A 2026 áprilisában lefolytatott Artemis II küldetés volt az első alkalom, hogy emberek látogatták meg a Hold térségét 1972 óta. A tudósok azóta is a misszión összegyűjtött adatokat szortírozzák és vizsgálják, de ezúttal a kilövés következményeit elemezték ki a Geophysical Research Letters közleménye szerint. Kiderült ugyanis, hogy a rakéta indítása példátlan szakadásokat okozott a felső légkörben.
A más néven ionoszférát a nap sugárzása folyamatosan bombázza, így az tele van szabad elektronokkal és pozitív töltetű ionokkal. Ez a keverék komoly hatással van a rádióhullámokra, kifejezetten a globális navigációs műholdrendszerre (GNSS) és a globális helymeghatározó rendszerre (GPS).
A publikált tanulmány értelmében az Artemis II három különböző zavart okozott az ionoszférában, mindegyik Észak-Amerika felett történt, és több mint 5000 kilométerre terjedt szét. A hullámokat a kezdeti kilövés, majd a felső légkörben aktivált meghajtók berobbanásai okozták. Ezek erősebb csapásokat generáltak, mint amiket korábbi rakéta indításoknál tapasztalhattak a kutatók, beleértve a SpaceX kísérleteit is. Ezek a mérések fontos kontextust adhatnak az emberek okozta, a földi infrastruktúrát megzavaró atmoszferikus körülmények kialakulásához.
Fontos hozzátenni, hogy a tanulmány szerint ezúttal nem volt mérhető zavar a GNSS vagy GPS rendszerekben (ezzel kapcsolatban még jelentkezni fognak kutatási eredményekkel), de a most mért hullámoknak megvan a potenciáljuk arra, hogy valódi, ideiglenes problémákat okozhassanak a navigációs rendszereink számára. Az Artemis II az irat szerint egy "szélsőségesen ritka" jelenséget generált, de a látottak alapján fontos lesz majd felmérni a rakéták hatását az ionoszférára.
Forrás: TechRadar
