5. Wonder Woman
Wonder Woman 1941-ben, az All Star Comics 8. számában jelent meg először. William Moulton Marston és H. G. Peter alkotása az első igazán meghatározó női szuperhősök egyike volt. Diana Themyscira hercegnője, az amazonok harcosa, aki elhagyja szülőföldjét, hogy az emberek világában küzdjön a békéért és az igazságért.
A karakter eredettörténete többször is megváltozott. A klasszikus változat szerint Hippolyta királynő agyagból formálta meg Dianát, akinek az istenek adtak életet, később azonban Zeusz lányaként is bemutatták. George Pérez az 1980-as években alaposan újraértelmezte Wonder Woman mitológiai hátterét, és minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezett az amazonokra és a görög istenekre. A The Hiketeia, a Gods and Mortals, a The Circle és a modern Rebirth-korszak történetei szintén fontos állomásai a karakter képregényes pályájának. Wonder Woman már az 1970-es években televíziós ikonná vált Lynda Carter alakításában. A mozivásznon Gal Gadot játszotta először a Batman Superman ellen - Az igazság hajnalában, majd 2017-ben megkapta saját filmjét. Az első világháború idején játszódó Wonder Woman egyszerre mutatta be Diana idealizmusát, harci erejét és az emberiséggel kapcsolatos csalódását. Ezt követte a Wonder Woman 1984, miközben a karakter Az Igazság Ligájában is központi szerepet kapott.
A videójátékokban Wonder Woman ritkábban kapott főszerepet, de számos DC-játékban irányítható volt. Fontos szereplője az Injustice: Gods Among Us és az Injustice 2 történetének, feltűnt a LEGO Batman játékokban, a DC Universe Online-ban és több mobilos alkotásban. Monolith Productions készített volna egy új játékot, de ezt sajnos a csapat bezárásával együtt törölte a Warner. A karakter mindenesetre a világ legismertebb női szuperhőse maradt, akinek jelentősége messze túlmutat a képregényeken. Diana egyszerre harcos, diplomata, isteni hős és kulturális jelkép.
4. Vasember
Vasember 1963-ban, a Tales of Suspense 39. számában mutatkozott be. Stan Lee, Larry Lieber, Don Heck és Jack Kirby egy olyan gazdag fegyvergyárost alkotott meg Tony Stark személyében, akit saját találmányai és üzleti döntései következményei kényszerítenek változásra. Stark fogságba esik, súlyosan megsérül, majd Ho Yinsen segítségével megépíti első páncélját, hogy életben maradjon és megszökjön.
A képregényekben Tony Stark történeteit gyakran határozza meg a technológia, a felelősség és az önpusztítás közötti konfliktus. A Demon in a Bottle a karakter alkoholizmusát állította középpontba, és megmutatta, hogy Stark legveszélyesebb ellenfele sokszor saját maga. Az Armor Wars történetében Tony rájön, hogy páncéljának technológiája különböző bűnözők és vállalatok kezébe került, ezért minden eszközzel megpróbálja visszaszerezni azt. Az Extremis új alapokra helyezte kapcsolatát a páncéllal, a Civil War során pedig Stark a szuperhősök állami ellenőrzésének egyik legfontosabb támogatója lett.
A karakter modern népszerűségét szinte teljes egészében Robert Downey Jr. filmes alakítása robbantotta be. A 2008-as Vasember indította el a Marvel filmes univerzumát, Tony Stark pedig a teljes MCU központi figurájává vált. A kezdetben önző, arrogáns milliárdos hosszú történetíve végül a Bosszúállók: Végjátékban teljesedett ki, ahol saját életét áldozta fel az univerzum megmentéséért.
Vasember a videójátékokban is rendszeresen szerepelt. Több, a filmekhez kapcsolódó önálló játék készült vele, és főszerepet kapott az Iron Man VR-ban, amely a virtuális valóság segítségével próbálta átadni a repülés és a páncél irányításának élményét. Játszható volt a Marvel: Ultimate Alliance sorozatban, a Marvel vs. Capcom játékokban, a LEGO Marvel epizódokban és a Marvel's Avengersben. Vasember példája mutatja a legjobban, mennyit változtathat egy sikeres filmes feldolgozás egy korábban kevésbé meghatározó képregényhős globális ismertségén.
3. Superman
Superman 1938-ban, az Action Comics első számában jelent meg, és gyakorlatilag vele született meg a modern szuperhős műfaja. Jerry Siegel és Joe Shuster karaktere a Krypton bolygóról származó Kal-El, akit szülei még csecsemőként a Földre küldtek. Jonathan és Martha Kent nevelte fel Clark Kentként, aki később újságíró és a világ egyik legerősebb védelmezője lett.
Superman képregényes történetei az évtizedek során sokszor változtak, de alapvető erkölcsi tartása megmaradt. A Whatever Happened to the Man of Tomorrow? a klasszikus Superman-korszak lezárásaként készült. A The Death of Superman a karakter Doomsday elleni végzetes harcát mesélte el, majd az események a Funeral for a Friend és a Reign of the Supermen történeteiben folytatódtak. Az All-Star Superman egy halálos sugárzás következtében haldokló hőst mutat be, aki utolsó napjaiban próbálja elrendezni örökségét. A Kingdom Come egy kiábrándult, idősebb Supermant állít szembe az erőszakosabb szuperhősök új nemzedékével.
A moziban Christopher Reeve alakítása vált meghatározóvá, különösen Richard Donner 1978-as Superman-filmjében. A későbbi évtizedekben Brandon Routh és Henry Cavill is magára öltötte a jelmezt, miközben Superman televíziós sorozatokban és animációs feldolgozásokban is folyamatosan jelen volt. A nemrég újraindul DCU-ban is ő kapta az első mozifilmet, James Gunn 2025-ös rendezésében David Corenswet alakította az Acélembert. A karakter filmes megítélése korszakonként változott, de az S embléma, a köpeny és a kettős személyazonosság a világ szinte minden részén azonnal felismerhető.
A videójátékos múltja jóval hullámzóbb. A Superman 64 a médium egyik leghírhedtebb alkotásává vált, míg a Superman Returns játék a szabad repüléssel és a nagyvárosi környezettel próbálkozott. Superman fontos szereplője az Injustice játékoknak, amelyek egy zsarnokká váló alternatív változatát mutatják be. Szerepelt a LEGO Batman sorozatban, a DC Universe Online-ban és több közös DC-játékban is. Bár hosszú ideje várat magára egy igazán kiemelkedő, önálló Superman-játék, kulturális jelentőségét ez alig csökkenti.
2. Batman
Batman 1939-ben, a Detective Comics 27. számában jelent meg először. Bob Kane és Bill Finger karaktere, Bruce Wayne gyerekként végignézte szülei meggyilkolását, majd felnőttként egész életét arra tette fel, hogy Gotham bűnözői ellen harcoljon. Batman nem rendelkezik emberfeletti képességekkel, erejét a felkészültség, a technológia, a nyomozói tudás és a rendkívüli fegyelem adja.
A karakter képregényes életműve szinte áttekinthetetlenül gazdag. A Batman: Year One Bruce első gothami éveit mutatta be, míg a The Long Halloween egy sorozatgyilkosságon keresztül követte végig a város hagyományos maffiavilágának átalakulását. A The Dark Knight Returns egy idős, visszavonult Bruce Wayne története, aki ismét magára ölti a denevérjelmezt. A The Killing Joke Joker és Batman kapcsolatát vizsgálta, a Knightfall Bane támadásával és Bruce gerincének eltörésével sokkolta az olvasókat. A Hush, a Court of Owls, az Arkham Asylum és az Under the Hood szintén a Batman-kánon meghatározó részei.
A filmvásznon több korszak is kialakította a maga Batmanjét. Adam West könnyedebb változata után Michael Keaton sötétebb, gótikus hőst formált meg Tim Burton filmjeiben. Christian Bale és Christopher Nolan realista megközelítése a Sötét lovag-trilógiában új mércét állított fel a műfaj számára. Ben Affleck egy idősebb és erőszakosabb változatot játszott, Robert Pattinson Batmanje pedig ismét a nyomozói oldalra és Gotham korrupt világára helyezte a hangsúlyt. Batman animációs pályafutása is kiemelkedő, Kevin Conroy hangjával pedig több generáció számára megszületett a karakter meghatározó változata.
A videójátékokban Batman az egyik legsikeresebb szuperhős. A Batman: Arkham Asylum, az Arkham City, az Arkham Origins és az Arkham Knight alapvetően változtatta meg a képregényes játékokról alkotott képet. A Rocksteady sorozata egyszerre adott kiváló közelharcot, lopakodást, nyomozást és szabadon bejárható gothami környezetet. A Telltale Batman-sorozata inkább Bruce Wayne döntéseire és személyes kapcsolataira összpontosított, míg az Injustice játékokban fontos szereplőként jelent meg. Batman azért képes több mint nyolcvan éve a legnagyobbak között maradni, mert a karakter a krimitől a horroron és a szuperhősepikán át a pszichológiai drámáig szinte bármilyen műfajban működik. Legutóbb ezt a LEGO Batman Legacy of the Dark Knight bizonyította hatványozottan.
1. Pókember
Pókember 1962-ben, az Amazing Fantasy 15. számában jelent meg. Stan Lee és Steve Ditko karaktere gyökeresen eltért a kor legtöbb szuperhősétől. Peter Parker nem gazdag milliárdos, nem földönkívüli isten, és nem tökéletes katona, hanem egy átlagos, bizonytalan középiskolás fiú, akit megcsíp egy radioaktív pók. Képességei megszerzése után eleinte saját népszerűségére és pénzkeresésre használja erejét, ám amikor önzése közvetve Ben bácsi halálához vezet, megtanulja, hogy a nagy erő nagy felelősséggel jár.
Pókember képregényei azért váltak különlegessé, mert Peter szuperhősként sem szabadul meg hétköznapi problémáitól. Pénzt kell keresnie, iskolába vagy egyetemre jár, munkahelyi gondjai vannak, szerelmi kapcsolatai tönkremennek, és gyakran éppen hősi kötelességei miatt okoz csalódást azoknak, akiket szeret. A The Night Gwen Stacy Died a képregénytörténet egyik legfontosabb tragédiája, amelyben a Zöld Manó megöli Peter szerelmét. A Kraven's Last Hunt sötét pszichológiai történetben állítja szembe Pókembert Kravennel. A Spider-Man No More Peter kimerültségét és visszavonulását mutatja be, míg az If This Be My Destiny! egyik leghíresebb jelenetében a hős emberfeletti erőfeszítéssel szabadítja ki magát egy ráomlott gép alól. A Venom történetei, a Clone Saga, a Spider-Verse, a Superior Spider-Man és a modern Ultimate Spider-Man sorozatok mind más oldalról értelmezték újra a karaktert.
A moziban Tobey Maguire, Andrew Garfield és Tom Holland is saját Pókember-változatot alakított ki. Sam Raimi trilógiája nagy szerepet játszott a modern szuperhősfilmek felemelkedésében, Marc Webb filmjei Peter magányosabb oldalát hangsúlyozták, az MCU Pókembere pedig a Bosszúállók világába helyezte a karaktert. A Pókember: Nincs hazaút a három filmes korszakot is összekapcsolta, hamarosan pedig jön a következő felvonás, a Pókember: Vadonatúj nap. Az animációs Pókverzum-filmek Miles Moralest állították középpontba, és vizuálisan is új irányt mutattak a szuperhősfilmeknek.
A videójátékokban Pókember szintén az egyik legsikeresebb képregényhős. A 2000-es Spider-Man, a Spider-Man 2 nyitott világa, a Web of Shadows, a Shattered Dimensions és az Ultimate Spider-Man mind fontos állomásnak számított. Az Insomniac Games Marvel's Spider-Man sorozata azonban új szintre emelte a karakter játékos feldolgozását. A Marvel's Spider-Man, a Miles Morales és a Marvel's Spider-Man 2 látványos hálóhintázással, erős történettel és részletes New Yorkkal mutatta meg, milyen lehet valóban Pókembernek lenni.
Pókember globális népszerűségének titka éppen az, hogy minden feldolgozásban megmarad valami alapvetően emberi. Peter Parker hibázik, elkésik, elveszíti a munkáját, összeveszik a barátaival, szerelmes lesz, gyászol és gyakran fél. Mégis mindig feláll, visszaveszi a maszkot, és megpróbál helyesen cselekedni. Batman és Superman talán nagyobb történelmi jelentőséggel bír, de Pókember az a szuperhős, akiben a legtöbb ember saját magából is felismerhet valamit. Ezért vezeti a keresési rangsorokat, ezért működik képregényben, filmen és videójátékban egyaránt, és ezért ő jelenleg a világ legnépszerűbb szuperhőse.
