Bármennyire is futurisztikusnak tűnt eleinte, az űripar néhány év alatt az európai technológiai befektetések egyik stratégiai területévé vált. Miután ma már a műholdak nemcsak tudományos célokat szolgálnak, hanem a távközlési hálózatok, a navigáció, az időjárás-előrejelzés, a katasztrófavédelem és a katonai hírszerzés is egyre nagyobb mértékben támaszkodik rájuk, nem meglepő, hogy a kontinens kormányai és befektetői egyaránt jelentős összegeket fordítanak az önálló európai képességek fejlesztésére.
Jól mutatja ezt az, hogy 2026 első hat hónapjában mintegy 2,8 milliárd euró finanszírozás érkezett az európai űrtechnológiai szektorba a Tech.eu összesítése szerint. A tőke jelentős része néhány nagyvállalatnál koncentrálódott, elsősorban Franciaországban és Finnországban, de a német és spanyol cégek is komoly forrásokhoz jutottak.
A legnagyobb összegű ügylet a francia Eutelsathoz kötődik, amely februárban 975 millió euró hitelfinanszírozást szerzett, francia állami garanciával. Az összegből 340 új, az Airbus által gyártott, alacsony Föld körüli pályás műholdat vásárolnak a OneWeb-hálózat számára. A beruházás célja az elöregedő eszközök pótlása és a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása. Az Eutelsat beruházásai és fejlesztései azért számítanak jó hírnek, mert a műholdas kommunikáció területén igencsak törtetnek a globális szereplők, különösen a SpaceX a Starlink rendszerével.
Második helyen a finn ICEYE végzett, amely összesen 900 millió eurónyi finanszírozást jelentett be az év első felében. A vállalat szintetikus apertúrájú radarokkal, vagyis SAR-technológiával felszerelt műholdakat fejleszt és üzemeltet. Ezek a hagyományos optikai rendszerekkel ellentétben éjszaka és felhős időben is képesek megfigyelni a földfelszínt. A technológia jelentősége a védelmi alkalmazások mellett a természeti katasztrófák követésében, az infrastruktúra megfigyelésében és a biztosítási károk felmérésében is egyre nagyobb. Az ICEYE üzleti modelljében különösen vonzó, hogy az egyes országok saját ellenőrzésük alatt működő földmegfigyelési rendszereket is rendelhetnek.
A rakétafejlesztés szintén jelentős befektetéseket vonzott. A német Isar Aerospace júniusban 270 millió eurót szerzett Spectrum nevű hordozórakétájának sorozatgyártására és infrastruktúrájának fejlesztésére. A spanyol PLD Space 210 millió euró finanszírozáshoz jutott, amelyből a MIURA 5 rakéta fejlesztésének és kereskedelmének előkészítését támogatja. Mindkét vállalat ugyanazt a piaci rést aknázza ki: az európai műholdüzemeltetőknek saját, kiszámítható és versenyképes felbocsátási kapacitásra van szükségük, hogy ne függjenek kizárólag külső szolgáltatóktól.
A kisebb befektetésekből az is látszik, hogy az űriparban egyre több speciális szolgáltatásnak van piaca. Az olasz D-Orbit 110 millió eurót kapott műholdak pályára állítására és űrlogisztikával kapcsolatos fejlesztésekre. A svájci PAVE Space 40 millió dollárt vont be pályák közötti szállítási technológiájához, míg a német ATMOS Space Cargo 25,7 millió euróból fejleszti az űrből történő biztonságos visszaszállítást lehetővé tevő rendszereit.
A francia UNIVITY 27 millió eurót szerzett a műholdas és földi 5G-hálózatok összekapcsolására, az osztrák Enpulsion pedig 22,5 millió eurós befektetéssel bővítheti kisműholdakhoz készülő elektromos hajtóműveinek fejlesztését. A spanyol EOS-X Space eközben 140 millió dollárnyi finanszírozást jelentett be, többek között mesterségesintelligencia- és repülőipari fejlesztések kapcsán.
Az adatok értelmezésénél ugyanakkor fontos különbséget tenni a kockázati tőkebefektetések és a hitelfinanszírozás között. A 2,8 milliárd eurós összeg mindkettőt tartalmazza, vagyis nem kizárólag friss tulajdonosi tőke érkezett az ágazatba. Az űripar rendkívül tőkeigényes, a fejlesztési ciklusok hosszúak, a megtérülés pedig sok esetben csak évekkel később várható.
Magyarországon szintén egyre kézzelfoghatóbb az űripari fejlesztések gazdasági jelentősége. November 11-én a 4iG bejelentette, hogy megállapodott a REMRED Zrt. fennmaradó 55 százalékos tulajdonrészének megszerzéséről, amellyel a szükséges jóváhagyásokat követően a vállalat kizárólagos tulajdonosává válhat. A tranzakcióhoz 7,2 milliárd forintos tőkeemelés kapcsolódik.
A forrásokból többek között a martonvásári REMTECH űrtechnológiai központ befejezését finanszírozzák. A tervek szerint 2027 januárjában megnyíló létesítményben akár 400 kilogrammos műholdak fejlesztését, gyártását, összeszerelését és tesztelését is elvégezhetik.
A 4iG HUSAT programja egy geostacionárius kommunikációs és nyolc alacsony pályás földmegfigyelési műholdat irányoz elő. Utóbbiak között hat optikai és két SAR-radarrendszerű eszköz szerepel. A fejlesztés így technológiai szempontból ugyanazokhoz a területekhez kapcsolódik, amelyek az európai befektetési rangsort is meghatározzák.
Már csak abban kell bízni, hogy a magyar vállalatoknak sikerül tartósan bekapcsolódniuk az európai műholdgyártási és szolgáltatási értékláncokba, és ne csak elsősorban a hazai programok beszállítói maradjanak.
