Az előző rendszer egyik legsűrűbben kritizált eleme az oktatási rendszer volt, azt pedig, hogy mennyire nem élvezett ez sokáig prioritást tökéletesen jelzi az, hogy a Belügyminisztérium alá volt sorolva az egész a legutóbbi négy éves ciklusban. Most ismét minisztériumi szintre emelkedett az eljövendő generációk nevelésének kérdése, és minden jel afelé mutat, hogy hosszú idő után végre komolyabb reform mehet végbe abban az oktatási rendszerben, amelynek nyomán a magyar diákok eredményei egyre jobban visszaestek a nemzetközi felmérésekben.
Ennek az átalakulásnak egy rendkívül fontos része a Nemzeti Alaptanterv átalakítása, mely folyamat hamarosan elindul Csapodi Csaba vezetésével, aki közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztosként dolgozik majd. Ez azért is nagyon fontos, mert az eddigi rendszerrel szemben egyik legsűrűbben megfogalmazott kritika éppen az, hogy a jelenlegi NAT hatalmas tananyagmennyiséget zúdít mind a diákokra, mind a tanárokra, amit nagyon nehéz a megadott időkeretben érdemlegesen abszolválni.
Ebbe az átalakulási folyamatba pedig úgy tűnik, végre a tanárokat is ténylegesen bevonják. Lannert Judit oktatási miniszter ugyanis arról posztolt, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével, Nagy Erzsébettel találkozott, akivel megvitatták a leginkább sarkalatos pontokat az átszervezést illetően. Ezek Lannert Judit szerint a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentése, a diákok túlterheltségének visszafogása (ez bizonyára a NAT-ot érintő kérdés elsődlegesen), valamint "egy emberközpontúbb, korszerűbb és a mai világ kihívásaira jobban reagáló oktatási környezet kialakítása". Ez már egy kicsit nehezebben megfogható, de remélhetőleg arról van szó, hogy előtérbe kerüljenek az olyan ismeretanyagok, melyek a lexikális tudás mellett a felnőtt életre való felkészülést, valamint a kritikus gondolkodást és a problémamegoldás fejlesztését is előremozdítják.
A megbeszélésen szóba került még Pedagógus Teljesítményértékelő Rendszer felülvizsgálata is, melyet az elmúlt években vezettek be, és zanzásítva annyit tesz, hogy az intézményvezetők értékelhetik a dolgozók munkáját és ez a fizetésük mértékére is hatással lehet. Ezt a rendszert számos kritika érte, mondván, lehetőséget teremt arra, hogy a vezetők csúnya szóval élve "pofára" adjanak magasabb fizetést azoknak a kollégáiknak, akiket jobban kedvelnek, vagy épp lojálisabbak stb.
Hogy a megbeszélés milyen eredménnyel zárult, arról egyelőre nem sokat tudunk, az viszont mindenképp biztató, hogy látszólag a továbbiakban is szeretné bevonni a minisztérium a szakmai szervezeteket egy megreformált oktatási rendszer kialakításába. Reménykedjünk abban, hogy ez sikerülni fog.
