A James Webb űrteleszkóp víz- és szén-dioxid-jeget mutatott ki a Beta Pictoris körül keringő törmelékkorongban. A jég szerkezete és összetétele arra utal, hogy még abban a hideg csillagközi felhőben keletkezett, amelyből később maga a csillag és annak bolygórendszere is megszületett.
A Földtől körülbelül 64 fényévre található Beta Pictoris nagyjából 20 millió éves, vagyis csillagászati léptékben fiatalnak számít. Porból, üstökösökből és bolygókezdeményekből álló korong veszi körül, a rendszerben pedig már három bolygót is azonosítottak.
A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a James Webb NIRSpec műszerével elemezték a korongról visszaverődő csillagfényt. Nem különálló jégdarabokat fényképeztek le, hanem a víz és a szén-dioxid jellegzetes nyomait keresték a fény spektrumában.
A mérések szerint a vízjég kevesebb mint 7 százaléka kristályos, a többi amorf, vagyis rendezetlen, üvegszerű szerkezetű. Ilyen jég rendkívül alacsony hőmérsékleten alakul ki, és általában csak mínusz 173 Celsius-fok alatt őrzi meg eredeti állapotát. Ez az egyik legerősebb jel arra, hogy az anyag nem a Beta Pictoris körül keletkezett, hanem már a csillag születése előtt jelen volt.
A szén-dioxid a vízjégbe ágyazódva, körülbelül egy a tízhez arányban fordul elő. Ez hasonló a Naprendszer üstököseinél mért összetételhez, ami arra utal, hogy más bolygórendszerek is ugyanabból az ősi, jeges alapanyagból épülhetnek fel, mint a miénk. A korongban zajló ütközések folyamatosan újabb jeges port szabadíthatnak fel a kisebb égitestek belsejéből, ezzel pótolva azt, amit a csillag sugárzása elpusztít.
A kutatók közvetlenül nem határozták meg a jég korát, ezért annak csillagközi eredete a szerkezetéből és összetételéből levont következtetés. Az eredmény ugyanakkor azt jelzi, hogy a vízben gazdag világok kialakulásához szükséges anyag már a csillagok születése előtt is jelen lehet. Ennek eredetét később a NASA 2033-ra tervezett PRIMA űrtávcsöve is vizsgálhatja majd.
Forrás: Science, Ars Technica