A Pókember: Vadonatúj nap (avagy Spider-Man: Brand New Day) első rendes előzetese alapján a Marvel és a Sony nagyon tudatosan próbálja eladni azt, hogy ez nem pusztán a Tom Holland-féle Pókember negyedik önálló filmje, hanem egy új fejezet kezdete. Ezt már maga a cím is sugallta, de a trailer most tényleg rá is erősít erre: Peter Parker nem onnan folytatja, ahol a Nincs hazaút végén magára hagytuk, hanem egy sokkal sötétebb, magányosabb és láthatóan zavartabb állapotból indul neki a következő nagy kalandnak.
A trailer legfontosabb alapállítása az, hogy Peter még mindig nem tudott mit kezdeni a Nincs hazaút végével.
A világ elfelejtette, ki ő, MJ és Ned nélküle épített tovább valamiféle normális életet, ő pedig egyfajta kívülállóvá vált. Mármint szó szerint. Az előzetesben több olyan pillanat is van, amelyből az jön le, hogy Peter a távolból figyeli őket, mintha egyszerre akarna visszalépni az életükbe és közben tudná, hogy erre már nincs igazán joga. Ez az érzelmi alap mindenképpen a trailer legerősebb része, mert rögtön egyértelművé teszi, hogy a Vadonatúj nap nem akar úgy csinálni, mintha az előző részben elcsattintott memóriatörlés csak egy ügyes csavar lett volna. Ez most tényleges egy csúnya, tátongó sebként van jelen a főhős életében.
A látványvilág is ezt a hangulatot viszi tovább. Van az előzetesben egy kifejezetten gyönyörű, de melankolikus zuhanós-lengedezős kép, amit sokan már most az Irány a Pókverzum legendás "What's Up Danger-pillanatának" tükörképeként értelmeznek. Csakhogy míg ott önfelszabadító, diadalmas energia volt a levegőben, itt inkább az érződik, hogy Peter egyedül van a saját fejében, és hiába ugyanaz, vagy legalábbis nagyon hasonló a mozgás, ez most nem felszabadulás, hanem inkább menekülés. A trailer egészében egyébként is az a benyomása az embernek, hogy a film végre tényleg hagyja Tom Holland Pókemberét felnőni, ami ebben az esetben nem azt jelenti, hogy komorabb lesz, hanem azt, hogy végre valódi veszteségek és következmények között kell működnie a karakternek.
A film láthatóan egyszerre akar street level Marvel-sztori lenni és szeretne nagyobb MCU-hoz is kapcsolódni. A trailerben Jon Bernthal Megtorlója nem valami utolsó percben bevágott cameónak tűnik, hanem aktív szereplőnek. Már az is sokatmondó, hogy Peter Frankként szólítja meg őt, vagyis nem itt találkoznak először, hanem eleve van kettejük mögött valamilyen előtörténet. A Megtorló jelenléte mindig azonnal más színezetet ad bármilyen történetnek, mert vele együtt rögtön felmerül az a morális törésvonal, amit Pókember sosem tud kényelmesen kezelni. Ha Frank Castle ugyanazt a célt üldözi, mint Peter, de teljesen más eszközökkel, abból nagyon könnyen lehet a film egyik legjobb konfliktusa. Nem klasszikus hős-hős szövetség, hanem egy olyan kapcsolat, ahol Peternek végig azt kell néznie, milyen lenne, ha egyszer ő is elkezdene fatalista, végletes válaszokat adni a saját problémáira.
Ehhez jön hozzá Mark Ruffalo Bruce Bannerje, aki láthatóan valamilyen tudományos vagy félig mentor, félig szakértő szerepben bukkan fel. A trailerből úgy tűnik, Peterrel valami komoly testi változás történik, Banner pedig segíteni próbál megérteni, mi zajlik benne. Ez már önmagában érdekes, mert a Marvel egyszerre nyúl vissza a régi pókemberes mutációs sztorikhoz, és idézi fel a The Other című sztorit, amelyben Póki konkrétan meghal, és egyfajta bebábozódás után extra képességekkel támad fel - ugyanakkor ennek a történetnek a fontos antagonistája, Morlun a jelek szerint itt nem fog felbukkanni. Az előzetes alapján Peter DNS-e mutálódik, az érzékei szétesnek, több jelenetben kifejezetten tramuatizáltanak tűnik, és a legnagyobb, mindenki által azonnal kiszúrt részlet nyilván az, hogy megjelenik nála az organikus hálóvető, ami az eredeti trilógia sajátja volt, onnan vették át később a képregények. Ez nem egyszerű dizájnváltásnak tűnik, hanem komplett új állapotnak, amivel a film jó eséllyel végig foglalkozni fog.
Ez az organikus háló azért nagy ügy, mert a Tom Holland-féle verzió eddig erősen kütyüalapú Pókember volt. Ha most tényleg biológiai szinten változik meg, az nemcsak látványos fordulat, hanem tematikusan is alakítja a filmet. A Vadonatúj nap cím eleve újrakezdést, újjászületést, új identitást ígér, a trailerben pedig többször is felvillan a halál és újjászületés motívuma. Nem nehéz belelátni, hogy a film Peter Parker teljes újrakalibrálásáról szól majd, csak éppen nem úgy, hogy kap egy új jelmezt és mehet tovább minden, hanem úgy, hogy a teste, a kapcsolatai és a szerepe is egyszerre megváltozik. Ez az a pont, ahol a trailer a legerősebben sugallja, hogy itt most tényleg valami új korszakot akarnak nyitni, nem csak legyártani még egy epizódot.
A trailerben közben szépen elkezd kirajzolódni az is, hogy nem egyetlen főgonoszra épül a film. Michael Mando végre tényleg visszatér Skorpióként, ami már a Hazatérés óta ott lógott a levegőben, és most végre nem csak egy börtönben morcoskodó mellékszereplőként van jelen. Mellette az előzetes alapján több kisebb Pókember-ellenfél is felvillan, köztük olyan figurák, mint Bumeráng vagy Tarantula. Ezek egy része még lehet félrevezetés, de az biztos, hogy a film sokkal inkább tűnik egy mozgalmas, többfenyegetéses New York-i káosznak, mint egy szimpla egy gonosz egy hős sémára épülő sztorinak. Ez megint csak jó jel, mert a Pókember-világ mindig akkor működik igazán, amikor érzed, hogy Peter nem steril, 1v1-es főellenfélpárbajokban áll csak helyt, hanem egy nyüzsgő, veszélyes és folyamatosan reagáló városban tevékenykedik.
Hírek, érdekességek, tippek, ajánlók, unboxing, hardveres videók, minden, ami 1-2 percbe belefér. Kövess minket TikTokon is!
A legvadabb réteg viszont valószínűleg az, amit Sadie Sink karaktere köré építenek. Hivatalosan továbbra sincs megerősítve, hogy kit játszik, de az előzetes alapján egyértelműen valamilyen mentális vagy telekinetikus erőkkel rendelkező szereplőről van szó. A net már most ráugrott a Jean Grey-elméletre, de ezt jelen állás szerint óvatosan kell kezelni, mert a trailer önmagában még nem mondja ki a dolgot. Azt viszont igen, hogy a karakter fontos lesz, veszélyes lesz, és az a fajta káosz kapcsolódik hozzá, ami azonnal feltekeri az MCU-tágításának gyanúját. Ha tényleg egy ilyen irányba mennek, az már messze túlmutat azon, hogy Pókember egy újabb helyi fenyegetést kezeljen. Ez pont amiatt érdekes, mert a film egyszerre ígér utcai konfliktusokat, személyes drámát és nagyobb univerzumépítést is.
A trailer egyik legerősebb érzelmi húzása persze továbbra is MJ jelenléte. Láthatóan van az életében valaki más, Peter pedig ezt kívülállóként kénytelen nézni. A film nyilván rá fog játszani arra az iszonyúan kényelmetlen helyzetre, hogy Peter mindent tud kettejük régi kapcsolatáról, miközben a másik fél semmit nem tud róla. Már most biztosan tudjuk, hiszen megmutatták, hogy Peter és MJ újra találkoznak, és szinte biztos, hogy ez nem egy egyszerű nosztalgikus nagyjelenet lesz, hanem valami olyan pillanat, ahol Peternek szembesülnie kell azzal, hogy a saját önfeláldozása valójában nem romantikus gesztus volt, hanem egy brutális törés az életében. És ha mindezt összerakjuk azzal, hogy közben fizikailag is szétesőben van, akkor nagyon könnyű elképzelni, hogy a film egyik fő témája az lesz, mit ér az a hősiesség, ami közben lassan teljesen szétveri az embert.
Vizuálisan a trailer nyilván tele van direkt képregényes visszakacsintásokkal, de ezek közül a legszebb az Amazing Fantasy 15-öt idéző beállítás. A Nincs hazaút tényleg afféle gigantikus eredettörténetté írta át az addigi MCU-s Pókember-filmeket, most pedig a Vadonatúj nap ezzel a képpel mintha azt mondaná, hogy rendben, most jön az igazi Pókember-korszak. Az a verzió, aki már elvesztett mindent, nincs mögötte vasemberes-bosszúállós védőháló, nincs normális civil élete sem, és mégis mennie kell tovább. Ha ezt a film tényleg végigviszi, akkor lehet, hogy ez lesz az első Tom Holland-féle Pókember-mozi, amely teljesen a saját lábán áll majd.
Ami pedig az elméleteket illeti, a trailer bőven ad muníciót. Felmerül a Damage Control hangsúlyosabb szerepe, a Hand, avagy Kéz nevű szervezet felbukkanása, sőt még az is, hogy a film Peter egyik új halál-újjászületés ciklusát mutatja meg. Ezek közül több jelenleg még tényleg csak rajongói találgatás, és nem is kell mindent elsőre készpénznek venni. De épp ez az előzetes legnagyobb erénye. Nem üvölti az arcunkba a teljes sztorit, hanem megmutat elég sok konkrétumot ahhoz, hogy érezzük a tétet, és közben elég bizonytalanságot hagy ahhoz, hogy még valóban kíváncsiak legyünk a filmre.
Egy jó trailernek pontosan ezt kell tudnia.
Az első benyomás alapján a Pókember: Vadonatúj nap sokkal komorabb, sokkal személyesebb és sokkal furcsább filmnek ígérkezik annál, mint amit egy hagyományos MCU-folytatástól várnánk. És ez most nemhogy nem baj, hanem talán pontosan az, amire ennek a verziónak szüksége volt. Tom Holland Pókembere túl régóta egy átmeneti állapotban létezett két korszak között. Ez az előzetes most végre azt ígéri, hogy ebből az átmenetből lesz valami saját, valami különálló, valami fájdalmasan új. Ha a film tényleg be meri vállalni azt, amit a trailer sugall, akkor a Vadonatúj nap nemcsak új kezdet lehet Pókembernek, hanem az egyik legizgalmasabb Marvel-film az utóbbi években.
