A 007 First Light körül beindult "woke" vita most egyáltalán nem egy konkrét botrányból nőtt ki, hanem abból, hogy az IO Interactive egy modernizált James Bondot ígért és bizony pontosan ezt is szállította le nekünk. Ez viszont már önmagában is elég volt ahhoz, hogy a témára villámsebesen ráugorjanak azok a csatornák és kommentelők, akik minden hasonló megfogalmazásban azonnal kultúrharcos fenyegetést látnak, és persze fel is öltik csillogó páncéljukat, hogy meg tudják védeni a világot a sokfejű hidraként támadó gonosz woke-tól.
Azt viszont fontos tisztázni - bármennyire egyértelmű is -, hogy az új játék nem egy női Bondról, nem egy lecserélt főhősről és nem valami gagyi Bond-paródiáról szól, hanem egy 26 éves James Bondról, aki még az útja elején jár, és csak most halad a 00-s státusz felé.
A vita egyik fő kiindulópontja valószínűleg Martin Emborg, az IO Interactive narratív rendezője volt, aki arról beszélt, hogy Bond nőcsábász oldala továbbra is jelen lesz, de a karakter mindig a saját korához igazodott. Szerinte ezért a játékban modern értékek mentén formálják Bondot, és nem egyszerűen a régi, old school változatot hozzák vissza, mert az ma már könnyen vaknak és süketnek hatna a jelenkorban. Ebből lett az a hangos (és szerintem fals) értelmezés, hogy a fejlesztők majd jól kiherélik Bondot, miközben a kijelentés sokkal inkább arról szól, hogy egy 60-as évekbeli figurát nem lehet 2026-ban teljesen változatlanul, minden önreflexió nélkül visszatenni a képernyőre. Pedig nagyon úgy fest, hogy vannak, akik épp ezt szeretnék.
Belefutottam olyan kommentekbe, amelynek szerzője ékes példaként hozza fel a régi mozikat, mondván, azokban Sean Connery fel is pofozta volna a nőket, ha ők irányítani akarták. Ennek kapcsán mutatnék egy videót, ami egy 1987-es Barbara Walters-interjúrészlet Sean Conneryvel, amelyben Walters szembesíti a színészt a korábbi, nagy vitát kiváltó kijelentésével: Connery egy 1965-ös Playboy-interjúban arról beszélt, hogy szerinte bizonyos helyzetekben "indokolt" lehet egy nő megütése, pontosabban egy nyitott tenyeres pofon.
Az interjúban Walters nem kerülgeti a témát, hanem direktben rákérdez, Connery pedig nem határolódik el egyértelműen a régi mondatától. Azt mondja, alapvetően nem változott a véleménye, majd azzal próbálja magyarázni, hogy szerinte vannak olyan vitás helyzetek, amikor egy nő "provokatívvá" válik, nem hagyja abba, ragaszkodik az utolsó szóhoz, és ilyenkor szerinte egy pofon "helyes" lehet. Itt konkrétan az a helyzet, hogy Connery egy kamerák előtti interjúban is megpróbálja racionalizálni a nőkkel szembeni fizikai erőszakot. Walters pedig visszakérdez, pontosít, és lényegében szembesíti Conneryt azzal, mennyire problémás az álláspontja. Már '87-ben is végtelenül kellemetlen volt ez a felfogás és a nők elleni fizikai erőszak racionalizálása. Hadd ne részletezzem, mennyire vállalhatatlan mindez 2026-ban.
A másik támadási pont az új M lett, akit Priyanga Burford alakít. Vagyis Bond főnöke nő, amit néhány helyen azonnal woke döntésként kezdtek kezelni. Ez különösen furcsa érv, mert a Bond-filmekben ez egyáltalán nem új gondolat. Judi Dench már az 1995-ös GoldenEye-ban női M-ként jelent meg, és a Craig-korszakban is meghatározó szereplő maradt. Magyarul aki most azon háborodik fel, hogy Bondot egy női M irányítja, az vagy nem ismeri a franchise elmúlt harminc évét, vagy nagyon szelektíven emlékszik rá. Priyanga Burford egyébként (nyilván teljesen más szerepben) már látható volt egy Bond-moziban, a 2021-es Nincs idő meghalniban alakította Dr. Symest.
Burford kapcsán az is felmerült kritikaként, hogy oké, Judi Dench alakította hosszú időn keresztül M-et, de ő egy brit hölgy, Burford pedig egy "indiai nő", ami egyenlő a hét pecsét feltörésével, jönnek az apokalipszis lovasai, vége a világnak. Priyanga Burford egyébként történetesen ugyanúgy brit állampolgár és ugyanúgy az Egyesült Királyságban született, mint Judi Dench, és nem indiai, hanem Srí Lanka-i felmenői vannak.
A harmadik visszatérő panasz az, hogy a játékban a női karakterek nem puszta dekorációk - én legalábbis így tudnám lefordítani azt, hogy a kósza félmondatnál részletesebben megírt karakterekről van szó, akik közül egyesek még uram bocsá vezető szerephez is jutottak. A fentebb már emlegetett Martin Emborg szerint a játékban Bond egy fiatal, még formálódó ügynök, aki körül tapasztaltabb figurák dolgoznak, köztük olyan női terepügynökök is, akik bizonyos helyzetekben nála is jobban kezelik az adott szituációt, hiszen egészen egyszerűen több tapasztalattal bírnak. Moneypenny sem csak irodai flörtpartnerként jelenik meg, hanem aktívabb, a bevetéseket támogató szerepet kap, Gemma Chan pedig Selina Tanként egy új MI6-karaktert alakít. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Bond háttérbe szorul, hanem azt, hogy a körülötte lévő világ nem úgy működik, mintha mindenki csak azért lenne ott, hogy őt nézze csorgó nyállal.
Az első tesztek alapján a 007 First Light ettől még nagyon is Bond-játék marad. A főhős sármos, magabiztos, veszélyes, jól harcol, okos, és a játék láthatóan épít a klasszikus Bond-érzetre. Nem egy dús hajú Agent 47-et faragtak belőle, nem vették ki belőle a flörtöt, a nőket, a beszólásokat vagy a hidegen menő eleganciát. Inkább arról van szó, hogy a régi filmek ma már nehezen védhető nőkezelését nem akarják változtatás nélkül átmenteni, bármennyire is sikítófrászt kapnak ettől egyesek.
A fenti "vádak" viszont önmagukban még nem tartalmi problémák, inkább kultúrháborús reflexként írhatóak le szerintem. A 007 First Light pedig nem Bond ellen dolgozik, nem a legendáriumot rombolja, hanem azt próbálja megmutatni, hogyan lesz egy fiatal, még nem teljesen kész James Bondból az az ügynök, akit a világ hosszú ideje jól ismer. És ha ezt jól csinálja, akkor pont nem elvenni fog a karakterből, hanem hozzátenni. Úgy gondolom, nem is keveset.
