Bár a bigtech vállalatok továbbra is dollármilliárdokat fordítanak a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrára, egyre több helyen találják szembe magukat a lakosság ellenállásával. Az amerikai félidős választások és az európai adatközpont-ellenes tüntetések jól mutatják, hogy az AI térnyerése már nem kizárólag gazdasági és technológiai kérdés, a helyi közösségeknek nem mindegy, milyen áron valósulhat meg a digitális fejlődés.
Az USA november 3-i félidős választásain az adatközpontok terjeszkedése több államban is kampánytémává vált. A CNBC összesítése szerint tíz államban 41, adatközpont-fejlesztéseket korlátozó helyi intézkedés is rákerült a szavazólapokra. Az előzetes riportok több tucat elfogadott vagy erősen támogatott korlátozásról számoltak be. Tény, hogy a választási eredményeket számos tényező befolyásolta, de az AI-beruházásokkal szembeni ellenállás politikai jelentőségét innentől kezdve már nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Többek között Texasban, Georgiában és Ohióban olyan új kormányzók kerültek hatalomra, akik kampányukban az adatközpont-fejlesztések korlátozását vagy az állami ösztönzők felülvizsgálatát is követelték. Persze a választási ígéretek tényleges megvalósítása bizonytalan, a technológiai iparnak kalkulálnia kell a szigorúbb engedélyezéssel és a beruházások elhúzódásával.
Brad Gerstner technológiai befektető szerint a következő évre tervezett amerikai adatközpont-építések akár 35 százaléka is veszélybe kerülhet. Bár becslésről van szó, de jól érzékelteti a bizonytalanságot. Nem véletlen, hogy a Meta vezetése már a meglévő létesítmények bővítésében és külföldi helyszínekben is gondolkodnak. Az OpenAI-nál pedig a vízfelhasználással kapcsolatos lakossági aggodalmak miatt a beruházások környezeti hatásainak láthatóbbá tétele került napirendre.
A felháborodás középpontjában a villamosenergia- és vízigény, a zajterhelés, valamint az infrastruktúra fejlesztésének költsége áll. A lakosság jogosan fél attól, hogy az adatközpontok a háztartásokkal és a helyi vállalkozásokkal versenyeznek majd a korlátozott erőforrásokért, miközben a beruházások gazdasági haszna korántsem náluk jelentkezik.
Az ellenállás Európában is egyre látványosabb. November 6-án Amszterdam Sloterdijk városrészében aktivisták hatoltak be egy, a Microsoft számára épülő adatközpont területére. A Pure Data Centres által fejlesztett, három épületből álló, 78 megawattos beruházás ellen tiltakozók átvágták a kerítést, pirotechnikai eszközöket gyújtottak, és felmásztak az építkezés szerkezeteire. A rendőrség könnygázt is bevetett, valamint gumibottal fegyelmezte a tüntetőket, akikből 150-200 főt végül elő is állítottak.
A demonstrációban a környezetvédelmi kifogások mellett politikai hangok is megjelentek. A palesztinpárti résztvevők a Microsoft felhőszolgáltatásainak katonai és állami felhasználását bírálták. A vállalat közölte, hogy tiszteletben tartja a békés tiltakozáshoz való jogot, de elítéli a jogsértő és mások biztonságát veszélyeztető cselekményeket.
Az amszterdami akció a Stop Dirty Data Centers nemzetközi kampány része volt, amelynek szervezői november 6-7-ére 16 európai országban hirdettek tiltakozásokat. Követelésük az új, nagyméretű adatközpontok építésének felfüggesztése mindaddig, amíg azok társadalmi és környezeti következményei nem átláthatóak és rendezettek.
A világon átvonuló Z generációs tiltakozások, korrupcióellenes megmozdulások és az adatközpontok elleni fellépések hulláma az AI-szabályozás lehetséges irányait is bizonytalanná teszik. Ez a trend a technológiai vállalatok számára egyre összetettebb megfelelési környezetet teremt, az amerikai beruházások esetleges lassulása pedig nem lesz jó hatással az európai IT-piacon a felhő és számítási kapacitások hozzáférhetőségére, hosszabb távon pedig az árakra.
Tény, hogy az Európai Unió saját adatközponti infrastruktúrájának jelentős bővítésére készül, de ugye senki sem gondolja, hogy nem fogunk ugyanazokkal az energiaellátási, környezetvédelmi és társadalmi konfliktusokkal szembesülni?
