtt töltött óráiban.

Nem minden a képernyőidő. Egy mai szülőnek sok apró dologra kell figyelni, de van pár tudományosan megerősített alapvetés, ami segíthet a helyes digitális nevelés kialakításában.

Egy friss nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a csecsemőkori okostelefon- és tablet-használat hosszú távú fejlődési és egészségügyi kockázatokkal hozható összefüggésbe.

A videójátékokról szóló vitákban könnyű beleragadni a végletekbe. Túl sokat játszik a gyerek? Akkor függő. Szeret játszani? Akkor csak hobbi. A valóság ennél bonyolultabb, különösen ha autista, ADHD-val élő vagy máshogy neurodivergens gyerekről van szó.

Egy új kutatás szerint a neurodivergens gyerekek képernyőhasználatánál kevés a stopperóra. A döntő különbséget az adhatja, milyen képernyős tevékenységről van szó, és hogyan hat ez azokra a gyerekekre, akiknek eleve nehezebb a váltás, a várakozás vagy az impulzusok fékezése.

A RollerCoaster Tycoon 3 Complete Edition könnyebben elfér a családi képernyőidőben, a Voidwrought már nagyobb gyerekeknek való kihívás. Mutatjuk, melyik mit tud, és mire érdemes figyelni szülőként.

Az iOS 27 részletesebb kontrollt ad a képernyőidő, appok és kapcsolatok felett.

A korábbi kormánypárt új törvényjavaslattal szabályozná a kütyühasználatot, képernyőidőt és a netezést.

A brit kormány most először adott ki bizonyítékokon alapuló, gyakorlati tanácsokat a kisgyermekes szülőknek a képernyőhasználatról. Az ajánlás nemcsak időkorlátot szab, hanem azt is megmondja, hogyan és mivel érdemes felváltani a képernyőt.

2026. április 14-én, kedden 18 órától egy ingyenes előadás keretében beszélgethetsz velünk a kérdésben, Király Orsolya kutató, az ELTE PPK egyetemi docense és Horváth Péter, a Képernyőidő alapítója várnak.

A Képernyőidő mostantól Viberen is követhető. Így az új cikkeinkről és ajánlóinkról közvetlenül kaphatsz értesítést, nem kell arra várnod, hogy a közösségi oldalak algoritmusai épp eléd sodorják őket.

Hat hétig sorolták az érveket, most viszont már nincs több mellébeszélés: az esküdtszék dönt arról, felelős lehet-e a Meta és a YouTube a fiatalokat ért mentális károkért, és mennyire rosszhiszemű a végtelen görgetés pszichológiája.

Furcsa, de lesz ilyen intézmény. 2026 szeptemberében Prágában egy olyan elit gimnázium kezdi meg működését, amely alapjaiban írja felül a modern pedagógia dogmáit.

Vajon miért érezzük magunkat üresnek a legtöbb hollywoodi pasis szupernő láttán, és miért borzongunk bele egy-egy hús-vér karakter sorsába? A minőségi képernyőidő ott kezdődik, ahol a sablonok véget érnek.

Egy nagy kutatás jelentősen árnyalta a képet arról, amit a képernyőidő káros hatásairól gondolhatunk, ráadásul a közösségi média szabályozási kérdéseiben is fontos szempont lehet.

A kínálat szokatlanul erős azoknak, akik közös, beszélgetős játékélményt keresnek a reflexekre épülő címek helyett. Egy nap maradt átnézni, mi az, ami hosszabb távon is helyet kaphat a családi képernyőidőben.

Húsz évnyi kutatás összegzése után az amerikai gyermekorvosok kimondták azt, amit sok szülő már tapasztalatból sejt: a képernyőhasználat kérdését nem lehet pusztán percekben mérni. De mit ajánlanak most a szakértők?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság legfrissebb kutatása szerint Magyarországon a gyerekek átlagosan kilencévesen jutnak első mobiltelefonjukhoz, de már az óvodások körében is egyre gyakoribb az okoseszköz.