A túlszabályozásáról híres Európai Unió a digitális szuverenitás égisze alatt egyszerre szeretné biztonságosabbá tenni a mesterséges intelligencia alkalmazását és csökkenteni a technológiai függőségét - legfőképpen az USA-tól és Kínától. A célok megvalósítását azonban egy aprónak aligha nevezhető probléma akadályozza, ez pedig a tagállamok késlekedése. A POLITICO írása szerint 16 uniós ország nem teljesítette határidőre a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet végrehajtásához szükséges lépéseket, ezzel párhuzamosan pedig az európai AI-infrastruktúra fejlesztésére szánt beruházási program is egyre nagyobb csúszásban van.
Az uniós állam- és kormányfők egyre többen és többszőr találkoznak, hogy megvitassák, miként lehetne felgyorsítani Európa AI-fejlesztéseit, javítani a versenyképességet és kezelni a technológiával kapcsolatos biztonsági kockázatokat. Úgy tűnik, mindhiába.
Hiszen az AI Act végrehajtásához a tagállamoknak 2025 augusztusáig ki kellett volna jelölniük a nemzeti felügyeleti hatóságokat. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint azonban hat ország - Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Szlovákia és Magyarország - még nem jelölt ki ilyen hatóságot. További tíz tagállamban mindössze előzetes döntés született a kérdésről.
Az időhúzás azért jelent problémát, mert az uniós szabályozás gyakorlati érvényesítéséhez nem elegendő maga a jogszabály megléte, szükség van azokra a nemzeti intézményi keretekre is, amelyek felügyelik az előírások betartását és szükség esetén eljárnak a szabálytalansági kérdésekben.
Szergej Lagodinszki német zöldpárti európai parlamenti képviselő szerint a tagállamok saját hitelességüket ássák alá a hozzáállásukkal. Mint mondta, nehéz az Európai Uniót hibáztatni az AI-versenyben tapasztalható lemaradásért, ha a nemzeti kormányok maguk sem tartják be a vállalt határidőket. A képviselő ezért levélben fordult az Európai Bizottsághoz, és hivatalos eljárás megindítását kérte a kötelezettségeiket elmulasztó tagállamokkal szemben.
Ha mindez nem lenne elég, az infrastruktúra fejlesztése szintén akadozik. Az Európai Unió 30 milliárd eurós beruházási programja hét nagy teljesítményű AI-számítási központ létrehozását támogatná. Ezek a létesítmények adhatnák az európai vállalatoknak és kutatóintézeteknek a saját számítási kapacitásokat az amerikai technológiai szolgáltatók infrastruktúrája helyett.
Azonban a programnak már az előkészítése is nehezen indul. Az illetékes uniós szervezet október végén ismét meghosszabbította a konzorciumok jelentkezési határidejét. Az indoklás szerint a tagállamoknak további időre van szükségük nemzeti költségvetési eljárásaik lezárásához és pénzügyi kötelezettségvállalásaik benyújtásához.
Jan Kavalírek, a cseh AI-központ létrehozására irányuló pályázat egyik résztvevője szerint, ha az eredetileg meghatározott ütemezést betartanánk, már az is késő lenne, de amíg a tagállamok nem teljesítik időben az adminisztratív és pénzügyi feltételeket, a közös fejlesztések folyamatosan csúszni fognak.
Tény, hogy az Európai Unió nagy fába vágta a fejszéjét: a világ egyik legátfogóbb AI-szabályozási rendszerét próbálja működésbe hozni, mellé pedig saját számítási infrastruktúrát építene a technológiai önállóság erősítése érdekében. Csaképpen mindkét törekvés végrehajtása nagymértékben függ a nemzeti kormányok döntéseitől és adminisztratív felkészültségétől. Az európai vállalatok számára viszont ez a bizonytalanság sajnos kézzelfogható veszteségekkel járhat.
