Sir Ian McKellent nem igazán kell bemutatni, hisz filmes pályája során olyan ikonikus karaktereket keltett életre, mint A Gyűrűk Ura és a Hobbit filmek Gandalfja, vagy az X-Men filmek Magnetója. Számos Emmy-, BAFTA- és Oscar-díj jelölést is magáénak tudhat, ám McKellen nem csupán a filmvásznon futott be említésre méltó karriert, hanem a színházak világában is. A londoni West End és a New York-i Broadway színpadain is fellépett, főbb színpadi produkciói között pedig sok Shakespeare-darab is szerepel.
A színész The Christophers című film vetítésén fejtette ki véleményét az általa megformált Magnetóról, amelynek szerepébe legközelebb az év végén bemutatkozó Bosszúállók: Doctor Doom ébredése című filmben tér vissza, Patrick Stewart oldalán.
McKellen szerint a forgatókönyvek mindig olyan munkákon alapultak, amelyek a legcsodálatosabb írásokra épültek, ám a képregényfilmes monológokat mindig is rövidnek találta.
"Legyen az Shakespeare, Marlowe, Oscar Wilde, Noel Coward, Tom Stoppard vagy Simon Stevens, akár fordításban, ők a legcsodálatosabb nyelven fejezik ki azt, amit mondani akarnak, ami túlmutat az embereken. És én ezeket a szavakat akarom mondani. Most pedig amit csinálok… amikor X-Men módban vagyok, mindig azt mondom, hogy kell nekem egy jó monológ. Nos, azért, mert az X-Men egy képregényen alapul, és a képregényekben a beszédek általános hossza annyi, hogy: 'páff!'"
Meglehet érteni az álláspontját ezzel kapcsolatban, általában tényleg nem annyira hosszúak és mélyenszántóak a képregényes monológok (tisztelet a kivételnek), ám ennek ellenére a filmekben is akadtak emlékezetes pillanatai és mondandói Magneto karakterének.
December 18-án mi is megláthatjuk majd, hogy az új Bosszúállók filmben lesz-e újabb, jól megírt megszólalása a színésznek vagy pont hogy az ő véleményét fogják erősíteni karakterének mondandói.
Ti várjátok már a filmet?
