Ma már megszokott, hogy a hollywoodi vizuális effekteket hatalmas linuxos renderfarmokon készítik, de ennek egyik fontos fordulópontja egészen 1997-ig, James Cameron Titanicjáig vezethető vissza. A film vizuális effektjein dolgozó Digital Domain 105 Red Hat Linuxot futtató DEC Alpha számítógépet vetett be többek között az óceán szimulációjához és rendereléséhez, a rendszer sikere pedig komoly lökést adott a Linux filmes elterjedésének.
A Digital Domain akkoriban főként drága SGI munkaállomásokat használt, a Titanic azonban minden korábbinál nagyobb számítási kapacitást követelt. A stúdió megvizsgálta a Windows NT-t és a Digital UNIX-ot is lehetőségként, de az előbbi nehezen illeszkedett a már meglévő Unix-alapú infrastruktúrába, az utóbbi pedig a szükséges licencek miatt jelentős pluszköltséget jelentett volna. A Linux ingyenes volt, a forráskódhoz szabadon hozzáférhettek, és a Digital Domain mérnökei szükség esetén maguk is módosíthatták azt.
A stúdió végül 160 darab, 433 MHz-es DEC Alpha gépet vásárolt. Ezek közül 105 Red Hat Linux 4.1-et, a többi Windows NT-t futtatott. A renderfarmot mindössze két hét alatt állították össze tíz szerverrackben, aminek az egyik első feladata éppen a Titanic vízelemeinek kiszámítása és renderelése lett. Egy-egy ilyen feladat körülbelül 45 percig futott, az Alpha gépeken pedig nagyjából 3,5-szer gyorsabban készült el, mint a Digital Domain korábbi SGI rendszerein.
A Linux nem működött teljesen problémamentesen. A fejlesztőknek több hardveres kompatibilitási gondot is meg kellett oldaniuk, a hálózati fájlrendszerrel is akadtak problémák, sőt egy lebegőpontos hiba eleinte magát a vízrenderelő szoftvert is rendszeresen leállította. Miután azonban ezeket kijavították, a rendszer kifejezetten stabilnak bizonyult. 1997 júniusa és augusztusa között a linuxos Alpha gépek több mint 300 ezer képkockát dolgoztak fel, miközben a hét minden napján, napi 24 órában működtek, több számítógép pedig egy hónapnál is tovább futott újraindítás nélkül.
A végeredmény nemcsak technikailag vált be: a Titanic később a legjobb vizuális effekteknek járó Oscar-díjat is megkapta. A Digital Domain saját visszatekintése szerint a filmen végzett munka során alapozta meg szakértelmét a számítógéppel generált víz készítésében. A Red Hat már 1997 végén külön közleményben emelte ki, hogy Linuxot használtak a film jeleneteinek rendereléséhez.
A Titanic után gyorsan terjedni kezdett a Linux a filmes stúdiókban. A DreamWorks 2001-es Shrekjét már nagyrészt Linux segítségével készítették, a Pixar pedig később szintén erre a rendszerre állította át renderelési infrastruktúráját. A 2000-es évek elejére a Linux a vizuális effektek és az animációs filmek egyik meghatározó technológiai alapjává vált, a Titanic pedig az egyik első olyan nagyszabású hollywoodi produkció volt, amely megmutatta, hogy az akkor még fiatal nyílt forráskódú rendszer ekkora terhelés mellett is megállja a helyét.
