Élet logó
Hirdetés
Élet

Úgy néz ki, hogy a környezetvédő aktivistává avanzsált Bill Gates milliárdokat keres környezetszennyezésen

|

A pénznek nincsen szaga, és ezt az üzletember is pontosan tudja.

Hirdetés

Bill Gates a Microsofttól való visszavonulása óta technológiai vállalkozóból fokozatosan filantróppá vedlett át, a globális egészségügy és az oktatás egyik legbefolyásosabb támogatója, illetve a klímaváltozás elleni küzdelem egyik ismert finanszírozója lett. Az emberarcú, vagyonát elosztogató milliárdos álarca azonban repedezni látszik, ugyanis a ProPublica egy nagyszabású oknyomozó riportban tárta fel, hogy Gates a környezetvédelem élharcosaként miként keres milliárdokat a környezetszennyezésen. 

Az újság riportja rámutatott, hogy az üzletember az Egyesült Államok második legnagyobb hulladéklerakó-üzemeltetőjének, a Republic Servicesnek a legnagyobb részvényesei közé került, a vállalat 38 százalékát birtokolja, részesedése pedig mintegy 29 milliárd dollárt ér. Hogy Gates miként került a Republic Services részvényesei közé, arra egy 1999-es Fortune-interjú adhat magyarázatot. Gates ebben arról beszélt, hogy vagyonának szinte teljes elajándékozására készül, ezért személyes vagyonkezelőjének, Michael Larsonnak azt az egyszerű feladatot adta, hogy adja el Microsoft-részvényeit, és helyettük biztonságos, kiszámítható befektetéseket keressen. A Republic Services ilyen vállalatnak tűnhetett, Larson pedig az évek során egyre csak növelte a részesedést, sőt, a cég legnagyobb versenytársából, a Waste Managementből is vásárolt egy kisebb csomagot.

Hirdetés

A befektetés már annak fényében is ellentmondásosnak tűnik, hogy míg Gates legalább 2 milliárd dollárt fektetett zöldtechnológiai vállalatokba az elmúlt években, eközben több mint kétszer ekkora összeget helyezett egy hagyományos hulladékipari vállalkozásba, amelynek tevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár. Persze ez önmagában még akár pozitív dolog is lehetne, mondjuk ha Gates a befolyását a vállalat jobbá tételére használná fel, de úgy tűnik, hogy nem ez a helyzet.  

A Republic Services hulladéklerakóiból ugyanis rendszeresen szivárog metán, ami egy rendkívül erős üvegházhatású gáz. Az amerikai környezetvédelmi hatóság (EPA) ellenőrei több alkalommal is a szövetségi határértékeket meghaladó értéket mértek a cég létesítményeinél, amely ráadásul nem vállalta azt a jelentős kibocsátáscsökkentési célt sem, amelyet legnagyobb versenytársa már elfogadott. A Republic Services emellett olyan szabályozások ellen is lobbizott, amelyek környezetbarátabbá tehetnék a hulladékgazdálkodást, például azzal, hogy a szerves hulladékot eleve nem engednék a szeméttelepekre kerülni. Jelenleg ugyanis a szemét nagy része - évente mintegy 240 millió tonna, ami elegendő lenne ahhoz, hogy 30 méter vastag hulladékréteggel borítsa be Manhattant - az Egyesült Államok mintegy 1400 működő hulladéklerakójának egyikébe kerül. Itt hatalmas, tüskés kerekű munkagépek préselik vékony rétegekbe a hulladékot, amire aztán rendszerint földet terítenek. A szemünk elől ugyan így eltűnik a szemét, de a környezeti hatásait nagyon is mi viseljük. Már az azonnal érzékelhető hatások, az elviselhetetlen bűz, a torok- és szemirritációra, a fejfájás és hányinger, amikre a hulladéklerakók környékén élők panaszkodnak is súlyosak, de a metán légkörbe jutása még komolyabb problémát okoz.

A klímavédelem kapcsán a leginkább felkapott téma a fosszilis üzemanyagok égetése által okozott  környezeti ártalom, pedig ilyen szempontból a hulladékgazdálkodás jóval nagyobb problémát jelent, mint azt sokan gondolnák. Kutatások szerint az Egyesült Államok metánkibocsátásának akár ötödéért is felelősek lehetnek a hulladéklerakók, a Republic Services pedig saját bevallása szerint is évente annyi klímaváltozást okozó szennyezést termel egymaga, mint hárommillió benzines autó.

A metánkibocsátás az egyik legsürgetőbb klímavédelmi kérdéssé vált, az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint rövid távon mintegy 80-szor erősebb üvegházhatással rendelkezik, mint a szén-dioxid, és a jelenlegi globális felmelegedés körülbelül egyharmadáért felelős. A légkörben nagyjából egy évtized alatt bomlik le, éppen ezért a kibocsátásának gyors visszaszorítása már a következő évtizedben érezhetően mérsékelhetné a felmelegedést. Már abban az esetben, ha ehhez nem fűződnének gazdasági érdekek.

 

Mert például Gates befektetése rendkívül jövedelmezőnek bizonyult: 1999 novemberében jelent meg a Republic Services ötszázalékos tulajdonosaként, azóta pedig a vállalat részvényárfolyama a harmincszorosára emelkedett, az üzletember pedig személyesen 2,6 milliárd dolláros osztalékot kapott a befektetéséből. A ProPublica szerint Gates ez idáig nem használta fel a befolyását arra, hogy a Republic Services környezetbarátabb működésre álljon át, pedig erre részvényesként valószínűleg meglenne a lehetősége, legalábbis a Coloradói Egyetem vállalatirányítással foglalkozó jogtudósa, Ann Lipton így véli.

Hogy Bill Gates miként vélekedik a kialakult helyzetről, az egyelőre nem derült ki, ugyanis a ProPublica ismételt megkereséseire nem reagált, és a lap nem talált tőle nyilvános nyilatkozatot a hulladéklerakó-iparban meglévő érdekeltségeiről. Pedig fontos lenne, hogy az üzletember ebben a szegmensben is inkább azt az arcát mutassa, amiről az elmúlt években ismertük meg, ugyanis a tudósok szerint különösen nagy szükség lenne a metánkibocsátás visszaszorítása. A klímaváltozás egyre közelebb sodorja a bolygót olyan kritikus fordulópontokhoz, amelyek az esőerdők, a korallzátonyok és a jégtakarók visszafordíthatatlan károsodásához vezethetnek.

Forrás: ProPublica

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)