A Supergirl az a film, amelyre Kara Zor-El rajongói hosszú évek óta vártak. A DC mozgóképes feldolgozásai gyakran Superman unokatestvéreként, mellékszereplőként vagy egyszerűen a kriptoni hős női változataként kezelték a karaktert, Craig Gillespie filmje azonban végre saját jogán teszi őt a történet középpontjába.
A Tom King-féle Supergirl: Woman of Tomorrow képregény alapján készült alkotás egy westernbe oltott űrkaland, amelyben Kara egy bosszúra szomjazó fiatal lány oldalán indul útnak egy galaxisokon átívelő hajtóvadászatra. A film azonban nem pusztán egy látványos sci-fi kaland, hanem egy meglepően személyes történet a gyászról, a haragról és arról, hogy mit jelent hőssé válni akkor, amikor minden okunk meglenne arra, hogy a könnyebb utat válasszuk.
A címszerepben Milly Alcock nyújt kiemelkedő alakítást. Az új Supergirl egyszerre sebezhető, dühös, makacs és szerethető, miközben egy pillanatra sem próbál Superman másolatává válni. Mellette Eve Ridley Ruthye szerepében és Jason Momoa Lobóként is emlékezetes pillanatokat szállít, utóbbi pedig már most az új DC-univerzum egyik legszórakoztatóbb figurájának tűnik.
A film hangulata jelentősen eltér a nemrég bemutatott Superman világától. Koszosabb, vadabb és sokkal különösebb helyszíneken járunk, miközben a történet szerencsére nem akar mindenáron univerzumépítő reklámfilmmé válni. Bár akadnak kisebb tempóproblémák, és a befejezés néhány néző számára vitatható lehet, a Supergirl összességében az új DCU egyik legerősebb darabja lett. Az alábbi videóban mindent elmesélek a filmről (a végén még a spoilereket is megnyalogatom, de ez külön jelezve van):
Ha más videóinkról sem akartok a jövőben lecsúszni, ne feledkezzetek el feliratkozni a csatornánkra. Ha pedig még támogatnátok is a munkánkat, azt megtehetitek a csatornatagság, valamint a szuperköszönet funkciók révén.
