Az Európai Bizottság hivatalosan is válaszolt a több mint 1,3 millió aláírást összegyűjtő Stop Killing Games kezdeményezésére, ami azt szeretné elérni, hogy a kiadók ne tehessék teljesen játszhatatlanná a videojátékokat, ha már nem akarják őket aktívan támogatni.
A Bizottság közölte, hogy jelenleg nem tud olyan jogszabályt javasolni, ami bármilyen formában kötelezné a cégeket arra, hogy egy játékot a kereskedelmi forgalomból való kivezetése után is működőképes állapotban tartsanak.
Indoklásuk szerint ezt az uniós szellemi tulajdonjogi szabályozás akadályozza, mivel a jogtulajdonosokat kizárólagos jogok illetik meg saját alkotásaik felett.
Megnyugtatásul (?) közölték, hogy az európai fogyasztóvédelmi szabályok már most is tartalmaznak olyan garanciákat, amelyek védik a vásárlók gazdasági érdekeit. Erre példának azt hozták fel, hogy a játékkiadóknak előre tájékoztatniuk kell a felhasználókat arról, hogy egy szolgáltatás meddig érhető el, illetve milyen feltételek mellett szűnhet meg. Ez általában a vásárlás gomb alatti apróbetűs hiperlinken keresztül elérhető még apróbb betűvel írt jogi szövegben bújik meg valahol, ami ugyan a céget védi, de tájékoztatásnak talán túlzás lenne nevezni.
Ha egy digitális termék vagy szolgáltatás nem felel meg annak, amit a vásárló a szerződés alapján ésszerűen elvárhat, bizonyos esetekben részleges visszatérítésre is jogosult lehet.
- írja a Bizottság.
Szóval jogi kötelezettség nem lesz, de azért a Bizottság elismerte, hogy a játékosok aggályai valósak. Ennek eredményeként párbeszédet kezdeményeznek a videojáték-ipar szereplői és a fogyasztói érdekképviseletek között. Az EU azt reméli, hogy ebből egyszer csak egy olyan iparági magatartási kódex alakul ki, amely iránymutatást adhat arra, hogyan kezeljék a cégek egy videojáték életciklusának végét.
Ezt a naiv gondolatot csak egy olyan hivatalos szerv fogalmazhatja meg, aki még nem akart vásárlóként üzletelni az Electronic Arts-szal.
Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke valójában belátja, hogy "a videojátékok mára fontos kulturális szerepet töltenek be".
Virkutten ugyanakkor azt reméli, hogy az iparág meghallja a játékosközösségek hangját, és jobb gyakorlatokat alakít ki a játékok támogatásának lezárására, hogy a közösségek továbbra is együtt játszhassanak. Nehéz megmondani, hogy a képviselő nem érti vagy csak nem akarja érteni a játékipar évtizedek óta fennálló problémáit.
Erre kapcsolódott rá Michael McGrath, a demokráciáért, igazságügyért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztos, aki kiemelte, hogy a szolgáltatóknak tisztességesen kell bánniuk a vásárlókkal akkor is, amikor egy játék támogatását megszüntetik.
Ezek mind nagyon kedves dolgok, de valójában mindannyian tudjuk, hogy a nagy kiadók befektetői egészen addig nem fognak a játékmegőrzés érdekében lépéseket tenni, amíg nincsenek rákötelezve.
