Megalakult az Utónév-engedélyezési Bizottság, amelynek elnöke Kósa Lajos lett, amit maga a politikus újságolt el Facebookon. A testület tagja többek között Hoffmann István, a Debreceni Egyetem nyelvésze is és Kósa bejegyzése szerint a bizottság feladata az lesz, hogy gondoskodjon arról, hogy "a magyar utónevek listája a jövőben is tükrözze anyanyelvünk szépségét, hagyományainkat és nemzeti identitásunkat".
A testület létrejöttét az a törvénymódosítás tette lehetővé, amelyet a parlament idén nyáron fogadott el. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a jövőben már nem a Nyelvtudományi Kutatóközpont, hanem a kultúráért felelős miniszter dönt, javaslatokat pedig a most felállított bizottság tehet.
Kósa maga terjesztette be a törvénymódosítást.
"Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz"
- mondta akkor. 2024-ben hivatalosan is elfogadták a Legolasz nevet, és bár ez indította el az eseményeket, nyilván nem sok kis tünde fog Magyarországon rohangálni. Az új bizottság felállításával a névadási szabályozás a kormányhoz került, ami sokak szerint politikai kérdéssé is teszi azt, milyen nevet adhatnak majd a magyar szülők gyermekeiknek. A döntéshozók szerint azonban épp ezzel biztosítható, hogy a magyar névhasználat "megőrizze kulturális és nyelvi értékeit".