Tíz magyarból nyolc úgy gondolja, hogy megfelelően tájékozott a saját egészségi állapotáról. A statisztikák azonban egészen más képet mutatnak: a felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos vagy elhízott, a cukorbetegként nyilvántartottak száma pedig az elmúlt két évtizedben jelentősen emelkedett. A probléma nem feltétlenül az információ hiánya, hanem az, hogy az általános egészségügyi tanácsokat sokan nem tudják átültetni a mindennapokba.
Erre a problémára keres technológiai megoldást a magyar MEROVA Health. Zia nevű, mesterséges intelligenciára épülő platformja az okoseszközökből származó egészségügyi adatokat, az étkezési szokásokat és a folyamatos vércukormérők eredményeit is felhasználja ahhoz, hogy személyre szabott életmód-támogatást nyújtson. A rendszer nem diagnosztizál, és nem helyettesíti az orvost vagy a dietetikust: célja, hogy a szakemberek útmutatása a két vizit közötti időszakban is segítséget jelentsen.
A technológia ugyanakkor önmagában nem oldja meg a hazai egészségügy problémáit. A digitális egészségügyi szolgáltatások hosszú távú eredményességét kutatásokkal is érdemes mérni, miközben az is kérdés, hogyan válhatnak ezek a megoldások a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátás részévé. Németországban már működik olyan rendszer, amelyben bizonyos digitális egészségügyi alkalmazásokat orvos írhat fel, költségüket pedig a kötelező egészségbiztosítás fedezi.
Menyhárt Liával, a MEROVA Health alapító-vezérigazgatójával arról beszélgettünk, hogyan segíthet az AI a cukorbetegség megelőzésében és kezelésének mindennapi támogatásában, milyen szakmai kontroll szükséges az algoritmusok alkalmazásához, és miért nehéz Magyarországon az egészségügyi innovációkat beilleszteni az ellátórendszerbe.
CW: A magyarok többsége úgy gondolja, hogy megfelelően tájékozott a saját egészségi állapotáról, miközben a megelőzhető betegségek és szövődmények száma továbbra is magas. Önök szerint mi okozza ezt az ellentmondást, és hogyan segíthetnek a digitális egészségügyi megoldások abban, hogy az információ valódi életmódváltozássá alakuljon?
Menyhárt Lia: Az emberek többsége valóban úgy érzi, hogy érti az egészségét. A gond ott kezdődik, hogy nem tudjuk, mit kellene valójában érteni. Tudjuk, hogy van egy betegségünk, nagyjából azt is, milyen szövődményei lehetnek, és a tudás itt általában megáll. A rendelőben kevés idő jut a részletes tájékoztatásra, különösen a táplálkozásra, pedig az kulcsfontosságú.
Ma már tudjuk, hogy a bélflóra is szerepet játszik az anyagcserében. Egy 2018-ban a Science-ben megjelent vizsgálatban a változatos, rostban gazdag étrend támogatta a hasznos bélbaktériumokat, és 2-es típusú cukorbetegeknél javította a vércukorszint beállítását. A mozgás szerepét az amerikai Diabetes Prevention Program mutatta meg: az étrendet és a rendszeres mozgást ötvöző életmódprogram 58 százalékkal csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát a magas kockázatú résztvevőknél.
Különösen fontos az inzulinrezisztencia. Önálló BNO-kódja nincs, mégis sokszor a cukorbetegség előszobája, és egyre több embert érint. Ha már ebben a szakaszban sikerül életmódot váltani, sokaknál megelőzhető vagy évekkel kitolható a cukorbetegség, és vele a súlyos szövődmények is. Ugyanez igaz a túlsúlyra, amely szorosan összefügg ezekkel az állapotokkal.
A "mozogjon többet, egyen egészségesebben" tanács önmagában nem elég ahhoz, hogy valaki otthon, a sok teendő mellett átalakítsa a mindennapjait. Ezért abból indultunk ki, hogyan lehet a naplózást a lehető legegyszerűbbé tenni. A naplózott adatokból ugyanis összefüggések rajzolódnak ki, csak ma ez a legtöbb embernek manuálisan (érthető okokból) túl körülményes.
CW: A MEROVA Health Zia platformja mesterséges intelligenciára épülő, személyre szabott támogatást nyújt az anyagcsere-betegségekkel élőknek. Hogyan működik a rendszer a gyakorlatban, milyen adatok alapján ad tanácsokat, és miben nyújt többet a hagyományos egészségügyi alkalmazásoknál?
Menyhárt Lia: Az általánosabb része: a felhasználó összeköti Ziát az okosórájával vagy a telefonja egészségadataival, így a mozgás és az alvás magától bekerül. Neki csak annyi a dolga, hogy lefotózza, mit eszik, a fotóból pedig kiszámoljuk a makrotápanyagokat. Anyagcsere-betegségeknél a legfontosabb, hogy a folyamatos vércukormérők (CGM) adatait is szinkronizáljuk. Így látszik, melyik étkezés után hogyan alakult a vércukor, és kirajzolódnak a személyes mintázatok.
Ez azért fontos, mert minden szervezet máshogy reagál. Egy 800 résztvevős, 2015-ben a Cell folyóiratban megjelent vizsgálat kimutatta, hogy ugyanarra az ételre az emberek vércukra nagyon eltérően válaszol. Egyre több dietetikus dolgozik ezért így. A heti kiértékelés kiemeli, mely ételek után emelkedett meg leginkább a vércukor, és mi segíthet, például egy rövid séta étkezés után. Apró dolgok, amelyek leveszik a terhet: Zia olyan, mint egy személyes asszisztens, aki figyel ránk.
Minden naplózott étkezésre visszajelzést is kap a felhasználó: hogyan illeszkedett a céljaihoz, és ha például sok volt benne a szénhidrát, mire figyeljen a nap további részében, további étkezéseknél. A visszajelzések a helyzetéhez igazodnak. Számít, hogy injekciós terápián van-e, 1-es vagy 2-es típusú cukorbeteg-e, inzulinrezisztens-e, milyen ételérzékenységei és preferenciái vannak. Összesítést is kap arról, mi alacsony és mi magas, például hogyan növelheti a fehérjebevitelét. Egyszerű funkciók is segítenek, mint a "Mi van a hűtődben?", amely a saját adatai és preferenciái alapján válaszol. A szakmai hátteret a saját dietetikusunk írja.
A legfontosabb különbség mégis a közvetlen szakmai kapcsolat. Előfizetőink havonta négyszer kérdezhetnek a dietetikusunktól, amikor megosztják vele a heti kiértékelésüket. Ez nem helyettesíti a hosszabb konzultációt, de egy gyors kérdésnél nem marad magára az ember. Nem mindenki engedheti meg magának a rendszeres, több tízezer forintos konzultációkat.
Ha a felhasználónak saját dietetikusa van, aki a szakembereknek készült Anton rendszerünkben követi őt, Zia visszajelzései az ő étrendi tervéhez igazodnak. Ugyanígy kötjük be a lábápolókat. Cukorbetegségnél a lábon a sebek nehezebben gyógyulnak, és a lábápoló időben észreveheti a figyelmeztető jeleket, mielőtt komoly szövődmény, akár amputáció alakulna ki.
Egy általános kalóriaszámlálótól abban különbözünk, hogy kifejezetten az anyagcsere-problémákkal élőknek készültünk. Zia keretrendszere persze bárkinek hasznos, aki jobban meg szeretné ismerni a testét, de mind a receptjeink, étrendjeink, edzéseink a betegcsoportra fókuszálnak.
CW: Az egészségügyben különösen érzékeny kérdés az MI által adott tanácsok megbízhatósága. Hogyan biztosítják, hogy a Zia ajánlásai szakmailag megalapozottak és biztonságosak legyenek? Hol húzódik a határ a mesterséges intelligencia által nyújtott támogatás és az orvosi, illetve dietetikusi döntések között?
Menyhárt Lia: A rendszer pontos felépítése üzleti titok, de az alapelvek: Zia az életmódban támogat, nem diagnosztizál, nem módosít gyógyszert vagy inzulint, és nem helyettesíti az orvost vagy a dietetikust. Erre több biztonsági pontunk is van. A szakmai hátteret a saját dietetikusunk írja, és ha a felhasználónak saját dietetikusa van, az ő utasításai elsőbbséget kapnak. A mesterséges intelligenciát nem önmagában használjuk: a modellek a saját keretrendszerünk számításaira és szakmai szabályaira épülnek.
Bizonyos kérdéseknél Zia kifejezetten jelzi, hogy ezt orvossal, dietetikussal vagy más szakemberrel kell megbeszélni. Fontosnak tartjuk, hogy minden kérdés a megfelelő helyre kerüljön. Ezért kötjük össze a felhasználót valódi szakemberekkel is: a dietetikusunkkal, a saját dietetikusával és a lábápolókkal.
Nagyon fontos, hogy az egészségügyet ne különálló részekben kezeljük - hanem egy láncolat tudjon kialakulni, valódi együttműködések a szereplők között az érintettek érdekében.
CW: A digitális egészségügyi megoldások egyik legnagyobb kihívása, hogy a felhasználók kezdeti lelkesedése gyakran gyorsan alábbhagy. Milyen eszközökkel ösztönzik a tartós életmódváltozást, és rendelkeznek-e már mérhető eredményekkel arról, hogy a Zia használata javítja a betegek együttműködését, egészségtudatosságát vagy egészségi mutatóit?
Menyhárt Lia: A lelkesedés lankadása valóban az egyik legnagyobb kihívás, ezért sokféle ösztönzőt használunk. Edukációs kihívásokat indítunk, van például mozgás- és PCOS-kihívásunk, és készülnek szív- és érrendszeri témájú napi videós kihívások is. A mai szokásokhoz igazodunk: a tartalom naponta 5-7 perc alatt befogadható. Ezek egyszerre segítik a betegség megértését és a tudatosság integrálását kisebb lépésekben.
Ez a régióban összetett szemléletformálás. Nyugaton és Ázsia több országában a megelőzés szemlélete jóval erősebb. Fontos, hogy a betegek is lássák: ellátórendszerünk ma elsősorban az akut ellátásra épül, nem a megelőzésre. Pedig a megelőzés a betegnek és az államnak is érdeke, mert így elkerülhetők a hosszú távú költségek, és tartós marad az egészségnyereség.
A mérhető eredményekről: kidolgoztuk, hogyan mérjük az egészségnyereséget és a társadalmi hasznot. Zia jelenlegi formájában azonban fél éve működik, ezért még korai lenne következtetéseket levonni. Az egészségi mutatókra gyakorolt hatást klinikai partnerekkel közös, kontrollált vizsgálatban is szeretnénk megvizsgálni, például azt, hogyan hat a gyógyszeres terápia mellé adott digitális és dietetikusi támogatás.
Persze, ma úgy is megfoghatnánk ezt, hogy ha tényleg ennyire borzasztó ellátáshoz jutni szövődmény vagy más komoly probléma esetén, akkor célszerűbb foglalkozni a prevencióval inkább. A nap végén a saját egészségünk a saját felelősségünk.
CW: A MEROVA Health célja, hogy szolgáltatásai egészségbiztosítási keretek között is elérhetővé váljanak. Milyen üzleti és finanszírozási modellben képzelik el a platform szélesebb körű alkalmazását, és milyen feltételek mellett kapcsolódhatna be a magyar egészségügyi ellátórendszerbe?
Menyhárt Lia: Ma saját finanszírozásból, "külön pályán" építünk valamit, ami az állami ellátás hatékonyságát is növelhetné. A fő célunk, hogy Zia biztosítási konstrukciókba építve is elérhető legyen. Legyen szó életbiztosításról vagy egészségbiztosításról. Éppen mert a lelkesedés lankad, tartós ösztönzők kellenek. Egy biztosítási konstrukcióban például ellátási vagy biztosítási kedvezményt kaphatna az a cukorbeteg vagy inzulinrezisztens érintett, aki rendszeresen használja az alkalmazást. Ehhez az is kell, hogy az ellátórendszer partnerként tekintsen az ilyen megoldásokra. Az igazi előrelépés az lenne, ha a társadalombiztosítás keretében is elérhetők lennének - nem csupán magánbiztosításban.
Erre van működő példa: Németországban 2020 óta létezik a DiGA-rendszer, amelyben bizonyos digitális egészségügyi alkalmazásokat az orvos a gyógyszerhez hasonlóan felírhat, a költséget pedig a kötelező egészségbiztosítás fizeti. A gyógyszeres terápiák eredményessége is sokban múlik az életmódon és a beteg együttműködésén. Érdemes lenne végiggondolni, hogyan támogathatná a finanszírozás, hogy a terápia mellé életmód-támogatás is járjon, hiszen ennek a beteg és a társadalombiztosítás is a nyertese hosszú távon.
Ma az alkalmazás nagy része ingyenes, az edukáció, naplózás és étrendtervező is. A diabétesz hónapban is az a célunk, hogy a tudás ne kerüljön pénzbe. A pontosabb elemzések és a dietetikusi támogatás viszont a prémium előfizetés részei, mert ezekhez mesterségesintelligencia-szolgáltatásokat futtatunk, amelyekért mi is fizetünk. Az előfizetés az aktuális akcióktól függően nagyjából havi 1900-3000 forint. Az árakat szándékosan alacsonyan tartjuk, de látjuk, hogy sokan úgy gondolkoznak, hogy ennek alanyi jogon járnia kéne.
Kitérőként: a hazai startup-finanszírozás is nehéz terep. Kicsit szomorú, hogy például biztosítói érdeklődést mi is először külföldön keltettünk. És nem csak rólunk van szó: számos hazai kezdeményezés, például a mentális egészséget vagy az onkológiai betegeket támogató megoldások, szintén nem kapcsolódik az állami rendszerhez.
