A Super Mario Bros. Wonder már 2023-ban is azt az érzést adta, hogy a Nintendo végre megint nem rutinból csinál egy újabb 2D-s Mariót, hanem tényleg zsonglőrködik egy jót az ötletekkel, tudjátok, pontosan úgy, ahogy azt az ember el is várja ettől a bandától. A Nintendo Switch 2 Edition + Meetup in Bellabel Park, vagyis az új, immár Switch 2-es, kipofozott, feltuningolt, megszeretgetett kiadás (amelynek most is sikerült indokolatlanul hosszú címet adni) ezt az alapot veszi elő újra, és szerencsére nem áll meg annyinál, hogy feljebb tolja picikét a felbontást meg rövidebbre vágja a töltési időt. A csomag a teljes alapjáték mellett egy új területet, új bossokat, új kihívásokat, új badge-kombinációkat és több friss többjátékos tartalmat is hozott. És bizony minden rajongó pici szíve megnyugodhat, a Nintendo Switch 2 Edition nem egy kötelező jellegű újracsomagolt kiadás lett, hanem valami olyan, ami tényleg hozzátesz az eredetihez.
A technikai ugrás önmagában nem forradalom, de nagyon jól áll ennek a játéknak. Switch 2-n a Wonder dokkolva akár 4K felbontásban fut, a kép tisztább, a részletek sokkal jobban kijönnek, a töltések gyorsabbak, az összhatás pedig simább és frissebb lett. A Flower Kingdom eddig is tele volt színekkel, megkapó animációkkal és szerethető vizuális apróságokkal, csak most ezek sokkal jobban látszanak. A plusz teljesítmény ráadásul nem valami fölösleges technikai villogásra megy el, hanem arra, hogy a játék egyszerűen kényelmesebben fusson.
Irány a park!
Az új tartalmak központja Bellabel Park, egy elhagyott terület a Flower Kingdomban, ahol Captain Toad vezényletével indul be az új kaland. A Koopalingek visszatérnek, lenyúlják a Bellabel Flowereket, neked pedig újra végig kell járnod a királyság világait, hogy levadászd őket - mármint a kis mocskokat kell vadászni, a virágokat pedig ügyesen összegyűjteni. Ez azért jó húzás, mert a kiegészítő nem külön, szeparált mellékpályákat tol az alapjáték mellé, hanem ügyesen visszavezeti a játékost a meglévő világokba, csak most új céllal, új bossokkal és persze új ritmussal. Ráadásul a korábbi mentésed automatikusan áthozható az eredeti Switch-verzióból, vagyis ha már egyszer kiporszívóztad az egész játékot, nem kell nulláról kezdened.
És itt jön a bővítés legerősebb része, a hét új Koopaling boss. Ezek nem egyszerűen új ellenfelek, hanem olyan Wonder-alapú pályák, amelyek teljesen rácsavarodnak egy-egy ötletre, majd a végén egy főellenfélben kultiválódnak. Ez az a pont, ahol a Nintendo Switch 2 Edition tényleg megmutatja, hogy miért működött annyira jól már az alapjáték is, ugyanis a Wonder attól annyira remek, hogy minden pályában van legalább egy pillanat, amikor a Nintendo teljes természetességgel lép meg valami teljesen váratlan, sőt megdöbbentő húzást, mégis tökéletesen működik a dolog. A Bellabel Park bosszai ezt hozzák vissza, sokszor még feszesebben, mint az alapkampány. A másik fontos újdonság a Super Flower Pot power-up, amely új ruciba öltözteti Mariót, és kapunk egy újfajta lövedéktípust is ezzel együtt, egészen konkrétan felfelé szálló virágokkal enged tárgyakat széttörni vagy ellenfeleket sebezni. Nem ez váltja meg a játékot, de elég jópofa ahhoz, hogy a régebbi pályákhoz is új megközelítést adjon.
A Bellabel Park másik nagy dobása a Toad Brigade Training Camp, ami első hallásra úgy hangzik, mint valami száraz gyakorlópálya-csomag, a valóságban viszont az egész bővítés egyik legjobb része. Ezek a kihívások meglévő pályákat csavarnak meg speciális feltételekkel, időlimittel, coinvadászattal, hibátlan teljesítéssel vagy épp olyan útvonalakkal, ahol újra kell tanulnod, hogyan mozogsz Marióval. Az alapjáték anno sok játékosnak túl könnyűnek érződött, és a Training Camp pont erre reagál. Ezek a szakaszok nem öncélúan nehezek, hanem arra jók, hogy tényleg kihasználják a Wonder mozgásrendszerét és a badge-eket. Közben Bellabel Watert kapsz értük, amivel fokozatosan újjáépíted a parkot (egészen pontosan virágokat locsolsz és megszerzésük után új épületkinézeteket oldhatsz fel velük), vagyis a kihívásoknak még egy kellemes, kézzelfogható jutalma is van.
A badge-rendszer is kapott egy nagyon okos bővítést az új Dual Badges formájában. Ezek egyszerre két badge hatását kombinálják, és pontosan azt csinálják, amit egy jó Nintendo-féle rendszerszintű újításnak kell, vagyis nem újraszabályozzák a játékot, hanem még több kísérletezési kedvet préselnek ki belőle. Ettől az egész Wonder még inkább egy kreatív játszótér lesz, ahol ugyanazt a pályát többféleképp is meg lehet közelíteni, a jobb játékosok pedig el tudnak kezdeni valóban okosan kombinálni mozgási lehetőségeket. A játék ezzel együtt Rosalina figuráját is beemeli a játszható szereplők közé, aki a rendes stábbal azonos képességekkel használható, és itt van még Co-Star Luma is, kifejezetten kooperatív, belépőszintű segítségként. Luma nem sérül, nem transzformálódik, cserébe szedheti a coinokat, ütheti az ellenfeleket, és akár egérirányítással is játszható - tökéletes "kistesós" karakter. Erre jön még rá az Assist Mode, ami gyakorlatilag sebzésimmunitást ad, és még a szakadékokban sem lehet lezuhanni. A Switch 2-es Wonder nem csak több lett, hanem befogadóbb is, ami a családi, többgenerációs közegben ez nagyon sokat számít.
Multiban nem ulti
A többjátékos rész bővítése viszont már kicsit felemásabb. Bellabel Parkban vannak helyi kooperatív és versus attrakciók, továbbá egy online Game Room Plaza is, ahol akár 12 játékos is összejöhet, helyi wireless módban pedig legfeljebb nyolcan játszhatnak. Maga az alapjáték online módja is bővült, és ez összességében mind jól hangzik, és papíron tényleg komoly előrelépés, de a csomag ezen része nem ugyanakkora telitalálat, mint a bossok vagy a Training Camp. A kooperatív és versengő minijátékok szórakoztató extrák, jópofák családdal vagy haverokkal, de inkább ráadásnak érződnek, mint olyan résznek, ami hosszú távon is ugyanúgy visszahúz, mint maga a platforming. Itt érződik leginkább, hogy a Nintendo kicsit többet szeretett volna kisajtolni a Wonderből, mint amennyit a fő játékmenet természetesen igényelt volna.
A parképítős réteg szintén ilyen. Bellabel Waterrel virágokat növesztesz, kozmetikai elemeket oldasz fel, és időnként hangszerekkel bővíted a Poplin Bandet is. Ez az egész aranyos, és kétségtelenül van benne valami kellemesen addiktív, ahogy a park fokozatosan életre kel, de egy ponton túl már inkább checklist-szagú elfoglaltság, kvázi videojátékos másodállás, mint valóban izgalmas móka. Persze nem rontja el a csomagot, csak ez az a része az új kiadásnak, ahol már kevésbé érzed a Nintendo klasszikus zsenialitását, és inkább egy ügyes, de kicsit mesterségesen nyújtott jutalmazási hurkot láthat az avatottabb szem. Szerencsére ez nem uralja le az élményt, mert a játék mindig vissza tud rántani a jó részekhez, csak itt már látszik, hogy nem minden plusz ugyanolyan fontos.
A Super Mario Bros. Wonder - Nintendo Switch 2 Edition + Meetup in Bellabel Park nem azért jó, mert agyonpakolták mindenféle új funkcióval, hanem azért, mert a plusz tartalom legjobb részei pontosan oda nyúlnak vissza, ahol az alapjáték a legerősebb volt. Több kreatív boss, több kihívás, több lehetőség arra, hogy a Wonder-rendszer tényleg kibontsa magát. Pont úgy, mint egy pici virág - ha már úgyis a Flower Kingdomban járunk és kelünk. Újoncoknak ez egyértelműen a legszuperebb, ultimate kiadás, a lehető legjobb módja annak, hogy belevágjanak az utóbbi évek egyik legjobb 2D-s Mariójába. Azoknak pedig, akik már 2023-ban kipörgették a játékot, nem a 4K lesz az igazi csábítás, hanem az, hogy a Nintendo most végre odatett még egy adag remek tartalmat ahhoz a játékhoz - gondolok itt elsősorban a Koopaling bossokra és az ő pályáikra. Nem minden új ötlet telitalálat, és a multiplayer-csomag nem tudja utolérni a fő kampány legjobb pillanatait, de az egész így együtt mégis azt az érzést adja, hogy a Wonder mostanra nem csak simán visszatért, hanem úgy istenigazából végre be is fejezte önmagát.
