Asha Sharma kinevezése óta az Xbox körül nem csak a vezetőváltásról szól a beszélgetés, hanem arról is, mennyire tolja majd előtérbe a mesterséges intelligenciát a Microsoft Gaming új első embere. A témára most Peter Moore reagált, aki korábban a SEGA-nál, az Xboxnál és az Electronic Artsnál is felsővezetőként dolgozott, és a GamesBeatnek adott nyilatkozatában azt mondta, a stúdiók előbb-utóbb mind használni fognak AI-t valamilyen formában, a kérdés inkább az, hogyan lehet ezt úgy keretezni, hogy a közönség ne fenyegetésként, hanem értelmes eszközként lássa.
Moore nem tagadja, hogy a hardcore játékosok körében most erős az ellenérzés, sokan úgy tekintenek a generatív AI-ra, mint egy olcsó, futószalagos megoldásra, ami a kreativitás helyére lép. Szerinte ezt Sharmának eleve úgy kell kezelnie, mint adottságot, mert az ellenszenv nem fog magától elpárologni. A volt vezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a játékipar évtizedek óta használ a háttérben mesterséges intelligenciának nevezhető megoldásokat, és a mostani vita inkább arról szól, hogyan jelenik meg mindez a tartalomgyártásban, illetve mennyire látszik rá a közönség számára.
A mondandója legfontosabb része az, hogy Sharmának egy olyan egyszerű alapelvet kell képviselnie, amit a játékos is megérez. Moore szerint a mesterséges intelligencia akkor jó a videojátékoknak, ha a játékost szolgálja, nem a táblázatot. Ebbe belefér minden, ami mélyebb élményt ad, gördülékenyebb fejlesztést tesz lehetővé, vagy csökkenti a gyártás brutális költségeit úgy, hogy közben nem a minőség esik áldozatul. A AAA fejlesztés szerinte mára olyan méretű kézi munkává nőtt, ami százak, sőt ezrek emberidejét emészti fel, és ha az AI ebből levesz terheket, akkor akár gyorsabban, olcsóbban és jobb színvonalon is készülhetnek játékok. Moore állítása szerint a közönség sokszor nem érti, hogyan áll össze egy nagy produkció, ezért különösen fontos, hogy valaki a vezetésből képes legyen közérthetően és hitelesen elmondani, mire használják az AI-t, és mire nem.
Asha Sharma pályaképe alapján pont erre a szerepre találták ki. Az elmúlt két évben a Microsoft CoreAI divíziójának elnökeként dolgozott, AI-modellek, alkalmazások, ügynökök, felelős AI és fejlesztői eszközök portfóliójáért felelt, vagyis nem olyan vezető, aki csak marketing-szinten találkozott a technológiával. Ez egyszerre jelenthet előnyt és kockázatot az Xbox szempontjából, mert a közösség egy része eleve attól tart, hogy az új vezetés AI-t akar látni minden sarkon, még ott is, ahol a játékos inkább emberi kéznyomot várna.
A bizalmatlanság nem légből kapott, az elmúlt időszakban több stúdió is belefutott abba, hogy a közönség rosszul reagált, amikor generatív eszközök használatáról derültek ki részletek, még akkor is, ha azok nem közvetlenül a végleges tartalmat érintették. Moore értelmezésében pont ezért kulcskérdés, hogy az Xboxnál milyen nyelven beszélnek erről, és mennyire következetesen tartják azt a határvonalat, amely a játékosnak szóló érték és a puszta költségoptimalizálás között húzódik.
Moore állítása, miszerint "minden stúdió használni fog AI-t", valójában nem jóslatként hangzik, inkább iparági helyzetjelentésként. A kérdés az, hogy a következő években ki tudja ezt úgy eladni, hogy ne egy újabb konfliktusforrás legyen, hanem egy olyan eszköz, amelyből a játékos tényleg kap is valamit. Az Xbox új vezetésének most nem az a feladata, hogy megnyerjen egy vitát az interneten, hanem az, hogy a termékeiken keresztül bizonyítsa, mire gondol, amikor AI-ról beszél.
