A világ egyik legismertebb múzeumát, a párizsi Louvre-t súlyos biztonsági botrány rázta meg, miután október elején fényes nappal elloptak nyolc, összesen 102 millió dollár értékű francia koronázási ékszert az Apolló galériából. Patrice Faure párizsi rendőrfőnök az AP-nek elismerte: a múzeum biztonsági kamerái már július óta engedély nélkül működtek, a rendszer elavult, és a modernizálás évek óta késik.
A rablás azért is váltott ki hatalmas közfelháborodást, mert a Louvre kamerahálózata részben még mindig analóg technológián alapul, ami nehezíti a valós idejű megfigyelést és a felvételek megosztását a hatóságokkal. A tervezett, 93 millió dolláros korszerűsítési projekt, amely mintegy 60 kilométernyi új kábelezést igényel, legkorábban 2029-2030-ra készülhet el. Addig a múzeum az elavult rendszerrel kénytelen működni.
Faure szerint a rendőrök gyorsan reagáltak a rablásra, de az értesítés folyamata lassú volt, mivel nem a Louvre riasztórendszere, hanem egy járókelő, egy kerékpáros hívta a segélyhívót, miután gyanúsnak találta a munkásruhába öltözött férfiakat, akik egy emelőkosaras daruval dolgoztak az épületnél. A rendőrség azóta két gyanúsítottat is őrizetbe vett, egyiküket a Charles de Gaulle repülőtéren, amikor épp elhagyni készült az országot. Az ékszereket azonban mindeddig nem sikerült visszaszerezni.
A vizsgálat során egy másik súlyos probléma is kiderült: a Louvre nem kötött magánbiztosítást az ellopott ékszerekre. Franciaországban a nemzeti múzeumokat az állam biztosítja egy belső rendszerrel, ami azt jelenti, hogy a Louvre semmiféle pénzügyi kártérítésre nem számíthat.
A rendőrfőnök javasolta, hogy a törvényhozás engedélyezze a mesterséges intelligencián alapuló anomáliaészlelést és tárgykövetést, amelyek valós időben észlelnék a gyanús mozgásokat, és segítenék a hatóságokat a gyorsabb beavatkozásban. Faure szerint a jövőben a rendőrség szigorúan figyelni fogja az intézmények megfigyelési engedélyeinek lejáratát, de hangsúlyozta: a probléma rendszerszintű, és a megoldás hosszú évek munkáját igényli.
A Louvre-botrány újraindította a vitát arról, mennyire képes Franciaország megóvni kulturális kincseit, különösen egy olyan korszakban, amikor a bűnözők már a legnagyobb múzeumok biztonsági réseit is kihasználják.
