A LEGO Ninjago: Destiny's Bounty Adventures már az ötletével is nagyon pontosan lövi be, kiknek szól. Nem egy komoly, sokórás kampányjáték akar lenni, és nem is csak egy Ninjago-logóval ellátott egyszerű gyerekjáték. Inkább egy családi kooperatív társas, amelyben a LEGO-építés, a könnyen követhető taktikai döntések és a Ninjago világának kalandos hangulata próbál egy dobozban találkozni. A végeredmény első ránézésre játékos és látványos, ugyanakkor nem is teljesen súlytalan, a csapatnak tényleg figyelnie kell arra, hogyan mozognak a nindzsák, mikor érdemes harcolni, mikor jobb fejlődni, és hogyan lehet megakadályozni, hogy a gonosztevők elfoglalják a hajó fontos részeit.
A kiindulópont egyszerű. A Destiny's Bounty, vagyis a magyar szabályban Zsákmány Roncs néven szereplő hajó támadás alatt áll, a játékosok pedig Kai, Nya, Cole vagy Zane szerepében próbálják visszaverni a támadókat. Ez önmagában még lehetne teljesen szokványos licencelt társasjáték, de a játék azzal teszi izgalmasabbá az alaphelyzetet, hogy nemcsak kártyákkal és jelölőkkel dolgozik, hanem tényleges LEGO-elemekkel is. A nindzsák nem pusztán fejlődnek a szabályok szerint, hanem a figuráikra új felszerelések kerülnek, több Spinjitzu tornádót kapnak, és a játék közben láthatóan erősebbé válnak. Ez pont az a fajta apróság, ami egy gyereknek azonnal fontos lesz, de felnőttként is jól működik, mert a fejlődés nem csak számokban, hanem fizikailag is megjelenik az asztalon.
A játék 2-4 főre készült, nagyjából 30-45 perces játékidővel, 8 éves kortól ajánlott, vagyis egyértelműen családi kategória. Ez nem sértés, inkább a társas egyik legfontosabb erénye. A szabályok ugyanis gyorsan tanulhatók, a cél világos, a körök nem húzódnak el, és a játék nem várja el, hogy bárki hosszú stratégiai láncokat építsen ki fejben. Közben viszont van elég döntés ahhoz, hogy ne csak automatikus lépegetés legyen belőle. Minden körben eseménykártya kerül játékba, a gonosztevők új helyekre érkezhetnek vagy továbbhaladhatnak, a nindzsáknak pedig a hajó kabinjai között kell mozogniuk, hogy időben megállítsák őket.
A tábla a hajó 12 kabinját mutatja. A gonosztevők meghatározott útvonalakon haladnak a kulcsfontosságú helyek felé, a nindzsák viszont csak kapcsolódó kabinok között mozoghatnak, a falakon nem mehetnek át, és ha olyan helyre lépnek, ahol ellenség van, meg kell állniuk. Emiatt a mozgás nem csak annyiból áll, hogy pikk-pakk odaszaladunk, ahol baj van. Figyelni kell arra, ki milyen gyors, ki mennyi Spinjitzu tornádóval rendelkezik, és melyik kabinba érdemes küldeni az erősebb nindzsát. A játék elején mindenki viszonylag korlátozott, később viszont a fejlődés miatt egyre több mozgási és harci lehetőség nyílik meg.
A győzelem és a vereség is két külön sávon követhető. A játékosok akkor nyernek, ha a győzelemsáv előbb telik meg legyőzött gonosztevőkkel és tudásjelölőkkel, mint ahogy a gonosztevősáv betelne. Ha a támadók túl sokszor jutnak el a hajó fontos területeire, a csapat veszít. Ez jó megoldás, mert mindenki azonnal látja, mennyire áll rosszul vagy jól a társaság. Nincs elrejtett végpont, nincs bonyolult pontszámolás, nincs hosszú lezárás. A játék végig nyíltan mutatja, hogy a nindzsák vagy a gonosztevők kerülnek-e közelebb a győzelemhez.
A harc sem bonyolult, de jól illik a célközönséghez. A gonosztevők ereje eltérő lehet, ráadásul képpel lefelé kerülnek a táblára, így csak akkor derül ki, mivel állunk szemben, amikor egy nindzsa belép az adott kabinba. Ha a nindzsa ereje legalább akkora, mint az ellenfélé, legyőzheti. Több nindzsa össze is dolgozhat, és ez a kooperatív rész legfontosabb alapja. Egyedül is el lehet kapni kisebb ellenfeleket, de a komolyabb helyzetekhez már érdemes megbeszélni, ki csatlakozik kihez, ki tisztítja meg a kabint, és ki marad inkább másik útvonalat védeni. A játék nem bünteti közvetlenül a hősöket, a gonosztevők nem sebeznek vagy ütnek vissza, de az idő folyamatosan ellenük dolgozik. Ha sokáig vacakolunk, a támadók egyszerűen elérik a céljukat.
A LEGO Ninjago: Destiny's Bounty Adventures egyik legjobb ötlete, hogy a fejlődést nem külön minijátékként kezeli, hanem a fő célhoz köti. A tudásjelölők gyűjtése ugyanúgy tölti a győzelemsávot, mint a gonosztevők legyőzése, és a játék közben képességkártyákat is szerezhetnek a nindzsák. Ezek extra erőt, különleges mozgást vagy más hasznos szabályt adhatnak, és mivel a választott felszerelés ténylegesen rákerül a minifigurára, a gyerekek számára sokkal kézzelfoghatóbb lesz, mit jelent a fejlődés.
A hat különböző kaland szintén sokat számít. Ezek eltérő nehézségűek, és mindegyik más történetet, más kezdőhelyzetet és más eseményeket ad. A kalandkártyák fejezetekre bontják a játékot, időről időre új szabályokat vagy fordulatokat hoznak be, és valamennyire megpróbálják azt az érzetet kelteni, mintha egy rövid Ninjago-epizódot játszanánk végig. Ez nem narratív kampányjáték, nem kell hatalmas történeti mélységet várni tőle, de a változó küldetések bőven elegendők ahhoz, hogy ne ugyanazt a partit ismételgessük minden alkalommal.
A doboz tartalma is erős érv mellette. Négy LEGO Ninjago minifigura, 124 LEGO-elem, személyre szabható felszerelések, kétoldalas játéktábla, képességkártyák, eseménykártyák, kalandkártyák és külön tárolóládák kerültek bele. Ez azért fontos, mert a LEGO-társasoknál mindig ott a veszély, hogy a játék vagy társasjátéknak kevés, vagy LEGO-élménynek szegényes. Itt sikerült megtalálni az arányt, nem építőkészletet kapunk társasjáték helyett, de nem is csak néhány jelképes kockát dobtak a dobozba, hogy rá lehessen írni a LEGO nevet.
A játék legerősebb oldala valószínűleg az lesz, ahogyan a felnőttek és a gyerekek együtt tudnak benne dönteni. A felnőttek átláthatják a nagyobb képet, a gyerekek pedig könnyen kapcsolódnak a karakterekhez, a felszerelésekhez és a látványos fejlődéshez. A szabályok alapján ez nem az a társas, amelyben egy tapasztalt játékosnak mindent át kell vennie a többiektől. Inkább az a kérdés, sikerül-e úgy megbeszélni a köröket, hogy mindenki értse, miért fontos épp oda menni, miért kell inkább tudást gyűjteni, vagy miért nem érdemes minden gonosztevőt azonnal üldözni. Jó esetben a játék megtanítja a közös tervezést, rossz esetben viszont könnyen előjöhet az irányító játékos problémája, amikor egy felnőtt elkezdi mindenki helyett megmondani, mit kell csinálni.
Masszívan cicakarmos "kritikaként" azt érdemes kiemelni, hogy ez nem a hardcore kooperatív társasok közönsége felé nyit. Aki mély döntéseket, kemény nehézséget, változatos karakterpaklikat vagy komolyabb kampányívet keres, annak ez valószínűleg kevés lesz. A gonosztevők nem támadnak vissza, a harc egyszerű erőösszevetésre épül, a történet pedig inkább családi kaland, mint valódi narratív élmény. Ez azonban nem feltétlenül hiba. A játék célja láthatóan az, hogy a Ninjago-rajongó gyerekeket és a velük játszó felnőtteket hozza be egy közös, könnyen követhető társasélménybe, ezt pedig a szabályok alapján egészen ügyesen csinálja.
A LEGO Ninjago: Destiny's Bounty Adventures ezért elsősorban családi ajánlatként érdekes. Van benne elég LEGO ahhoz, hogy ne csak egy sima licencelt társasnak tűnjön, van benne elég játék ahhoz, hogy ne csak a figurák miatt kerüljön elő, és van benne elég kooperáció ahhoz, hogy a gyerekek tényleg közösen oldjanak meg helyzeteket. Nem forradalmi társasjáték, de nem is annak készült. Inkább egy jól célzott, látványos, szerethető Ninjago-kaland, amelyben a hajót meg kell védeni, a nindzsákat fel kell fejleszteni, a gonosztevőket pedig időben meg kell állítani. Egy családi LEGO-társastól ez már bőven vállalható küldetés.
LEGO Ninjago: Destiny's Bounty Adventures
Eredeti cím: LEGO Ninjago: Destiny's Bounty Adventures
Tervező: Paul Mafayon
Eredeti kiadó: Dotted Games
Magyar kiadó: Gémklub
Játékosszám: 2-4 fő
Korhatár: 8+
Időtartam: 30-45 perc
