A generatív AI körüli vita a játékiparban már rég nem csak arról szól, hogy a játékosok szeretik-e az így készült képeket, zenéket vagy más tartalmakat. Haley MacLean, a Voyer Law videójátékokra szakosodott szellemi tulajdonjogi ügyvédje szerint az elmúlt egy évben látványosan megszaporodtak azok a kiadói és fejlesztői szerződések, amelyek egyenesen megtiltják a generatív AI használatát. MacLean a GamesRadar+-nak arról beszélt, hogy mára gyakorlatilag minden ügyfelénél megjelenik valamilyen AI-ellenes kikötés. Korábban főként a kockázatkerülőbb kiadók ragaszkodtak ehhez, mostanra azonban a kisebb stúdióknál és kiadóknál is szinte alapértelmezett szerződéses ponttá vált. Ezek a kikötések nemcsak a játékban használt AI-generált tartalmakat tilthatják, hanem azt is, hogy a játék anyagait engedély nélkül AI-rendszerek adatbázisaiba töltsék fel.
Ennek egyik oka egyszerűen az, hogy a fejlesztők tartanak a közönség reakciójától. A Palworld kommunikációs vezetője, John Buckley nemrég hasonlóan fogalmazott, amikor azt mondta, a játékosok nem kérnek a generatív AI-ból. MacLean tapasztalata szerint sok stúdió már eleve azzal érkezik a szerződéses tárgyalásokra, hogy nem akarja magára haragítani a saját közösségét.
A komolyabb probléma azonban jogi. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala továbbra is emberi szerzőséghez köti a szerzői jogi védelmet, vagyis egy tisztán AI által létrehozott elem önmagában nem feltétlenül élvez ugyanolyan védelmet, mint egy ember alkotása. Közben az AI-modellek betanításához használt jogvédett tartalmak kérdése is komoly jogviták forrása, és az amerikai igazságügyi szervek is arra figyelmeztetnek, hogy egy jogvédett mű engedély nélküli reprodukciója AI-rendszerekben bizonyos esetekben jogsértést jelenthet.
MacLean szerint emiatt könnyen előállhat az a különös helyzet, hogy egy stúdió AI-jal generált elemet használ, később viszont nem tudja megfelelően megvédeni azt, ha valaki más egyszerűen lemásolja. Fordított esetben pedig maga a fejlesztő kerülhet bajba, ha egy generált elem túlságosan hasonlít valamelyik, a modell tanításához felhasznált jogvédett alkotásra.
Az ügyvéd ezért meglehetősen egyszerű tanácsot ad a stúdióknak:
jelenleg jobb nem hozzányúlni a generatív AI-hoz, mert a potenciális jogi felelősség nem feltétlenül éri meg az idő- vagy költségmegtakarítást.
Szerinte a következő években jó eséllyel olyan pereket is látunk majd, amelyekben a nagy cégek egyszerre próbálnak gyorsabban és olcsóbban dolgozni AI segítségével, miközben ugyanazokra az erős szerzői jogi garanciákra tartanak igényt, amelyeket az emberi alkotóknak biztosít a törvény.
