Vannak érthető jogi ügyek, és vannak elképesztően ostoba jogi ügyek. A SEGA az utóbbiba keverte bele magát az elmúlt hónapokban, amikor is rászállt egy szerencsétlen használt játékokat és konzolokat árusító hobbiboltosra. A sztori ott kezdődik, hogy a Video Game Preservation Museum (egy játékmegőrzéssel foglalkozó non-profit szervezet) gyűjtést rendezett egy felbecsülhetetlen értékű csomag megvásárlására.
A készletben olyan fejlesztői prototípusok voltak, mint a Sonic Chronicles: The Dark Brotherhood, Sonic Generations, Mario & Sonic at the Winter Olympic Games, Phantasy Star 0, Alien Infestation, Shinobi és a Rhythm Thief & The Emperor's Treasure soha meg nem jelent Nintendo DS verziója. A sztori akkor kanyarodott egy nagyot, amikor júliusban elkezdték pletykálni, hogy a brit rendőrség rászállt a kollekció tulajdonosára, és lefoglalta az egészet. A Time Extension jelentése szerint a rendőrségi beavatkozásról szóló pletykák igazak voltak, sőt, a sztori sokkal mélyebbre megy, mint bárki gondolta volna.
A nevének elhallgatását kérő eladó régóta üzemeltetett egy saját kis üzletet.
"Nagyon sok éve adok-veszek használt elektronikai eszközöket. A kínálatomban szerepeltek tökéletesen működőképes gépek, de szerepeltek csak alkatrésznek vagy javítási projektnek megvásárolható eszközök is. A termékeim általában irodaházak kitakarításából, családi házak hátramaradt cuccaiból, újrahasznosító központokból vagy hulladéklerakatokból származnak."
Amikor meglátogatta az egyik forrását az felajánlott neki egy kamionra való SEGA terméket, amit egy irodai kitakarításból hoztak össze. A kiadóóriás a közelmúltban hagyta hátra a brentfordi irodáját, és költözött a Chiswick Business Parkba, így meg is volt a kapcsolat. A leszállított csomagban voltak szokásos irodai bútorok, de egy rakat konzol is, köztük rengeteg fejlesztői gépcsomaggal.
"Beleegyeztem egy üzleti megállapodásba, azzal a céllal, hogy online továbbadjam a gépeket. Olyan 10 000 fontot fizettem értük."
Nagyjából egy hónappal azelőtt, hogy a rendőrség bekopogott volna hozzá, egy magánnyomozó kezdte kerülgetni, aki vásárlónak adta ki magát. A nyomozót a SEGA fogadta fel, aki valószínűleg mindent megtalált, amit akart, mert 2025. július 14-én 7:30-kor a kereskedő arra ébredt, hogy a londoni rendőrség 10 fős csapata kopogtat az ajtaján.
"Végig udvarias és együttműködő maradtam. Egy későbbi beszélgetésen meg is hálálták, hogy ennyire készséges voltam. Átadtam mindent, amit kértek, beleértve két konzolt is, ami a kocsimban volt még, és nem találták meg a házban."
Az eladó elmesélte, hogy bevitték az őrsre, ott felvették az adatait, és elmagyarázott mindent az üzletéről és annak működéséről. Minden teljesen szabályosan zajlott nála, mivel mindig igyekezett megbizonyosodni az átvett áruk eredete felől. A szokásos eljárások alatt kiderítette, hogy nem lopott termékekről van szó, hanem a SEGA részéről hátrahagyott és jogosan továbbadott tárgyakról.
A rendőrségi eljárás során a névtelen eladót pénzmosás vádjával vitték be, de ott már sejtette, hogy valójában nem erről van szó. A kihallgatások során megkérdezte a rendőröket:
"Arról van-e itt szó, hogy a kiadó megszabadult dolgoktól, amiktől nem kellett volna, vagy esetleg azt sejti a SEGA, hogy jogtalanul vették el tőle a tárgyakat."
Szerinte a rendőrök viselkedése arra utalt, hogy igazából nincs semmilyen jogi alapjuk az egészre, ezt az elképzelését pedig csak tovább erősítette az eset folytatása. Az eladót ugyanis elengedték a nyomozás fennállásának idejére, majd küldtek neki egy levelet. Ebben azt kérték tőle, hogy adja fel a lefoglalt konzolok feletti tulajdonjogát.
"Ha a rendőrség tényleg azt hinné, hogy lopott tárgyakról van szó, akkor azoknak tulajdonjoga eleve a SEGA vezetőit illetné, és nekem semmit sem kellene feladnom. Azzal, hogy ezt kérik tőlem megerősítették, hogy nálam van a tulajdonjog. Megtagadtam, és megkértem őket, hogy a továbbiakban is tudassák velem az esettel kapcsolatos információkat. Azóta sem kaptam semmit."
Közben az eladó megpróbált kapcsolatba lépni a SEGA képviselőivel is, akiknek felajánlotta, hogy a média bevonása nélkül megegyeznek és mennek a maguk útjára. Semmilyen választ nem kapott, így végül kénytelen volt a publikum elé vinni az egészet mert jelenleg se a rendőrségtől, se a SEGA vezetőségétől nem kap semmilyen tájékoztatást.
A Time Extension írói szerint egyszerű a képlet. A SEGA a költözéskor hátrahagyott egy rakat fejlesztői konzolt, azokat pedig jogszerűen összeszedték az általuk megbízott takarítók és hulladékeltávolítók. Egy lelkes vállalkozó átvette azokat, majd teljesen szabályosan kereskedni kezdett velük. A problémát itt az okozza, hogy fejlesztői konzolokról van szó. Ezek olyan speciális hardverek, melyek tulajdonjoga a gyártónál marad, a kiadók és stúdiók pedig tulajdonképpen csak kölcsönzik őket. A SEGA emberinek kötelessége lett volna a régi Nintendo DS, 3DS, Wii U és egyéb gépeket visszaszolgáltatni a Nintendónak, de ezt valószínűleg elfelejtették, most pedig ég a lábuk alatt a talaj.
Mario palotája kifejezetten szőrös szívű ilyen esetekben, és könyörtelenül visszakérnek tesztgépeket, fejlesztői egységeket, még játékokat is, ha úgy tartja kedvük. A SEGA lesz most ennek elszenvedője, ha nem találnak ki valamit hamarosan. A Time Extension írói felkeresték a kiadót, de egyelőre nem kaptak semmilyen választ.
