Kedden több fontos törvénymódosítást is elfogadott a parlament, amelyek a Tisza-kormány korábbi ígéreteihez kapcsolódnak. A képviselők döntöttek az uniós forrásokhoz szükséges jogszabályi változtatásokról, a közmédia átalakításáról, a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek bővítéséről, valamint a politikai reklámok szigorításáról és a közterületi hirdetések új szabályairól. Az uniós pénzekhez kapcsolódó csomag kétharmados támogatással ment át. A cél az, hogy Magyarország teljesítse azokat az antikorrupciós és átláthatósági feltételeket, amelyek a befagyasztott uniós források felszabadításához szükségesek. Szigorodnak a vagyonnyilatkozatokra és azok ellenőrzésére vonatkozó szabályok, szélesebb jogköröket kap az Integritás Hatóság, és átláthatóbbá tennék a közbeszerzéseket is.
A csomag része a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák felszámolásának részletes szabályozása is. A legtöbb ilyen alapítvány nyár végére megszűnik, az államtól kapott vagyonuk pedig visszakerül az államhoz. Az egyetemeket fenntartó alapítványok megmaradhatnak, de náluk szigorúbb összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok lépnek életbe.
A közmédia átalakításáról szóló törvény megszünteti az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t. A helyükre új intézményi rendszer kerül, amelyben létrejön a Független Közmédia Testület, valamint a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az átalakított Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. Az új Médiatanács hét tagból áll majd, a jelölések pedig kormánypárti, ellenzéki és szakmai oldalról érkezhetnek.
A politikai reklámoknál is jelentős változás jön. Kampányidőszakon kívül a kormány és a pártok nem népszerűsíthetik magukat, a gyűlöletkeltő vagy emberi méltóságot sértő politikai tartalmak pedig nem jelenhetnek meg. A közterületi reklámoknál is szigorodnak a szabályok, az önkormányzatok több lehetőséget kapnak arra, hogy korlátozzák vagy kitiltsák a nem kívánt hirdetési eszközöket. Az új előírásoknak nem megfelelő reklámokat az év végéig kell eltávolítani.
A parlamenti vizsgálóbizottságok is erősebb eszközöket kapnak. A jövőben a beidézett személyeknek, szervezeteknek és intézményeknek együtt kell működniük a bizottságokkal, aki pedig kétszer indokolatlanul nem jelenik meg, azt a rendőrség elővezetheti. A szabályokat közben finomították is: senkit sem lehet önvádra kényszeríteni, érvényesül a forrásvédelem, és a bizottságok nem dönthetnek folyamatban lévő bírósági vagy hatósági ügyek érdeméről.
A most elfogadott csomagok egyszerre nyúlnak hozzá az állami vagyonkezeléshez, a közmédia működéséhez, a politikai kommunikációhoz és a parlamenti ellenőrzéshez. A következő hónapokban az derül majd ki, hogy a papíron elfogadott új szabályok hogyan működnek a gyakorlatban, és elégnek bizonyulnak-e ahhoz, hogy Magyarország valóban hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz.
